A Külügyminisztérium elítéli a “szélsőségesek beregszászi megfélemlítő akcióját”, és a jogállami elvek érvényesítését sürgeti mind Kárpátalján, mind Ukrajna egész területén. Veszélyben a kárpátaljai magyarság, de az anyaország szabadkőműves vezérdiplomatájának csak aggódásra telik. Már megint ezek az átlátszó demokratikus értékek, meg demokratikus átmenet, meg az egész polkorrekt demokráciázás akkor, amikor őshonos magyarokat fenyegetnek idegen jövevények.
A tárca közleményében – amelyet kedden juttatott el az MTI-hez – emlékeztettek: a beregszászi városi tanács hétfőn közgyűlést és lakossági fórumot hívott össze, amelyre a Jobboldali Szektor radikális csoport aktivistái betörtek, és erőszakos fellépésükkel félbeszakították az eseményt. A Külügyminisztérium a közrend elfogadhatatlan veszélyeztetésének és aggasztónak tekinti az esetet, úgy véli, hogy a szélsőséges nézeteket követők visszaélnek a demokratikus átmenet adta történelmi lehetőséggel.
A demokratikus jogukat gyakorló közösség megfélemlítése akadályozza és sérti a felkészülést a szabad és egyenlő választásokra, valamint az európai demokratikus értékek tiszteletét, ideértve a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait is – fogalmaztak.
Már megint ezek az átlátszó demokratikus értékek, meg demokratikus átmenet, meg az egész polkorrekt demokráciázás akkor, amikor őshonos magyarokat fenyegetnek idegen jövevények. Kérni meg aggódni – ennyit tudunk! Akkor minek vagyunk az unió, meg a NATO tagjai? Állítólag mindenki egyért, egy mindenkiért. Tehát: a legkisebb magyarellenes atrocitás is hadüzenetként értékelendő, és a NATO-tag Magyarországnak azonnal csapatokat kell küldeni a kárpátaljai magyarság védelmére. És ebben a NATO-nak támogatnia kell! Hangsúlyozottan, csak a Kárpátok ezen oldalára, nem Ukrajnába. A magyar katonának a magyarokért kell harcolni, nem idegenben misszióznia a háttérhatalom érdekeiért, meg négerekkel meg más színes bőrűekkel csatáznia.
A magyar diplomácia misztikus rajongással tekint Izraelre, mint a Közel-Kelet legfontosabb demokráciájára, a jogvédelem prófétájára. El tudják Önök képzelni, mi történne akkor, ha egy Izraelen kívüli országban, ahol egy tömbben élnek a zsidók, azt jeleznék az anyaország felé, hogy terrorizálják őket és rettegésben vannak? Abban a pillanatban Moszad-ügynökök ezrei lepnék el az illető államot, eszközökben nem válogatva, nemcsak szóban, tettben is megvédenék a zsidó közösséget. Nem számítana, hány embert kell likvidálni, lefizetni, vagy ellehetetleníteni, a zsidóknak egy haja szála sem görbülhetne, és mindennek úgy kellene történnie, ahogy azt ők jónak tartják, vagy ahogyan az érdekeiknek megfelel.
Ha kellene összeugrasztanák az ott lévőket, hogy a zsidók jöjjenek ki jól a történetből. Bármilyen indokkal vagy okkal levadászták a zsidókra támadók vezéregyéniségeit, mindent elkövetnének a szabotázscselekményektől a pénzügyi ráhatásokig csak azért, hogy egyértelműen tudja a támadó: ha a zsidókat támadják, a birodalom olyan szinten visszavág, hogy azt is megbánja az agresszor, hogy megszületett.
Rajta, Martonyi és a többi megfelelés-kényszeres bohócdiplomata! Most tessék követni akkor a toleranciaállamot, a nagy példaképet! Mire valő a magyar titkosszolgálat, mire valóak a hálózatok, ha nem arra, hogy megvédelmezzék azokat, akik a magyar nemzethez tartoznak? Nem százmilliós ráfordításokkal, sajtócenzúra központokat, honlapfigyelőket és a magyarországi liberálisokkal szemben véleményeket megfogalmazók monitoringozását szolgáló ügynökségeket kell szponzorálni, hanem arra kell fordítani a közpénzt, hogy kárpátaljai véreink megmaradhassanak, nyugodtan és békességben élhessenek őseik szülőföldjén.
Elég pár tucat soviniszta, aztán ebben az évszázadban is bekövetkezik az, ami az elmúltban annyiszor: megint az őshonosoknak kell pakolnia, mert valakik számára nem tetszik a jelenlétük. Martonyi, meg a többi senkiházi csak aggódik meg demokratázik. Ezzel azt is bevallja, hogy semmit sem érnek azok a magyarországi szervezetek, amelyeknek a nemzetbiztonságot kellene szavatolniuk. A nemzetbiztonság tárgykörébe ugyanis a magyar nemzethez tartozó, jelenleg másik által megszállt területeinken élő magyar honfitársaink is beletartoznak.
Koldus Kálmán – Hunhír.info