A “Múlt és Jövő” című zsidó lap 1944 márciusáig, tehát a német megszállás pillanatáig megjelenhetett a sokat szapult Horthy Miklós regnálása idején Magyarországon. Az akkori, németek uralta Európában ez sehol máshol nem történt meg. Az 1943. október 15-én keltezett angol külügyminisztériumi dokumentum is bizonyítja, ( a F.O. 371/34498 JC. 120351 sz. alatt található az Angol Levéltárban.) hogy a magyar kormány a háború alatt is igyekezett menteni a zsidókat.
Az új kormány feladata csorbát szenvedett állami szuverenitásunk helyreállítása és a zsidóüldözések sürgős beszüntetése. Így alakult ki az új, általam megalakítandó kormány célkitűzése, programja és irányvonala. Ezt én minden tekintetben magamévá tettem és habozás nélkül készséggel vállaltam.
A német megszállás alatt természetesen kétféle programja volt a megalakulás előtt álló kormánynak: 1. nyíltan a harc folytatása; 2. titokban – s a valóságban – a háborúból való kiugrás. E kettős, tehát veszélyes játék már önmagában is jellemzi a roppant nehéz, felelősségteljes feladatot, melyre a német megszállás és ellenőrzés súlya alatt vállalkoznom kellett.
A kormányzói kihallgatáson a kormánylista összehasonlítására került sor. Elgondolásunk az volt, hogy olyan félig katona, félig hivatalnokkormányt alakítsak, amely semmiféle többségi pártra nem támaszkodik, ellenkezőleg, az egyes minisztériumok élére állított szakférfiakkal mint “apolitikus” kormány működik. Meg kell jegyeznem, hogy a Sztójay-kormány új belügyminisztere, Bonczos Miklós, az időközben leváltott Jaross utóda, legfelsőbb utasításra az összes belpolitikai pártot feloszlatta.
Az államfő által összeállított kormány névsora a következő volt:
Miniszterelnök-helyettes: Rakovszky Iván (a Közigazgatási Bíróság elnöke s Bethlen István régi munkatársa).
Külügy: Hardy Kálmán (a folyamőrség parancsnoka, altábornagy).
Belügy: Bonczos Miklós (aki jóllehet a Sztójay-kormány minisztere volt, de a pártok feloszlatásával bizonyos népszerűségre tett szert).
Igazságügy: Vladár Gábor (igazságügyi államtitkár, jogi szaktekintély és náciellenes).
Honvédelem: Csatay Lajos (Kállay óta miniszter, igen megbízható, erősen náciellenes).
Kereskedelem- és iparügy: Markos Olivér (addig az időpontig kereskedelmi államtitkár).
Vallás- és közoktatásügy: Farkas Ferenc altábornagy (főcserkész, jó pedagógus, megbízható magyar ember).
Földművelés és közellátás: Konkoly-Thege Sándor (addigi földművelésügyi államtitkár).
Pénzügy: Csizik Béla (addigi államtitkár).
E miniszterjelöltek javát sikerült időveszteség nélkül elérnünk és 26.-án délutánra előzetes megbeszélésre összehívnunk. E férfiak értesítését és tájékoztatását jórészt Rakovszky Iván vállalta magára. Ezen az első összejövetelen Csatay Lajos tájékoztatót adott katonai helyzetünkről. Majd közölte, hogy a németek sejthetnek valamit, mivel a főváros egész budai oldalát német csapatok szállták meg. Ajánlatos tehát az óvatosság, épp ezért javasolta, hogy nyíltan kész kormánylistát nyújtson át a kormányzó a német követnek. A változás okaként Sztójay súlyos megbetegedését lehetett felhozni. Ez egyébként megfelelt a valóságnak. Két hete a legrégibb kormánytag, Reményi-Schneller Lajos (ki megszakítás nélkül már a hatodik kormányt szolgálta) elnököl a minisztertanácson mint helyettes miniszterelnök.
Október elején a szélsőjobboldali mozgolódások német támogatás mellett éppoly megdöbbentő, mint felháborító méreteket kezdtek ölteni. A Bécsben nyomtatott és német teherautókon szállított röpcédulák millióit szórták szét Budapest utcáin vagy zúdították a fővárosra német repülőgépről. A budapesti hadtestparancsnoknak sikerült néhány államfelforgatásra szervezkedőt és felbujtót elfogatnia és zár alá helyeznie. Válaszképpen október 8.-án hajnalban lesben álló német Gestapo-emberek rendkívül ügyesen előkészített módon elrabolták Bakay altábornagy hadtestparancsnokot és ismeretlen helyre hurcolták. Bizonyítani persze nem lehetett a napnál világosabb tényt; minden vizsgálat, tiltakozás eredménytelen maradt.
Greetings from Bavaria
M.S.C.A.M. de Rakovszky
Hunhír.info
