Percenként három gyerek halálát okozza a rossz minőségű víz, vagy a víz hiánya a világon. Egy átlag magyar lakos 130 liter vizet használ el naponta, ugyanakkor Afrikában van, ahol ez a mennyiség öt liter. És ez átlag. Vagyis a többségnek öt liter sem jut. A következő évszázad legfontosabb kérdése a Földön az ivóvíz lesz – egyre többen vannak, akik ezt mondják. És közülük sokan itt vannak most Budapesten, a Víz Világtalálkozón.
Pont itt, a világ legnagyobb természeti csodájában, a Kárpát-medence közepén. Egy olyan helyen, ahol képletesen szólva ha ledugunk egy botot, tör fel az élet adó nedű, szerencsésebb esetben a gyógy- vagy termálvíz. Aranyhegyen ülünk tehát, ami alapján a leggazdagabbak lehetünk a földön. Csak az a fő kérdés, hogy mi, magyarok, akik őseinek köszönhetően évezredek óta uraljuk a Kárpát-medencét, vagy azok, akik régóta azon mesterkednek, hogy véglegesen maguknak megszerezzék.
Az ENSZ főtitkára is Budapestre érkezett a Víz Világkonferenciára, amelyet bizonyára véletlenül pont a folyékony arany országában rendeztek meg. Ban Ki Mun hangoztatta: az ENSZ elkötelezett a közös munka mellett. Kifejtette: 2030-ra a Föld lakosságának fele vízhiánnyal küzdhet, és 40 százalékkal több vízre lesz igény, mint amennyi rendelkezésre áll. Ez is azt bizonyítja, hogy véget kell vetni “a féktelen vízhasználatnak”, és biztosítani kell, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta ivóvízhez – mutatott rá.
Véleménye szerint “pazaroljuk a vizet”, és minden ország minden iparágának együtt kell működnie, hogy fenntartható megoldásokat találjanak a vízzel kapcsolatos problémákra. Ban Ki Mun hangsúlyozta: méltányosabban, bölcsebben kell felhasználni a vizet, és ebből a feladatból mindenkinek ki kell vennie a részét, nem csak a kormányoké a felelősség. “Egyetlen csepp víz is kincs”, hiszen ez az élet forrása – mondta.
Az ENSZ-főtitkár köszönetet mondott Áder János köztársasági elnöknek és a magyar kormánynak, amiért házigazdája a víz-világtalálkozónak, ennek “a fontos rendezvénynek”. Utalt arra, jelentősége van annak, hogy a Duna partján rendezik meg a tanácskozást, mivel ez a folyó sok országot összeköt, és ennek ahogy a múltban, a jelenben is szerepe van.
Úgy tűnik, a sok bába között elvész a gyermek, hiszen attól, hogy a Kárpát -medence területi szétszabdalásával közigazgatásilag nem hozzánk tartoznak folyóink forrásai, a földben lévő vízkincsünk felett csak mi diszponálhatunk.És az ivóvíz mellett ott a fő kérdés, a gyógy és termálvíz, amelyekben tényleg világhatalom vagyunk. Az a hivatalos prognózis, hogy a víz miatt háborúk törhetnek ki szerte a világban. Akkor nekünk a vízkincsünk védelme mellett az ország védelmére is fel kell készülnünk. Persze csak akkor, ha ez a kincs nem csak “papíron” a miénk. Mer azt nem tudni, hogy mit főzött ki a háttérhatalom politikai boszorkánykonyhájába, és milyen titkos megállapodásokat erőltettek Magyarmat vezetésére.
Kostás Roland – Hunhír.info