Hírportálunk megszerezte a (nevében) Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának állásfoglalásnak becézett innen-onnan összeollózott vérlázítóan kettős mércés, nevetséges irományát a Tormay Cecile-köz elnevezése kapcsán kirobbant liberális hisztériakeltés “tudományos” reakciójaként. A Fodor Pál jegyezte blődséghalmaz egyik fő jellemzője, hogy az illető úriember soha nem foglalkozott a magyar irodalommal, életrajza alapján is orientalista.
Mint beszámoltunk róla, Tarlós István a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkozva, de azt részleteiben nem közölve a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén ismertette, hogy Budapesten nem viselheti egy kis, eddig névtelen közterület a két világháború közötti időszak legnagyobb magyar írónőjének, Tormay Cecile-nek a nevét. Tarlós nem idézte az akadémiai álláspontot, amelyet viszont hírportálunk megszerzett, így annak részletes szakmai elemzését majd főmunkatársunk, ifj. Tompó László fogja elvégezni. Elöljáróban csak annyit, a vélelmezhetően politikai megrendelésre készült, de mindenképpen politikai célokat szolgáló, a magyarországi kultúrkampfos értelmiség elvárásainak megfelelő, szakmaiatlan és történelmietlen dokumentum alapján ott tartunk a független országnak hazudott liberális gyarmaton, hogy ismételten egy bizonyos kisebbségben lévők gyűlölködői érzékenységére hivatkozva a magyar irodalom nagyjait kell száműznünk közbeszédünkből és közéletünkből.
Az áltudományos akadémia ál-kutatói a szokásos antiszemitázás és fasisztázás mellett azt vetik szemére Tormaynak, hogy az általa vezetett nőszervezet, a MANSZ támogatta a numerus clausus bevezetését. Itt kell megjegyezünk, hogy a cionista őrjöngők állításaival szemben ez a jogszabály a világ első esélyegyenlőségi törvényét jelenti az oktatás területén.
A dokumentumban az önkényuralmi rendszer megalapozásában való részvétellel vádolják meg a költőnőt, és a szakmaiatlanságokat az is jelzi, hogy ezen az alapon Petőfi Sándorról, vagy Ady Endréről sem lehetne utcát elnevezni, hiszen az egyik a királyokat akarta felakasztani, a másik pedig a 19-es patkányköztársaságot készítette elő. Az meg végképp nevetséges, hogy belekötnek Tormay Cecile Nobel-díjra való jelölésébe olyan indokkal, hogy a jelölőbizottság egyoldalúan volt elkötelezett, mert akkor feltehetjük nyugodtan a kérdést, hogy vajon a zsidó Kertész Imre Nobel-díjának odaítélésében közreműködő jelölőbizottságot nem lehetne-e hasonló minősítéssel jellemezni.
Mindenesetre azt leszögezhetjük: Magyarországon tovább erősödik és mélyül a kultúrháború, vészesen kettéosztó árok, a harsogó kisebbség őrjöngő követelésrohama a csendes többséggel szemben. Ha nem tesznek rendet az ország egyik legfontosabb tudományos intézményénél, az MTA-nál, és politikai komisszárok, kettős mércés kultúrkampfosok, vagy mindent a zsidóság harsogó hangos rétege elvárásainak alárendelő megalkuvók, áltudományos senkiháziak határozzák meg a hivatalos tudományos és nem politikai irányvonalat, akkor ebből előbb-utóbb igen nagy baj lesz.
Kostás Roland – Hunhír.info