Eltelt az utolsó teljes tavaszi ülésszak is ebből a kormányzati ciklusból, ideje hát levonni a tanulságokat, egyfajta rövid összegzést készíteni az Orbán-kormány eddigi tevékenységével kapcsolatban.

Érdemes ezt azért is megtenni, mert a választási kampány közeledtével várható, hogy még az eddiginél is hangosabban fog szólni a valós helyzettől teljesen elrugaszkodott kormányzati propaganda. Valószínű az is, hogy sok időnk fog elmenni a levelesládánkba tömegével érkező kormányagitáció szemétbe dobásával is.
Szigorúan a foglalkoztatáspolitika területén maradva, az eddig eltelt 3 esztendőt alapvetően 2 részre lehet bontani. Az első „felvonásban” a forradalmi kétharmad minden társadalmi érdekegyeztetést felrúgva, érdemi viták lefolytatása nélkül, átgázolt szinte mindenen, amely ezzel a területtel összefüggésbe hozható. Kezdték a közszféra alapvető törvényeivel, majd folytatták többek között a munkajogi szabályok teljes palettájának az átalakításával és a korelőtti nyugdíjazás rendszerének szétverésével. E tevékenységük színvonalát és előkészítettségét jól jelzik az időközben megsemmisített törvények és a nemzetközi bíróságok által már eddig is megítélt kártérítések. Sajnos immáron az is látható, hogy a valódi munkaerő-piaci helyzettel köszönőviszonyban sem lévő törvénymódosítások óriási károkat okoztak már eddig is a munkavállalóknak, a feketeleves nagy része ráadásul még csak ezután következhet. Sikeresnek tekinti a kormány a munkaügyi ellenőrzés rendszerének átalakítását is, vagy inkább szétverését. Ha viszont az eredményesség és az objektív tények és adatok oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor csak egyre rosszabbodó helyzetet tapasztalunk.
Már korábban is többször jeleztük, íme, be is igazolódott, hogy a közfoglalkoztatás és az álláskeresési ellátások rendszerének drasztikus átalakítása, a nyakló nélkül osztogatott munkahelyteremtő támogatások és a multinacionális cégek irányába történő stratégiai útkeresés –vagy inkább eltévedés – elsősorban politikai marketing célokat szolgáltak. Szinte minden a sikerről szólt ezen a területen– legalábbis a kormány szerint. Ehhez elegendő csak fellapozni az elmúlt 3 év kormányzati sikerjelentéseit, amelyek folyamatosan olyan mértékű javulásról számoltak be a foglalkoztatás területén, hogy ha mindez valóban megvalósult volna, akkor ma már mindenkinek lenne jól fizető, biztos munkahelye.
Az első felvonás eseményeinek felsorolását még sokáig lehetne folytatni, viszont igazán szembetűnő, hogy az utóbbi időszakban a kormány képtelen volt az egyértelműen kudarcot és eredménytelenséget mutató politikáján változtatni. Ragaszkodnak a szerintük jól bevált megoldásokhoz, a korábban keresztülvert hibás törvényekhez és úgy tűnik, a presztízs-szempontok végérvényesen felülbírálják az észérveket is. Vagy csak egyszerűen elfogyott a szufla és az eredménytelenséget látva, az eddigi lendületet mostanra inkább a tehetetlenség váltotta fel.

A szerző a Jobbik országgyűlési képviselője, szakpolitikusa.

Hunhír.info