Tavalyi adatok szerint csak minden ötödik cégnél folyt szabályosan a foglalkoztatás, a többinél találtak valamilyen szabálytalanságot a munkaügyi ellenőrök. Sajnos árnyalattal sem jobb a helyzet, mint az elmúlt években. Összességében, a vizsgálat alá bevont cégeknél foglalkoztatott 183 ezer munkavállaló többségénél találtak valamilyen szabálytalanságot.

Továbbra is az egyik legnagyobb probléma, hogy sok cég dolgoztat feketén, mondhatnánk úgyis, hogy virágzik a feketemunka. Továbbra is a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó cégek szabálytalankodnak leginkább, hiszen a feketemunkások 23 százalékát ebben az ágazatban buktatták le. A szerződés nélküli dolgozók ötödét az építőiparban találták és nőtt a bejelentés nélkül dolgozók száma a kereskedelemben és a feldolgozóiparban is. Ugyanakkor az adatok szerint javult a helyzet a vendéglátásban. Az összesített adatokból kiderül az is, hogy a munkaügyi jogsértéseket elkövető 19 080 munkáltató közül 3375-öt büntettek meg, összesen csaknem 649 millió forintra.
A mostani országgyűlési ciklus elején, a Jobbik a választási programjához híven módosítani kívánta a munkaügyi ellenőrzésekről szóló jogszabályt, alapvetően a vállalatok gazdasági erejével arányos büntetésekre, az elkövetett szabálytalanságok megismétlődésének csökkentésére, vagyis a visszaesők súlyosabb büntetésére téve a hangsúlyt. A kormánytöbbség leszavazta az indítványt, majd saját verziót alkotott és teljesen át is alakította az ellenőrzés rendszerét, az addig önállóan működő hatóságot pedig jelentősen gyengítette. Pár felügyelő jut a vállalkozások tízezreire, sokan bízhatnak abban, hogy sose derül ki a turpisság. Mindez minden bizonnyal ez is visszaköszön a tavalyi „eredményekben”.
A fentiek mellett több olyan gazdasági jogszabályt is módosítottak és alkotottak, amelytől azt várták, hogy érdemileg javul a munkaügyi ellenőrzési statisztika, hiszen az adminisztráció és a teherviselés egyszerűbbé válása már önmagában is arra ösztönözhetné a vállalkozókat, hogy megérje a legális és szabályos foglalkoztatás. Mégis romlik a helyzet, amelyet a kormány képtelen orvosolni, hiszen egészen addig, amíg a munkát adónak és a munkát vállalónak is sokkal jobban megéri a „feketézés” és a lebukás lehetősége is kicsi, addig sok változás nem várható. A munkát terhelő adók-és járulékok mértéke ugyanis folyamatosan nőtt az elmúlt években. Például 200 ezer forintnyi bérköltségnek alig a fele marad csak meg a borítékban, a munkát terhelő brutális állami elvonás elkerülése ezért sokszor a vállalkozás fennmaradásának feltétele. A munkavállaló pedig teljesen elveszítette a bizalmát abban, hogy például a befizetett nyugdíjjárulékáért kap-e valaha is bármilyen ellátást. Inkább választja a picivel magasabb fizetést, a mindennapi megélhetést, az egyre bizonytalanabbá váló jövőre való készülés helyett.

A szerző a Jobbik országgyűlési képviselője, szakpolitikusa.

Hunhír.info