Mindez azon a magyar munkaerőpiacon történik, ahol az újonnan bejelentett álláshelyek túlnyomó többsége államilag támogatott, a nem támogatott álláshelyek száma viszont egyre csökken és immáron 3 éves mélyponton van. Ezek szerint Magyarországon a legnagyobb hátrányban pont a magyar munkavállalók vannak.
2012 novemberében az újonnan bejelentett, tisztán piaci formában létrejövő új álláshelyek száma 8600 darab volt – derül ki a Foglalkoztatási Szolgálat decemberi adataiból. Az álláshelyek száma 2009 decembere óta nem volt ilyen alacsony, az előző havihoz képest 20%-kal, előző évitől 17%-kal kevesebb. Vagyis összességében a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 3 éves mélyponton van. Mivel a munkanélküliek száma nem csökkent, mindez azt jelenti, hogy egyre nehezebb elhelyezkedni. A KSH minap megjelentetett adatai szintén nem túl szívmelengetőek. Talán nem meglepő módon, a kormány mindezeket az adatokat „folytatódó pozitív trendnek” tekinti. Ha ezek jelentik a pozitív trendet, akkor vajon mi lehet számukra a negatív?
Valószínűleg más lehet a pozitív trendekről alkotott véleménye azoknak a magyar szakképzett munkavállalóknak, akiket úgy tűnik, hogy a minap cseréltek le hátrányos helyzetű, szakképzetlen cigány származású munkavállalókra. Mindez Borsod-Abaúj – Zemplén-megyében, egy állami nonprofit cégnél történik, amelyik egyébként az egyik legnagyobb állami tulajdonú munkáltató. Úgy látszik, a kormányt az nem érdekli, hogy Magyarországon a munkavállalók és az álláskeresők között szinte mindenki elmondhatja, hogy hátrányos helyzetű, ennek ellenére a magyarok és a cigányok között előbbiek kárára történik az úgynevezett pozitív diszkrimináció. Ugyanis az állami támogatott munkahelyeket finanszírozó egyes támogatási pénzeknél szigorú előírás, hogy a támogatott munkahelyek legalább egyötödénél cigányokat kell alkalmazni.
Az Országgyűlésben és a szakbizottságban több alkalommal kérdeztem a kormány képviselőit arról, hogy milyen alapon történik ez esetben a kiválasztás, vagyis hivatalból ki állapítja meg, hogy cigány-e valaki. Erre természetesen se az interpellációk, se a bizottsági ülések alkalmával nem kaptam választ. Pedig ez fontos kérdés, főképpen azt figyelembe véve, hogy míg a hátrányos helyzetű munkavállalók és álláskeresők száma a hivatalos adatok alapján 2 millióra tehető, addig a munkaképes cigány lakosság száma a százezret is alig éri el. Vagyis egy államilag támogatott álláshely esetében négyszer nagyobb eséllyel pályázhat egy cigány származású álláskereső, mint egy magyar.
Mindez azon a magyar munkaerőpiacon történik, ahol az újonnan bejelentett álláshelyek túlnyomó többsége államilag támogatott, a nem támogatott álláshelyek száma viszont egyre csökken és immáron 3 éves mélyponton van. Ezek szerint Magyarországon a legnagyobb hátrányban pont a magyar munkavállalók vannak.
Ha mindez pozitív trend, akkor a kormányzati munka valóban a mélyponton van.
A szerző a Jobbik országgyűlési képviselője, szakpolitikusa.
Hunhír.info