A Gázai cionista népirtás kapcsán felszólaló Gyöngyösi Márton jobbikos politikus hétfői parlamenti megnyilvánulása iszonyú erőket mozgatott meg a mélyben, és brutális erősséggel tört fel egy mindmáig tabuként kezelt kérdésre adott liberális válaszdömping. Az Izrael-imádó cionista szekta, a Hit Gyülekezete és médiabirodalma már szítja tüzet, zsidó és más szervezetek ajvékolnak, egy cionista Facebook csoport meg már sárga csillagos tüntetést, élőláncot szervez a Parlament körül. A jobbikos Gyöngyösi, a nemzeti radikális erő külügyi szakpolitikusa kíméletlen őszinteséggel szembesítette képviselőtársait azzal a ténnyel, hogy hogy a világ közvéleményét döntően befolyásoló cionista média birodalmak “erőszakos térítése” ellenére az uniós állampolgárok több mint fele szerint a világbékét valójában éppen Izrael fenyegeti. Gyöngyösi éppen ezért is tartotta szükségesnek, hogy végre hazánk is felmérje: “az itt élő és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.” Egy idegen nép képviselője azt mondja egy másik nép országának, hogy titeket megszereztünk. És népéből sokan élnek itt Magyarországon. Akkor nem elítélendő, hanem megfontolandó Gyöngyösi kérdése: Ide tartoztok hozzánk, ezt az országot akarjátok-e erősíteni, vagy a szerzőket támogatjátok, és a nekik tetsző berendezkedést akarjátok-e megvalósítani. A politikus mindössze erre a kérdésre szeretne választ kapni.
A gázai konfliktus kapcsán szólalt fel a Parlamentben a jobbikos Gyöngyösi Márton, aki eredetileg a miniszterelnöktől várt választ arra a kérdésre: „mikor várható, hogy az értékelvűséget hangoztató külügyminisztérium kiáll a szenvedő palesztinokért is?” A szélsőjobboldali párt képviselője felszólalásában azt mondta: a 2008–2009-es gázai „vérfürdő” után „újabb izraeli katonai terrornak és vérfürdőnek” volt tanúja a világ, amellyel kapcsolatban szerinte a nemzetközi sajtó és közvélemény nem, vagy csak nagyon későn emelte fel a hangját.
Gyöngyösi Márton szerint a „konfliktusnak csúfolt háborúban” nem egyenlő erők állnak szemben egymással, hiszen 140, többnyire civil palesztin halt meg eddig, miközben az izraeli oldalon „mindössze” hat áldozat volt. A jobbikos politikus szerint az arány nem meglepő, hiszen míg az amerikai pénzzel támogatott izraeli hadsereg a legfejlettebb, addig a palesztinoké az egyik legelmaradottabb terület. „A Külügyminisztériumnak volt eddig a leggyalázatosabb közleménye, amely a cionista ATV-t megszégyenítő sebességgel rohant hűségesküt tenni Izrael mellett” – fogalmazott Gyöngyösi Márton, kérdezve a válaszadásra kijelölt külügyi tárcát: mikor állnak ki a palesztinok mellett is.
Németh Zsolt külügyi államtitkár a válaszában többek között azt mondta: a magyar kormány ebben a konfliktusban nem az izraeliek vagy a palesztinok oldalán áll, hanem az ott élő emberek, a két nép közös érdekeit igyekszik képviselni. Az államtitkár elmondta, hogy közel kétszázezer magyar ajkú ember él Izraelben, hasonlóan sok izraeli él Magyarországon, ahogyan több ezer palesztin is otthonra talált nálunk; ők egyébként az egyik legnagyobb palesztin közösséget alkotják Európában. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyar kormány már csak ezért is üdvözli a tűzszünet megkötését. A külügyminisztériumi nyilatkozat kapcsán arról beszélt, hogy az a humanitárius jogot kezelte kiemelten, a hosszú távú rendezést illetően pedig úgy vélte: csak a közös és közvetlen tárgyalás hozhat megoldást.
Az államtitkári válaszra reagálva Gyöngyösi Márton azt mondta: Németh Zsolt mondatai nem lepték meg. Kiemelte, hogy szerinte a külügyminisztériumi nyilatkozat árulkodó, mert éppen akkor született meg, amikor a palesztin áldozatok mellett kellett volna kiállni. Gyöngyösi ezt követően egy több évvel ezelőtti felmérést idézett, amely szerint az uniós állampolgárok több mint fele szerint a világbékét valójában épp Izrael fenyegeti. „Ismerem én is, hogy hány magyar honfitársunk él Izraelben, hány izraeli zsidó él Magyarországon. Pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt: az itt élő és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” – fogalmazott válaszában Gyöngyösi Márton – írta összefoglalójában a nol.hu
Na, ez volt az a mondata a Jobbik szakpolitikusának, amely elindította azt gyűlölet-lavinát, amelyben egymást licitálták felül már eddig is a az elvakult Izrael-imádó szekták, egyesületek, páholyok és porondok, és borítékolható, hogy a magukat a magyarországi összzsidóság szószólóinak tartó hitközségek is kiborítják a gyűlölet-poharat. A magyar kormány is gyorsan elhatárolódott Gyöngyösitől, nehogy rávetődjön az antiszemitizmus árnyéka, mert a világ véleményvezérei szerint ez számít a legnagyobb bűnnek a glóbuszon.
Gyöngyösi tehát nem azt mondta, hogy minden zsidó nemzetbiztonsági kockázat, hanem arra szeretett volna választ kapni, hogy a zsidó származású politikusok közül kik azok, akik egy idegen állam érdekeit képviselik, adott estben a magyar államéval szemben. És ez volt az igazi baj. Ha azt jelentette volna ki, hogy a zsidók idegenérdek képviselők, nem lenne ekkora gáz. Gyöngyösi nem azzal döntött tabut, hogy felvetette az idegen állam iránti szolidaritás lehetőségét az egyes zsidók kapcsán, hanem pont azzal, hogy nem vette őket egy kalap alá. És a cionisták pont ezt nem szeretik. Ők abban érdekeltek, hogy a zsidót – úgy általában- úgy jellemezze a világ: az az ember, aki mérlegelés nélkül támogatja Izrael politikáját. Pedig,- és ezt számos példa bizonyítja Magyarországon és szerte a világon,- nem minden zsidó cionista, és sokan közülük pont Izrael gyarmatosító politikáját tarják az egyik legnagyobb világveszélynek.
Az természetes dolog, hogy mondjuk Magyarországon a magyarok között vannak kommunisták, nacionalisták, baloldaliak, jobbosok, stb, de a zsidó összvilágkép szerint náluk ilyen fajta megkülönböztetést nem szabad tenni. Hivatalos szószólóik görcsösen sulykolják a világ közvéleménye agyába, hogy a zsidó ideológiailag egy és oszthatatlan, totál egy irányba húzó világközösség, ahol mindenki egyetért a zsidó állam politikájával, hatalmi berendezkedésével.
A magyarországi zsidóság törpe kisebbsége is ezt szajkózza. Ők azok a kultúrkampfosok, akik élen járnak a Magyarország elleni támadásokban, akik az idegen érdekeket szolgálják mindenki számára nyilvánvalóan. Minden zsidó ilyen Magyarországon? – tehetnénk fel a kérdést. Természetesen nem. Akkor miért csak az ő hangjuk hallatszik – ez a második. Azért, – és ezt a ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÁT NYÍLTAN felvállaló Hankiss Ágnes mondta ki, – mert rettegnek a rajtuk is uralkodó törpe kisebbségüktől.
A kormány is gyorsan belefutott a csapdába, és már azt erősítgeti, hogy megvédi a kisebbségeket. Úgy általában. Pedig, úgy általában a kisebbségeket senkitől sem kell megvédeni Magyarországon. Mert hiába akarják ezt a liberálisok minduntalan erősítgetni, Magyarországon a rokonszenv vagy az ellenszenv az annyira gyűlölt, mindennek elhordott radikálisok szerint sem a származás kérdése első sorban. A magyarsághoz, a magyar nemzethez való viszony.
Vona Gábor,a Jobbik elnöke a cigányság kapcsán állított fel két kategóriát, amelynek alapja a többséghez, az országhoz, Magyarország felemelkedéséhez, a magyarság európai megmaradásához való viszony. Alkot vagy rombol.
Gyöngyösi Márton most a hazai zsidóság kapcsán határozta meg ezt a két kategóriát. Ismételten: a viszonyra, és nem a származásra vonatkoztatva. Akik emiatt nácizmust, fasizmust rikoltoznak, azok a “nácik”. A világban már ismert egy fogalom, egy minősítés velük kapcsolatosan, bizonyos előtaggal.
Az izraeli vezér mondása ismert: Magyarországot is megszereztük. Egy olyan világpolitikai helyzetben, ahol mindenki előtt nyilvánvalóan zajlik az ÚJ Világrend kiépülése, az önálló, szuverén nemzetek kiiktatása a világfolyamatokból, az izraeli vezér kijelentése iszonyú súllyal rendelkezik. Egy idegen nép, képviselője azt mondja egy másik nép országának, hogy titeket megszereztünk. És népéből sokan élnek itt Magyarországon. Akkor nem elítélendő, hanem megfontolandó Gyöngyösi kérdése: Ide tartoztok hozzánk, ezt az országot akarjátok-e erősíteni, vagy a szerzőket támogatjátok, és a nekik tetsző berendezkedést akarjátok-e megvalósítani. A politikus mindössze erre a kérdésre szeretne választ kapni.
Koldus Kálmán – Hunhír. info