Az Új Magyar Gárda zászlaja alatt, mint nem avatott gárdista (újonc) vehettem részt Vitéz Nagybányai Horthy Miklós budapesti bevonulásának megemlékezésén Kenderesen. Hivatalos beszámolót az eseményről már olvashattunk az ÚMG hivatalos honlapján, ezért ez az irat nem lesz a megszokott. Mindössze őszinte gondolataimat (érzéseimet, észrevételeimet), szeretném a bajtársak elé tárni az eseménnyel kapcsolatban.

Elcsatolt Felvidéken élő magyarként, az Új Magyar Gárda – felvidéki szakaszához tartozom, Katona István- felvidéki kapitány irányítása alá.

Most először látogattam el a Főméltóságú Úr szülőfalujába Kenderesre. A faluban a rend őreinek
tevékenykedése fogadott és felmerült bennem egypár kérdés.: Minek ennyi rendőrt kivezényelni egy megemlékezésre? Mit és kit akarnak védeni? Ők nem éreznek késztetést arra, hogy koszorú letételével tiszteletüket fejezzék ki? Nem igazán terheltem magamat sokáig eme gondolatokkal, hiszen nem azért vagyok ott, hogy velük foglalkozzam.

A Családi nyughelynél már tevékenykedtek a szervezők. Lényegtelen volt ismerjük-e egymást vagy, hogy honnan jöttél mindenkit köszöntöttek: Adjon az Isten! Melengető érzés volt. Ez valóban az egyik jele a testvériességnek. Ahogy így figyeltem a bajtársakat (gárda csendőrök) miként intézkednek, megérkezett a Nemzeti Őrsereg.

Micsoda fegyelem és micsoda büszkeség ült arcukon. Vezényszóra foglalták el helyüket.

Majd telt az idő és a Bajtársaim még sehol. Hol késhetnek? Bűntudat kapott el, hogy nem vagyok a gyülekező helyszínén velük, hanem úgy döntöttem a nyughelynél várom be Őket. Aztán már a csendőrök is izgatottabbak lettek, és aggódtak mi történhetett.

Némi egyeztetés után kiderült, hogy a rend őrei tartóztatták fel a Gárdát. Szerintem ezt nem kell részleteznem. Miközben hallottam az információt elgondolkodtam, hát ilyen az, amikor az Ember Magyar és bűnös Csonkahonban. Magyarnak és bűnösnek lenni az Anyaországban, épp olyan érzés, mint az elcsatolt területen lenni Magyarnak és bűnösnek!

Végre beérkeztek a Bajtársak. A járdán kellett jönniük egyesével libasorban. Ilyen megaláztatást az emberi méltóságban talán csak a fegyenctelepeken hajtanak végre. Én mégis büszke voltam, vagyok és leszek rájuk!

Új Magyar Gárda: Vigyázz! , Adjon az Isten! – és majd 250 bajtárstól hangzott: Szebb jövőt!

A sorok katonásak voltak. Fegyelem és rend uralkodott. Közben volt időm megfigyelni ahogyan elhangzott a : Tisztelegj! , Felvidéki Kapitány átszellemült arcát. Büszkeséget, elhivatottságot láttam tükröződni szemeiből, miként jobb kezét lassan méltóságteljesen homlokához emelte.

Majd a sorok közül kilépett egy bajtársnő. Alacsony termetű, arca teli kedvességgel, szeretettel. Szőlőcukorral kínálta a bajtársakat, hogy a vércukorszint rendeződjön a szervezetükben és ne aléljon el senki a hosszú állástól. Mindenkit megkínált. Nem kivételezett. Ilyen sokak számára jelentéktelen dolgoknál kezdődik a testvériség. Természetesen akadtak köztünk, akiknél sajnos párpercnyi rosszullét jelentkezett. De itt is megmutatkozott a bajtársiasság szeretete. A sorokból, legalább 2-3 Igaz Magyar Ember kilépett, hogy segítséget nyújtson Magyar Testvérének.

A megemlékezés közeledett a végéhez,amikor a Parancsnok megkérte lépjenek elő a sorból azon Gárdisták akik védték Csókakőn Horthy Miklós emlék szobrát. Ezek a bajtársaink több héten keresztül védték a Kormányzó Úr szobrát, amikor pár degenerált DK-s semmirekellő meg akarta alázni azt. Ezt viszont sikeresen megakadályozták a bajtársak, mégis nemhogy kitüntetést kaptak az államtól, az még meg is rángatja és eljárás alá vonta Őket. Ugyanis a törvények szerint amik ma Csonkahonban uralkodnak, bűncselekményt követtek el. És ismét bűnösnek éreztem magamat Magyarként Anyaföldön.

Összegezve őszinte gondolataimat. Lehetőségem volt megtapasztalni a fegyelmet, testvériséget, bajtársiasságot, elhivatottságot a hazánkért és ezen belül a szeretetet. Mert bizony érezhető volt! És volt alkalmam megtapasztalni, ahogyan már a fentiekben is írtam, milyen Igaz Magyar Embernek lenni és bűnösnek Csonkahonban.

Bráz Katalin (szül.Kasza Katalin – elcsatolt Felvidék )

Hunhír.info