Mindent szabad, ami nekem jó, de ami nem az én érdekeimet szolgálja, azt nem szabad – hirdeti, a nyugati magántulajdon gyarmatdiktatúráját fenntartó civilizáció. Ahol engedelmeskednek a gazdasági környezet globális kihívásainak, ott demokrácia van, ahol viszont az ország népének érdeke mentén próbálkoznak a közakaratot figyelembe venni, ott diktatúra van. Egyértelmű és határozott erőpolitika, csak egyszerűen állati.
Csip-csup dolgok azok, amelyek a kereteket határozzák meg. Például lényegtelen, hogy kommunizmus, szocializmus, kapitalizmus, liberalizmus, vagy globalizmus van, ha a rendszer tartalma elveszi a szuverén lehetőséget az egyéntől. Mert bizony „sok beszédnek sok az alja”, nem elfogadható érv az, hogy a gazdasági környezet hatásai alól nem lehet kitérni, hiszen a gazdasági környezetet az ismereteken alapuló szuverén döntések alakítják ki. Ha létezik a hazaárulás, akkor az azt gyakorló személy – legyen az bankár, közgazdász, politikus-, csakis a GAZDASÁGI KÖRNYEZET HATÁSA című verdikttel altatja hallgatóságát, illetve magyarázza bizonyítványát. Mint tudjuk, a magántulajdon tobzódása, liberalizált piacgazdaság formájában, gyarmatosítja jelenleg a világot, azaz a legnagyobb szabadság elvén minden hatalmat a magántulajdonnak ajánl és ez a nagy fenemód demokrácia, kisajátította a médiát, ezzel kialakította az egész világra kiterjedő magántulajdonú diktatúráját.
A gazdasági környezet hatása a médiákon keresztül érvényesíti, minden országgal szemben – így Magyarországgal is-, a független hatalmát, csakhogy az a hatalom a magántulajdon diktatúráján alapszik. A fából vaskarika elv, olyannyira megtévesztő, hogy akik számára kényelmi egzisztenciát jelent, azok képtelenek elvonatkoztatott logika szerint megítélni a magántulajdon gyarmatdiktatúráját. A szabályozás szabadsága oda fajult, hogy csak a gyarmatokon képesek a szabadságot szabályozni, ugyanis a globális magántulajdon-gyarapodás már nem engedi a média közelébe a bennszülött véleményeket. Tudománygőzös pökhendiséggel utasítják el, a világgazdaság irányelvével nem azonos véleményt, mondván, hogy a gazdasági szakszerűség (spekulációs magántulajdon által fenntartott médiában, a legismertebb minősítő ügynökségek a Moody’s, a Standard & Poors és a Fitch Ratings), indokolatlannak ítéli a döntések megkérdőjelezését.
Mindent szabad, ami nekem jó, de ami nem az én érdekeimet szolgálja, azt nem szabad – hirdeti, a nyugati magántulajdon gyarmatdiktatúráját fenntartó civilizáció. Ahol engedelmeskednek a gazdasági környezet globális kihívásainak, ott demokrácia van, ahol viszont az ország népének érdeke mentén próbálkoznak a közakaratot figyelembe venni, ott diktatúra van. Egyértelmű és határozott erőpolitika, csak egyszerűen állati.
Gavallér János
Hunhír.info