Stephen Hawking, a közismert angol asztrofizikus állítólag adott egy interjút, amely szerint nincs halál utáni lét, Isten nem létezik, illetve a világegyetem törvényeiből nem következtethetünk egy teremtő erő létezésére. Ám ez csupán egyetlen vélemény, amivel szemben akár komoly ellenérvek is felhozhatók, és persze viszont is.
Isten léte vagy nemléte nem ítélhető meg csupán a természettudományos ismeretek alapján. Még emlékszem arra, hogy az 1970-es években, a magyar középiskolákban kötelezően kellett tanulni a „világnézetünk alapjai” nevű tárgyat. Abban azt hozták fel legfőbb bizonyítékként a mindenség teremtett jellege ellen, hogy a mindenségben semmi nem utal egy meghatározható kezdetre, vagy végre.
Aztán a tudomány egyértelműen bizonyította, hogy univerzumunk nem örökkévaló. Volt kezdete, és lesz vége is, bár ennek mibenléte még mindig viták tárgya. A tizenhárom és félmilliárd éve bekövetkezett ősrobbanás, ami létre hozta az anyagot, a tért és az időt, ma már olyan tudományos tény, amit épeszű ember nem kérdőjelezhet meg.
Ami pedig az okot illeti, valamennyi hipotézis meghaladja az ember értelmi képességeit. Az Isten nélküli természet véletlen erői által létrehozott világegyetem semmivel nem hihetőbb magyarázat, mint a tudatos teremtés. A tudomány csupán a választás lehetőségét kínálja fel számunkra, ám a lét alapvető kérdéseit illetően nyitva hagyja a lehetőséget az isteni teremtés és az anyagelvű magyarázatok között.
Kilépve a galaxisok közötti térbe, vagy lemerülve a kvarkoknál is kisebb részecskék világába, elhagyjuk az emberi értelem számára józan ésszel felfogható világot. Az olyan fogalmak, mint a sötét anyag, a sötét energia, a húrelmélet vagy a háromnál több térdimenzió, lehet hogy matematikailag leírhatóak, de még egy természettudományosan képzett ember számára is felfoghatatlanok.
És ez az, ami a 21. században is alapja lehet a fanatizmustól mentes istenhitnek, hiszen az ateisták magyarázatai semmivel nem meggyőzőbbek, sőt, sokszor nagyon is erőltetettnek tűnnek. A hit és a természettudományok látszólagos ellentmondásait felmutató 19. századi ateizmus érvei a jelenkori ismeretek alapján egytől-egyig hiteltelennek bizonyultak.
Emberlétünknek értelme csakis a hit lehet, aminek tagadása, a nihilizmus és a korlátlan szabadosság elszabadulásához vezet. Istenhit nélkül is lehet élni, ám akkor semmi értelme nincs a véges, és a semmibe hulló emberlétnek.
Varga Imre – Hunhír.info