Talán sokan felszisszennek ezekre a szavakra. Talán igazuk van. Jogosan? Jogosan. Magyarországon több millióan hittek abban, hogy a kommunista diktatúra után valami más lesz. A mai rezsim vezetői között még találhatunk olyanokat, akik mosolyogva vették tudomásul az 1956 után felakasztott mártírok utolsó leheletét.
Ezek az emberek ma már plasztikai sebészekkel próbálják tizenéveseknek feltüntetni magukat, bár kezük érintésén még ott van Sztálin- Kádár nedves és puhány kézfogása.
A magyar ember pedig nézi ezeket az emberi lénynek titulált szörnyeket a televízió képernyőjén minden reggel. Elmondják, megmagyarázzák, hogy milyen kemény munkával szerezték több százmilliós vagyonukat. A magyar ember pedig, nézi és nézi… Issza hazug és a torkukból felfakadó bűzös szavaikat. Mindent le lehet nyomni ennek a nemzetnek a torkán. Családokat lakoltatnak ki kemény verejtékkel megszerzett otthonaikból, gyermekek tízezrei éheznek, a magyar lakosság retteg a kormány által pénzelt és favorizált kisebbségtől. Nekünk, magyaroknak pedig folyamatosan azt vágják az arcunkba, hogy keresztényi megbocsátás.
Elég volt.
Elég volt az a televízió képernyőjén megjelenő agyon plasztikázott öregasszonyok műfogsoros vigyorából. akik talán még együtt csasztuskáztak Rákosi elvtárssal. Elég volt szüleinktől elrabolt életből. Édesanyáink és Édesapáink megalázott életéből, akik fogaikat összeszorítva dolgozták és élték le becsülettel életüket, neveltek fel bennünket azért, hogy most egykori és mostani rabszolgatartóiktól megkapják a havonta érkező nyugdíjnak nevezett alamizsnát. Elég volt leszármazottaikból, akik mind a mai napig rabolják és alázzák meg ezt a nemzetet.
Lehet ebben az országban mindent. Csak pár dolgot nem lehet.
Nem lehet megvédeni a kemény verejtékkel, saját kertben termelt termést, nem lehet kimondani a rablók faji hovatartozását sértő szavakat, nem lehet közösen fellépni egészséges gyermekeinket megzavaró genetikailag beteg emberek által szervezett felvonulástól, nem lehet, mert most még nem lehet…
Azonban itt van az agyonhallgatott erő, amelytől a jelenlegi posztkommunista-bolsevik kormány retteg, mint ördög a szenteltvíztől.
A Magyar.
Eljött a számadás ideje.
Hit:
Hit egy olyan Magyarországban, ahol minden magyar ember emelt fővel járhat, büszkén felvállalva magyarságát, nem félve egy szűk kisebbség terrorizálásától.
Remény:
Egy olyan országban, ahol minden becsületes magyar ember létbiztonságban nevelheti fel gyermekeit.
Szeretet:
Szeretet a kölcsönös megbecsülés és tisztelet alapján.
Így teljesül be Pál apostolnak a Korinthusiakhoz írt 13. levele.
Így legyen. És így lesz.
Eljött az idő.
Prónay Schmidt Árpád
Alelnök
Társadalmi Igazságosság Pártja
HunHír.Hu