A HunHír.Hu portálján szeptember 26-án megjelent Stoffán György írása Jogos és fontos volt-e a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele? címmel. Stoffán személyével nem foglalkozunk, a személyeskedés nem a mi műfajunk, viszont az írásával igen, mert egy nemzeti honlapon jelent meg, és részben nekünk szólt.

A körlevél a magyarság döntő többségének bizonyosan nem volt fontos. Mondhatjuk úgy is, hogy nem érdekelt senkit. Ellentétben Stoffánnal, aki csak kijelent, de soha nem bizonyít, mi megindokoljuk azt is, hogy mire hivatkozunk, mikor ezt állítjuk. Az adófizetők az adójuk 1%-át általuk meghatározott célra utalhatják. Az elmúlt évben több volt az állatvédelemre átutalt pénz, mint az egyházakra szánt. Ez az adat tény, mely önmagáért beszél. Világosan megmutatja, mekkora az egyházak befolyása az emberek gondolkodására.

Az írásban a nemzeti szervezeteket kommunista stílusú terminológiával vádolja az író. Ezt már ismerjük, még a Horthy-rezsimből, ahol a hungaristákat zöld bolsevistáknak nevezték. Jó lenne már végre valami újjal előállni! A “papság szenvedései” szakasz az Egyház Auschwitzban mártíromkodó papjait is megemlíti. Na ezzel aztán feltette az i-re a pontot. Ha sokan olvassák, akkor előfordulhat, hogy jövőre csak a kutyamenhelyeket fogják támogatni az emberek. Tudomásul kellene végre azt is venni, hogy az egyházak nem valami elvont, kiváltságos helyzetű képződmények, hanem a mindennapok részei. Ha jól működnek, akkor az emberek javát szolgálják, és elismerésben van részük, ha rosszul, akkor károsak és az emberek elfordulnak tőlük. Hogy mi a jó és mi a rossz, azt csak, és kizárólag össztársadalmi vonatkozásban szabad elbírálni. Az egyén véleménye semmit nem jelent, még akkor sem, ha Stoffánnak hívják.

Akár tetszik, akár nem, ma már az egyházak is a politikai küzdelem részeivé váltak. Minden egyházi vezető, különösképp a püspökök nyilatkozatai politikai nyilatkozatok. Az emberek nagy többségének ez a véleménye. A hívők a legnagyobb áldozatra is készek, ha a hitüket erősíti az egyházuk. Ha isteni és ősi igazságokat közvetít, mindenki számára érthető módon. Ez lenne a feladata, nem pedig auschwitzi szinten politikai nyilatkozatokat tenni. Ez nagyfokú visszatetszést, majd elfordulást eredményez. Úgy mint Stoffán írása is.

Ha vallási téren, minden mástól elvonatkoztatva vizsgáljuk a kérdést, akkor tudnunk kell: két nagy irányzat most fordul szembe egymással. Az igazi, Jézusi Kereszténység, és a holokauszt vallássá alakuló zsidó-kereszténység. Stoffán -csakúgy, mint az egyházak vezetői- az utóbbinak a híve, így nincs értelme a vitának. Bolsevistázhat, írogathat liberalizmusról, tudatlanságról, miegymásról, a lényegen ez nem változtat. A Jézusi Kereszténység ellensége, és mint ilyen, a továbbiakban nem érdekel senkit.

Gyártó István – Jövőnk.info

HunHír.Hu