A jó hír az, hogy nem írok többet. Nem azért, mintha nem lenne miről, de már belefáradtam önmagam ismétlésébe, valamint az emberek kulcsra zárt agyának nyitogatásába, miközben a kulcsot ők maguk rejtegetik, hogy még véletlenül se érthessenek meg semmit, mert az fárasztó és következményeiben szégyenteljes a számukra. Halálosan…

Köszönöm azoknak, akik írásaimat leközölték és ebben közreműködtek. Hálás vagyok érte és jó érzés volt látni, viszontlátni a honlapjukon a részükre küldött dolgozataimat, mert én annak szántam és írtam is őket. Igyekeztem érthető és emberi lenni, megmozgatni olyan belső erőket és érzelmi, erkölcsi szálakat, amelyek valóban az életünket vezetik és irányítják, melyek nélkül embernek sem nevezhetnénk magunkat.

A rossz hír az, hogy írtam még egy utolsót, amelyet összefoglalónak szántam. Nem fog fájni, csak figyelmeztetni….talán önmagunk érdekében is.

Patkányok birkabőrben, úton a teljes hasonulás felé
(„Semmi sem sértőbb egy patkánynak, mint az igazság”)

Az akol a Kárpát-medencében áll. Mára már csak árnyéka önmagának, területi és szellemi nagyságának. Az erkölcs pestise fertőzi, melyet az idegenek (héber = idegen) terjesztenek és mérgeznek, idéznek elő. Csak az erkölcs tesz emberré!

Jók a körülmények és csodálatosak a természeti adottságok, köszönhető ez annak, hogy periódikusan 3600 évenként betör ide a tenger, a Duna vonalán felfelé és egy darabig itt is marad….úgy 200-250 méter magasan a mostani tengerszint felett… (Jelenleg Budapest 104 méter magasan van a tengerszint felett, tehát erre jön még az a cirka 150 méteres „éltető” víztömeg. Persze erről megfelelő komolysággal hallani úgy sem fogunk, mert a játék most erre megy ki…)

Ezért is nem érdemes már 2012 utánra gondolva gyűjtögetni, és továbbra is a szaros pelenkáinkban élnünk, melyet a másoktól lopott dávidcsillagokkal, kék és fehér színekkel díszítenek az eltitkolt és eredeti vörös csillag helyett, amely a gonosz és a rút egyezményes, ókori jele, a „polkorrekt EU megfelelésünk” érdekében.

Régebben ezt a helyet úgy hívták, hogy Pannon-tenger, amely gyakorlatilag kapocs volt az Atlanti- és a Csendes-óceán között, a Földközi-tenger pedig mint olyan nem is létezett. Víz alatt volt minden. Egyetemi könyvtárakban érdemes utánanézni a talaj rétegződésének, persze nem a hazug zsidótanároknál…

Mi mindig is itt laktunk, csak ilyenkor felhúzódtunk a hegyekbe, és amikor körülbelül ötszáz-ezer év múlva a helyzet stabilizálódott, visszaköltöztünk az áldott és termékeny, humuszos-löszös, gazdag tengeri üledékre, gáz- és olajmezőnkre, amit most olyan nagy vehemenciával lopnak el tőlünk.
Előbb hajóssá és csak utána váltunk lovas néppé. Meglepő, de bizonyítható. Forrás: Ataisz.
(Ez meglehetősen nagy pofáraesés az áruló és besúgó (!) MSZ(P) judeoszintetikus lovasbizniszére nézve…)

Eleink így kerültek székely létükre a svájci Alpokba és Kréta szigetére, valamint számtalan helyre a világban. Ez már többször is megismétlődött, nagyon óvatosan megbecsülve is körülbelül 80-100.000 éves (!) itteni létünk kapcsán, de még az egyszer sem fordult elő, hogy eközben olyan patkányokkal kellett együtt élnünk, akik ezt a várható földtörténeti eseményt módszeresen elhallgatták vagy letagadták volna előlünk, a saját önző túlélésük érdekében… mint most!

Sajnos nem magyarok írták a történelmünket, hanem csak magyarul beszélők és ők ott ártottak, ahol tudtak. Ebben a gátlástalan hazudozásban ők a felülmúlhatatlan mesterek, de hát a végén csattan az ostor vagy a hajókorbács…

Az akol tehát a Kárpát-medencében áll, és most már remélem érthető, hogy ez milyen egy jó hely…
A patkányok szépen belakták már és szaporodnak is rendesen, mi több, a világ minden részéről özönlenek ide a rokonok a konc szagára, a nagy jólét reményében. Most ők akarnak itt magyarok lenni, de nagyon. Cionhunok…

Népiesen viselkednek, hisz mindent a földi jóért, mostanra már birkabőrbe is bújtak és jobban és szebben bégetnek, mint az eredeti birkák, bár még egy kicsit idegen (héber) akcentusuk van.
Az őshonos eredetiek sem voltak mindig birkák, csak annak nevelték őket, hogy így kezesebbek legyenek, különben nem bírtak volna velük… A helyzet az, hogy most semmi sem az, aminek látszik.

Az eredeti birka sem birka, mert azt egy hősies oroszlánra húzták rá, csak már gyerekkora óta szándékosan hamis tükröt mutatnak neki és mára már elhitte, hogy ő tényleg egy birka, és birkaként is él. Bégetve. A másik birka sem birka, mert hiszen az meg patkány, de az akol hozzáféréséhez ehhez a díszletre volt szüksége.

A helyzet átláthatatlan és ehhez jönnek még a tudathasadásos ál és keverék birkák, akik már magukról sem tudják, hogy kik is ők valójában, egyszerre bégetnek ide és oda is, szánalmasan és hülyén, kurta farkukat rázva, csak a mindennapi megélhetésükkel törődve, az orruknál távolabbra nem is látva teljes hasonulásukban.

Véleményük szerint a patkányok által kiagyalt és betartatott törvények vonatkoznak rájuk is, hiszen a patkány is birka és ezt az ő agyával másképpen felfogni nem tudja. A patkány (birkabőrben) erre ráerősít és az eleve ránk nézve hátrányos törvényeket alkalmazza arra az oroszlánra, amelyikre a birkabőrt húzta és mindenhol azt híreszteli, hogy törvényesség és demokrácia mindenek felett, meg ha nem, akkor szükségállapot, hadiállapot, másállapot, miközben alig bírja magára visszaráncigálni a birkabőrt, hogy patkánysága szemet ne szúrjon…

Na, most ha ez még nem lenne elég bonyolult, akkor létre kell hozni különféle szabadidős elfoglaltságokat azon birkák számára, akik tisztán ugyan nem látnak, de érzik (!), hogy itt valami baj van és tenni szeretnének. Remekül kiélezték tehát az ellentétet az általuk szarba sem vett magyar-cigány népesség között, mondván ennyivel is kevesebben leszünk, ezáltal is ködösítve lesz a háttérben a mi tevékenységünk.

Amennyiben a magyarok védekezni merészelnek, akkor elmondhatjuk őket mindennek, ha meg nem, akkor csak hulljanak, arra való a médiánk, hogy az egyik cselekvést felnagyítsa, a másikat meg agyonhallgassa. Akkor tegyünk rá még egy lapáttal és nyújtsunk nekik – általunk szervezett – tömörüléseket, hogy aprózódjanak el a részletekben. Hát mi itt az igény? Tette fel a kérdést a főpatkány, miközben a címeres, mentés és zsinóros öltözékét megigazította magán, mint állami főméltóság, az elit elitje és az akol királya, természetesen nem a birkáké (akik valójában félrevezetett oroszlánok), hanem a patkányoké, akik meg honi birkáknak vannak a jólét érdekében kistafírungozva.

Ezt az igényt tehát ki kell elégíteni úgy, hogy a hátralévő években a birkák csak bégessenek (ahelyett, hogy oroszlánként is üvölthetnének…), nehogy valami tényleges akadályt gördíthessenek a begyűrűző újhullámos, valójában változatlanul primitív erkölcsű, (perverz, buzi, álhímnős, pederaszta, szodomista, nihilista és szadista pedofilista) „kulturális” patkánycsordának és sivalkodó utódnemzetének, egyszóval az új és „kiváló” honfoglalóinknak az útjába… Mert csak ők (!) tartják ezt magukról, mint kiválogatottakról és embergyűlölőkről.

A birkabőrös oroszlán pedig ijedten nézi a két lábon álló sivalkodó patkányt, amelyet a média már úgy felnagyított, mint a ködön keresztül látható egeret, amelyik nagyobbnak látszik még egy elefántnál is, hogy ellenállhatatlanul félelmetes legyen. Mert aki fél, az nem lát tisztán. Az rémeket lát. Nagyokat…

A mellette álló másik birka pedig – természetesen jó szándékból – azt magyarázza neki: nézd mekkora a mancsa, hogy ezzel mekkorát üthet, meg, hogy vannak lent vidéken is, azok sokkal vérszomjasabb „vérpatkányok”, nem szabad ellenük semmit tenni, mert akkor még többen jönnek és azután végünk lesz, nem mintha ugyanúgy nem lenne végünk, ha nem teszünk semmit…
Hatalmas, edzett és kiképzett patkányhordák állnak már a határon és csak arra várnak, hogy mi megmukkanjunk és kiirtsanak, ezzel ijesztgetnek minket, ez a jól bevált patkány suttogó propaganda, a gyávák önigazolása.

Amelyik birka (oroszlánbőrben…) ezt mondja, az a legveszélyesebb, mert elhiteti azt, hogy a helyzet reménytelen, mert nem ismeri a patkányok szokását. A patkány ha fél, két lábra áll és ijesztget, fúj.
Nem tudja, hogy a patkány a jólétet kedveli és ha már mindent felélt, új helyre megy, anélkül, hogy akár hátra is fordulna. A lételeme a terror és a fenyegetés, ezzel tartatja el magát, és a kilátástalanság, amely ezt követi és a félelemben gyökerezik. Olykor számíthat a hülyeség(ünk)re is…
Egy birkára csak egy másik birka a veszélyes, mert saját gyávaságát okosságnak és előrelátásnak álcázza, visszahúzva a többieket, példaképpé téve a kishitűséget, hitgyűléssé alázva a cselekvőképességet, hazaszeretet.

A felfedezett és megmutatott gyávaság a gyáva részéről megbocsájthatatlan és gyűlöletes.
Persze így gyávákkal esélyünk sem lesz a győzelemre, hiszen a nyugalom (!) a horda beözönlését segíti elő és ők MINDIG CSAK NYUGODT HELYRE MENNEK a kölkeikkel, a kocheim, hatszoros auschwitzi túlélő kibuclakó dédivel – ki a lágerkuplerájban kapott trippert – , de csak addig, ameddig ott nyugalom van.

Ordítanám ezt a jellemző tulajdonságukat, az ide hívogató és ellenállhatatlan nyugalmat, amit mi a nyomorunkkal és rabszolgamunkánkkal tartunk fenn számukra, „hálás jóléttel”, baromságból!

Erre már csak akkor fognak rájönni a birkabőrbe bújtatott oroszlánok, ha egy atomrobbanás légnyomása leszakítja róluk a birkabőrt, amely azért következik be, mert már őt is birkabőrbe bújtatott patkánynak nézték a hamarosan bekövetkező (!) nagy népi és nemzeti – világnemzeti – patkányirtás során! Akkor viszont már késő a felismerés. Aki patkányként élt, patkányként is hal meg. „Okosan és értékesen”, ahogyan eddig tévesen (elnézően…) azt magáról gyávaságában gondolta.

Birkáink bégetnek és petíciókat írogatnak, de egyiküknek sem jut eszébe, hogy erős oroszlánkarmaival széttépje azt a fullasztó hálót, amelyet a jó szándékunkra és emberségünkre hivatkozva szőttek saját tudatlanságunkra és bambaságunkra alapozva, mint a mesék gyáva oroszlánjára, testreszabva.

Most a közömbösség a legnagyobb bűn!
Talán nagyobb, mint a szervezett hülyeség…

Van persze kivétel, sajnos nagyon kevés, mert hazafinak lenni manapság „államellenes cselekedet”.
Aki mégiscsak tett és már kezdett emiatt veszélyes lenni az álruhás patkányoknak, azokat külön akolba zárják és a saját társaikkal, gyaláztatják és bélyegeztetik meg. Terrorista! (Valódi jelentése: büszke és bátor szabadságharcos.) Ezt imádják a birkák, hiszen lám csak, mire jutott, hogy így okoskodott és mennyivel okosabb és jobb ő, hiszen láthatjuk, hogy ezzel nem ment semmire sem…persze valójában őmiatta nem, mert gyáva volt felvállalni saját magát és emiatt a cselekvő társa egyedül maradt. Ezt így rendezték nekünk.

Budaház(y)ai alatt csak egyetlen oroszlánt látok, amelyik rabláncon senyved, mert megmutatta oroszlánkörmeit! Isten segítse és váljon példaképpé, a szabadság, az önfeláldozás és hazaszeretet példaképévé! Az akol már bűzlik a gyávaságtól és a sok mellékcselekvéstől, megfelelési kényszertől, álszent demagógiától és jellemtelen álmagyarizmustól, természetesen mind belső „értékes” belemagyarázásból, impotenciából, önigazolásból és belterjes hitványságból…

Ez tetszik a patkányoknak, mert így nyugodtan (!) fúrhatják egyre beljebb magukat a hegyekbe és barlangokba, bunkerekbe és óvóhelyekre, hazánk talajába, a mi békebeli rabszolgamunkánkkal.
Mondják is egymásnak gúnyosan, ez a birka már csak nekünk hisz, ilyen egy primitív barom (birka) nép nincs is talán már más a földön – híresztelve mindenfelé, amerre csak járnak a sólyomnak csúfolt dögmadarukkal.

Igazi hazafiasságból és hazaszeretetből ma nem lehet megélni, csak szégyenteljesen nyomorogni.
Azért van ez, hogy ne lehessen tartalékot képezni, fegyverekre, páncélökölre (RPG) és géppuskára, olykor „pötit nükleárra”, ami veszélyeztetné a zsidó elnyomást és rabszolgaságot, „újmagyarul”: a „szabadság és demokrácia jogállamiságának törvényes kereteit” – vagyis módod se legyen magad és nemzeted eredményesen megvédeni.

A katonaságot is reformnak hazudott leépítéssel és kiárusítással bontották le, a hazaáruló és jellemtelen saját tábornokaink és főtisztjeink készséges közreműködésével, a magyar zászló és egyenruha megbecstelenítésével, nemzetünk halálra ítélésével saját egyéni jólétük és luxusuk érdekében… – ez egyszerűen undorító! Ezt így rendezték nekünk.

Asszonyaink, családunk megvet, ha eltartani nem tudjuk őket, mert már ők is kevert birka leszármazottak, akik csak a vályún keresztül tudnak minket becsülni vagy nem becsülni. Lám, az élet milyen egyszerű… Ők ölik meg a csírázó hazafiságot, a tévén nevelkedett világszemléletükkel és vágyakozó emésztésükkel. A megalkuvók, a jellemtelenek és hitványak most fitogtatják jólétüket, amit a patkányoktól kaptak cserében árulásukért és közreműködésükért testvéreik és édes hazájuk tönkretételéért… Ezt így rendezték nekünk.

Ide nyugodtan leírhatnám akár a mai nap dátumát is. Itt tartunk. Azonban lenne még egy reményteljes hozzátennivalóm. A patkányok természete az, ha süllyedni kezd a hajó, akkor megjelennek a fedélzeten, vagyis itt a mi életünk fedélzetén is. Futkosnak és hanukáznak, ünnepelgetnek és terrorizálnak, látszólag övék most az élet minden öröme. Patkánydicsőség.
Azonban ez törvényszerűen sokáig nem tarthat. A világ nem a patkányoké.

Ide jöttek hozzánk közel, most mikor még talán nem is nagyon tudják, de érzik életük végóráit, a megsemmisülés előtti éveket… Hozzánk, akik ellen követték el a legnagyobb bűnöket és gonoszságokat. A kör bezárult. Mielőtt a Déli-tengerek felől betörő hatalmas, több száz méter magas árhullám, maga előtt tolva az iszapáradatot betör a Pannon-tenger helyére újra a Duna vonalán, itt akarnak lenni a közelünkben, ösztönösen az oltalmunkat keresve….. végzetükre.

A világ nem az, aminek látszik és főleg nem az, amit erről tanítanak. A világ ettől függetlenül hatalmas! Az ember egy kicsi porszem, útját és életét más erők irányítják, amin önteltségében és beképzeltségében csak megvetően és lenézően nevetni tud….hiszen a nagynevű egyetemeken alakították a világnézetét, ő csak tudja. Ez a legnagyobb tévedés!

Haszonra, kizsákmányolásra és megalkuvásra tanítanak ott és arra, hogyan add el magad, hogy jól élj….ennyi! Az iskolázottság, az egyetem, a tudomány, a nevek, a címek és rangok, ez mind csak szemellenző és rosta az élet igazi értékeinek megismerése ellen, hiszen a zsidó világban, zsidó értékrenden és iskolákban félretanítottak következtében tartunk most ott, hogy hamarosan a saját piszkunkba fulladunk bele.

Jól megérdemelten és bölcs igazságosságban, mert csak ennek romjain sarjadhat egy jobb és szebb világ!

Végkövetkeztetésként megállapíthatjuk, hogy világunk miattuk van válságban. Személyesen tőlük, a felfogásuktól és az életvitelüktől, amely a természetes tökéletestől eltévelyedve egy tökéletlen életformát hozott létre, a parazitális emberi pestist, annak „jeles és prominens képviselőivel” – vagyis kiválogatottjaival – és agybeteg eszméjétől vezérelve egy patkánytársadalmat és gyilkos szövetséget az emberiség ellen, a klónok megtévesztő, öltönyös és rongyrázó, pökhendi álemberiségét, a „patkány evolúcióját!”

Tehát az akolt vagy mi takarítjuk ki, és akkor tisztességgel reménykedhetünk a jövőben és a bekövetkező változások ránk nézve kedvező hatásában, vagy gyáván és melodramatikusan sajnálkozunk sorsunkon és akkor jutalmul osztozhatunk a patkányok végzetében, a kezünkben lengetett „papírlándzsával”, a szavazócédulával, a fotelforradalmárok seggszagú fegyverével, nyálas kérvényeivel… Sohasem akarni és harcolva férfiként kényszeríteni, csak mindig kérni! Úgy a kényelmesebb.

A szavazás a számunkra ellenséges „Alkotmány és Törvényesség” felhasználásával fog történni, ahol nyerni nem lesz módunk…..a lottó (csalás) más formában, amiről tudjuk, hogy az a hülyék adója….és életcélja! Megsúghatom: olyan piszkos „választást” készítenek nekünk elő, hogy attól még a tévénk is lerohad a falról! Abban a pillanatban, amint nyernénk véletlenül, máris indul a testi-lelki terror a győztes átállítására. A tét nagy!

„Persze demokráciából, hazafiságból, dübörgő gazdaságból és nemzetszerető cigányokból és rendőrállatokból!” Soha, sehonnan, semmikor, a zsidókat kizavarni vér nélkül nem sikerült, még csak ne is álmodjunk róla!

Győzelmünk vagy bukásunk alapvetően három nagyon fontos dologtól függ:

1) még mindig nem bírjuk felfogni azt, hogy egy végtelenül gátlástalan és cinikus entitással van dolgunk, amelyre az emberi normák (és törvények!) nem vonatkoznak és nem is részesei az emberiségnek…
2) az ebből levont társadalmi, történelmi és módszertani következtetések, mint az ellenük való eredményes harc stratégiájának szükségessége és felismerése, azonnali végrehajtása…
3) a mobiltelefon, a vele összefüggésben lévő kényelmes életszemléletünk és a belénk nevelt gyáva hétköznapi megalkuvás, amely jellemünk részévé vált, a „patkánymentalitás” az anyagi javakért…

Marschalkó Lajos: „Világhódítók I-II” rész, valamint Bosnyák Zoltán: „Harc a zsidó veszély ellen” és a nagyon kifejező Adolf Hitler: „Harc a Sátánnal” című tanulmányait ajánlom az igazi tisztánlátás és az iskolai (egyetemi) agymosás kifertőtlenítése érdekében, mint alapműveltséget, személyes önvédelmünk és puszta túlélésünk érdekében. (Ne felejtsük el azt, hogy a „birkamentalitás” alapvető tünete az elzárkózás, a felismerés ellen…)

Hungáriában tiltott a hungarizmus, háborús nemzetünk katonáink tisztelete és becsülete, hőseink követése, magyarságunk hirdetése, ősi jelképeink viselése, a haza fegyveres védelme és családjaink, asszonyaink, gyerekeink biztonságának őrzése, az erkölcsös és teremtő munka az antiszemitizmus nevű nevetséges és lekezelő baromság felemlegetésével.

Nem az antiszemitizmus a lényeg, hanem az aszemitizmus, hogy még csak ne is legyenek!
Gondolkozzunk el rajta egy pillanatig: az a nem normális és összeférhetetlen, aki ennyi nemzetellenes bűn láttán nem utálja meg az óbégató és gátlástalan, összeférhetetlen fajidegen zsidókat, vagy az, aki melléjük áll és ezt követendő példának állítja be a saját gyávaságán és jellemtelenségén keresztül?

A zsidókkal pontosan ez a baj. Képtelenek bárkivel is együtt élni – az évezredek alatt nagy nehezen rájöttek: vagy ők, vagy mi. Tehát minket ki kell irtani. Nyomorral, terrorral, kilátástalansággal, méreggel, bármivel, csak pusztuljunk már végre! Aki ezt nem látja és érzékeli, az vagy zsidó, vagy elmebeteg, de bizonyosan nagymértékben retardált korcs.

A szavakon lovagló és nemzetünk testén élősködő emberszerű, de emberséget nem ismerő zsidónak nevezett entitás, egy világméretű összeesküvésen keresztül most próbál véglegesen leszámolni az emberiséggel és annak legősibb képviselőivel, a magyarsággal, itt a saját hazáján belül… Aki ezt békésen tűri és közömbös, az ebben pontosan tudhatóan cinkos és bűntárs.

Erre a magyarázat – ha nem fajidegen – , akkor csak egy lehet: Hazaáruló és rosszabb, megvetendőbb azoknál, akikkel harcolunk, mert ő a saját fajtáját árulja el, míg a hitvány zsidó legalább összetartó.

A bűn, a született gonoszság, a kapzsiság és a vér, a rossz vér tartja őket össze. D’Israeli, a vezetőjük szavaival: „Nem a vallás és a nyelv az összetartó erő, hanem a vér!”

Ebben az egy dologban, de csakis ebben, tökéletesen egyetértek vele. A mi vérünk, nem az ő vérük és fordítva! Ezt a gyengébbek kedvéért úgy hívják, hogy faji háború! A tét lenni vagy nem lenni!
A sok pacifista, álhumánus és demokratikus magyarnak lefordítva: „meg fognak ölni a magyarságodért!”

Amennyiben igazán szereted és tiszteled zsidó hóhéraidat, járj a kedvükben – öld meg magad udvariasságból! Legalább így nem leszel rasszista hungarista, csak egy oltári nagy barom (birka), akinek kár volt a világra jönnie! A megoldás az, hogy tanulj, ismerd fel a zsidót, hazád és személyed első számú közellenségét. Míg nem késő…

Összességében mindenkinek bátran ajánlhatom az alábbi rendkívül tömör és kifejező útmutatást:
„Vérrel a vérért!” Zászlókon szeretném ezt látni, tömegével… Ez azt jelenti, hogy személyes áldozatok nélkül, a mi – és nem a szomszéd, a gárdista vagy Chuck Norris ( – aki szintén zsidó…) vérével, hanem a saját „vérünkkel”, áldozatainkkal kell harcolni a „vérünkért”, vagyis a honfitársainkért, szeretteinkért, magyar testvéreinkért és hazánkért…

Enélkül érdemtelenek vagyunk arra a dicsérő jelzőre, hogy „magyar”, a Fény Népe, az emberiség MAGva! Olyan korban élünk, amelyben másféle, szokatlan és sokkal kegyetlenebb háborút vívunk.

Ez a háború személyre, névre és családra szóló. Ezt személyesen neked kell megvívni magyar testvérem és ne várj a vezérre! Jobb ha tudod, valahol már katalogizálva vagy, hogy a halál felkeressen, félrevezessen és utána kacagva legyilkoljon és örömtáncot járjon a kínjaidon…a zsidószokás szerinti purimot, vad ugrabugrálást és akkor jársz jól, ha előbb veled végeznek, mert nem kell látnod asszonyod és gyermeked szenvedését buta naivságodért, mert nem ismerted az élet történelmét, a zsidóbosszút azért, mert embernek születtél!

„Akik nem tanulták meg a leckét, azok arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt.” Harcolj magadért, és addig amíg van kiért! Ez nemzeted legfőbb parancsa!

Isten Óvja Magyarországot!
„Vérrel a vérért!”

Bajtársi üdvözlettel: Gyula

(Bízz a kettőskeresztben!)

HunHír.Hu