Szeptember 5-én ismét „élvezhetjük” a melegfelvonulást. Régebben ezt a szeánszot a Meleg Büszkeség Napjának nevezték, ebből lett mára a Meleg Méltóság Menete (igaz, a „büszkeség” most egy hétig lesz tartósítva mindenféle meleg „kulturális” rendezvénnyel).
Új fejlemény, hogy az eddigi hosszú csöndet megtörve egy fideszes országgyűlési képviselő, Ékes Ilona a rendőrséghez fordult, s kérte a melegfelvonulás betiltását. Teljes joggal. Rögvest fölhördült az előítéletes, mélyen erkölcstelen és keresztényellenes politikushorda és csahos sajtója. De erről majd később.
Vannak, akik ellentüntetésre készülnek. Helyes. Az igazi megoldás azonban az lenne, ha a melegfelvonulást követő napra, szeptember 6-ára megszerveznénk a Méltóság Menetét. Elég ez a két szó, nem kell eléje fölösleges jelző. Úgyis sejti mindenki: ez lesz a nem-meleg Méltóság Menete. A nem-meleg Büszkeség Napja. Mozduljunk meg tehát, jelentsük be a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a Méltóság Menetét, mint nem-meleg rendezvényt. Ugyanarra az útvonalra, ahol a melegek is felvonulnak. A Hősök terétől az Erzsébet térig. 13 órai indulással. A rendőrség felvonulásunkat nem tilthatja meg a „közlekedés akadályozására” hivatkozva: ahol a melegek vonulhatnak, ott a nem-melegeknek is biztosítva van a tér és a lehetőség.
Kérjük fel csatlakozásra a különböző történelmi egyházakat, a karitatív és társadalmi szervezeteket, a nagycsaládosok egyesületét, a különböző keresztény civil szerveződéseket. S természetesen Ékes Ilonát is, aki ékes módon bizonyította, hogy gyáva, lagymatag férfiak között a nőkre mindig lehet számítani. Legyen a nem-meleg Méltóság Menete a normalitás, a keresztény erkölcs, a nemzeti és hitbeli értékeink melletti elkötelezettség tanúságtevése. Legyünk hatalmas felkiáltójel: tegyünk hitet amellett, hogy az aberráció fitogtatása, a szexuális másság megbotránkoztató magamutogatása nem közterületre való. Annak a hálószobában van a helye. Közterületen zavarja a köznyugalmat, a többség erkölcsi érzékét és emberi méltóságát.
S most térjünk vissza Ékes Ilona bátor akciójára. Ki várta volna, hogy a Fidesz soraiból veszi magának a bátorságot valaki, s megindul az árral szemben? Köszönet érte. Ékes Ilona történelmet írt. Bizonyíték rá, hogy méltatlan támadások kereszttüzébe került.
Pénteken tartott sajtótájékoztatóján Ékes Ilona bejelentette, hogy a budapesti főrendőrhöz fordult, s levelében a melegfelvonulás betiltását kérte, mivel az alkalmas arra, hogy félelmet, visszatetszést keltsen az emberekben és veszélyezteti a gyermekek egészséges fejlődését. Nyakó István szocialista szóvivő azonnal tiltakozott, s felszólította a Fideszt, hogy Ékes Ilonát hívja vissza az Országgyűlés emberi jogi bizottságából. Hogy miért? Mert az emberek jogai védelmében lépett föl. Ez a nyakói logika lényege: a makogó szóvivő csak a devianciát védi. Hisz ő is deviáns.
Aztán megszólalt a Helsinki Bizottság, elítélve a fideszes képviselőt, vasárnap pedig újabb két tünemény, Török Zsolt szocialista homunculus és elvtársa, az igencsak öregecskedő Dávid Ibolya, a magát normális pártnak nevező obskurus asztaltársaság fővezére is felsorakozott a melegek mellett.
Török Zsolt például azért gajdolt, mert szerinte „a XXI. században nem engedhető meg, hogy egy országgyűlési képviselő a gyülekezési jog korlátozására utaló kijelentéseket tegyen”. Nem engedhető meg? Dehogynem, csak a szegfűzabáló Zsoltika ezt nem akarja tudni. Hány rendezvényt tiltott be politikai megrendelésre az utóbbi hónapokban a rendőrség? Számolni talán még tud a bolseviki – Buharinra, Trockijra emlékeztető – pofaszőrzettel ékesített homunculus.
Nézzük meg hát, van-e jogi alapja Ékes Ilona kezdeményezésének. Jogkövető, törvénytisztelő állampolgárok vagyunk, ezért az elhíresült Gárda-per ítéletéből csemegézünk. S amit felcsippentünk, azt a melegfelvonulással szembesítjük.
A Gárda-perben is hivatkozott – hazánk által is aláírt – Római Egyezmény 10. cikke kimondja: mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához Ez azonban az erkölcsök és mások jogai védelmében korlátozható. A 11. cikk szerint mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés és a másokkal való egyesülés szabadságához, ezen jogokat azonban szintén olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, az erkölcsök, illetve mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek. A 17. cikk a joggal való visszaélés tilalmát rögzíti, vagyis azt, hogy az Egyezményben foglalt jogok – köztük a véleménynyilvánítási és egyesülési jog – gyakorlása nem eredményezheti mások jogainak és szabadságának megsértését vagy korlátozását. Ezt egyébként az egyesülési jogról szóló törvény is tartalmazza.
És most idézzünk a Gárda-per jogerős ítéletéből egy fontos passzust:
„Az Alkotmánybíróság 95/2008. (VII. 3.) AB határozatának indoklása szerint ’foglyul ejtett közönségről’ akkor beszélhetünk, ha valaki oly módon nyilvánítja ki szélsőséges meggyőződését, hogy a sértett csoporthoz tartozó személy kénytelen azt megfélemlítve végighallgatni, és nincs módja kitérni a közlés elől. Az alkotmánybíróság határozatában körülírt helyzetbe került természetes személy nem tudja gyakorolni az őt egyébként megillető jogot, hogy szabad választása szerint eldönthesse: ott, az adott helyen meghallgatja-e a neki nem tetsző véleményt, átélve annak közvetlen hatását, vagy az egyet nem értését is kifejezve eltávozzon. A természetes személy ezen szabad választási, döntési joga pedig védelmet élvez. A demokratikus társadalomban valamely közérdekű kérdés megvitatását kezdeményező csoport másoktól nem kényszerítheti ki, hogy a vitában részt vegyenek és a részvétel konkrét formáját, módját sem írhatja elő.” A bíróság ezzel az indoklással is igyekezett alátámasztani, miért kell betiltani a Magyar Gárda Egyesületet. Az ítélet szerint már maga a vonulás is „foglyul ejtette” az adott település „közönségét” – nem volt szükség beszédekre. A Meleg Méltóság Menete a Hősök terétől az Erzsébet térig vonul. Akik ezt a hosszú útvonalat szegélyező házakban laknak, „foglyul ejtett közönségnek” minősülnek. Az ő szabad választási, döntési joguk nem élvez védelmet? A Gárda-perben is citált Római Egyezmény idézett kitételei rájuk nem vonatkoznak? Ékes Ilona a fővárosi főrendőrnek címzett levelében éppen ezt feszegette. Joggal, megalapozottan.
De menjünk tovább. Draskovics Tibor nemrég közölte, hogy a melegfelvonulást minden eszközzel meg fogják védeni. Joggal feltételezhető, hogy az ellentüntetőkkel szemben fel fognak lépni, hiszen Draskovics – és megannyi hűbérese – is a deviancia bajnoka, mentálisan sérült. Nézzük hát, miként vélekedik erről a kérdésről a Gárda-per jogerős ítélete.
„Ugyancsak az erőszak veszélyére utal az alperes (értsd: Magyar Gárda Egyesület) törvényes képviselőjének a 40. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata, melyben előadta: ha a rendezvényeken az Országos Cigány Önkormányzat elnöke megjelenik, mindig kialakul valamilyen konfliktus, egyben felszólította K.O-t (Török Zsoltika kedvéért: Kolompár Orbánt) a rendezvényeiktől való távolmaradásra. Márpedig az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata a véleménynyilvánítás szabadságát illetően éppen azon alapul, hogy a demokrácia lényege az egymástól eltérő nézetek és programok békés vitájában van: erre figyelemmel az esetleges ellentüntetőt a tüntetővel azonos védelemben részesíti. Az alperesi megnyilvánulásokból ezzel szemben az derül ki, hogy a Magyar Gárda rendezvényei – az erőszak reális veszélye nélkül – nem tűrik el az ellentüntetést.” Értjük, ugye? Ha ellentüntetés van, akkor fennáll az erőszak veszélye. Ékes Ilona a fővárosi főrendőrnek írt levelében ezt is feszegette. Joggal, megalapozottan. Tegyük hozzá: a melegfelvonulás szervezői és szószólói nem tűrik el az ellentüntetést, nyilatkozataikból legalábbis ez olvasható ki. Nem kellene őket is feloszlatni?
Ezen a ponton időzzünk el egy kicsit. Az ellentüntetőt azonos védelemben kell részesíteni – idéztük előbb a jogerős ítéletből. Nyugodtan menjünk hát tüntetni a melegfelvonulás ellen, hiszen a demokrácia lényege – olvashattuk előbb – az egymástól eltérő nézetek és programok békés vitájában van. Ne dobáljunk tojást, paradicsomot. Egyáltalán: semmit se hajigáljunk, a dobálásra szánt élelmiszert adjuk inkább oda a hajléktalanoknak. Füttykoncertet tartani lehet. Transzparenseket vinni szintén lehet, sőt melegen ajánlott. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha sok száz tábla emelkedne a magasba: „Nem vagyok meleg!”, „Büszke vagyok, de nem meleg!”. Milyen szép lenne látni ezt a táblaözönt a híradókban! Török Zsoltikát, Nyakó Pistikét meg Ibolykánkat bizton elöntené valami nagy-nagy melegség!
Alkotmányos jogainkkal élve tehát szóban és írásban kinyilváníthatjuk azon véleményünket, hogy a melegségnek a négy fal között kell honolnia. Közterületen csak hűlt helye lehet. Tüntessünk tehát nyugodtan, derűs szívvel, erőszakmentesen. A rendőrség eleget fog tenni törvényi kötelezettségének, s megvéd bennünket az esetleges atrocitásoktól. Ez a dolga, mást nem tehet.
Ékes Ilonának tehát igaza van. A melegfelvonulást – a jogszabályok szerint – be kellene tiltani. Nem fogják, tudjuk jól. Készüljünk tehát inkább az ellentüntetésre: vigyünk magunkkal fényképezőgépet, kamerát, s a legkirívóbb módon viselkedő meleg honfitársainkról készítsünk bőséges dokumentációt. Ha ugyanis a gárda felvonulása megbotránkozást, félelmet kelt egyesekben, akkor ugyanez a melegmenetelésre is érvényes. Ha a gárdaruha félelemkeltő, akkor miként vélekedjünk a vérvörös tangabugyiban menetelő-rángatódzó, túlfűtött másságokról? Fotózzunk, videózzunk tehát, mert megfelelő dokumentáció birtokában meg lehet indítani a jogi eljárást a főmeleg szervezők ellen. Ne feledjük a Gárda-per jogi gyakorlatát.
Végezetül szóljunk ismét a legfontosabbról. A lényegről. A szeptember 5-én megtartandó békés ellentüntetés csak bemelegítés lesz. A másnapi rendezvényhez. A nem-meleg Méltóság Menetéhez. A nem-meleg Büszkeség Napjához. Szervezzük meg a szeptember 6-i rendezvényt, jelentsük be a rendőrségen az írás elején jelzett időpontot és útvonalat. Rendőri biztosítást ne kérjünk, rendezvényünk a köznyugalmat, közbiztonságot nem sérti, hanem erősíti. S szeptember 6-án minél többen menjünk el a nem-meleg Méltóság Menetére. Vigyük magunkkal történelmi zászlóinkat, nemzeti lobogónkat. Emeljük a magasba szent királyaink – Szent István, Szent László – arcképét. Meg Széchenyiét. És Mindszenty József bíborosét, aki oly sokat tett az ország erkölcsi züllése ellen. Vonultassuk fel nagy magyarjainkat az Andrássy úton – a Hősök terétől az Erzsébet térig. Hódítsuk vissza Budapestet, tisztítsuk meg az Andrássy utat. A normalitás, az erkölcs védelmében. Jövőnk érdekében.
F. M. – HunHír.Hu
