Magyarországról és a magyar népről sokat lehet mostanában hallani a külföldi sajtókban és televízió csatornákon. De csupa rosszat. Olyan súlyos vádakat, hogy a magyarok antiszemiták, nem szeretik a zsidókat, rasszista nemzet, mert nem tudnak megférni a cigányokkal, elnyomják őket, napirenden vannak a merényletek ellenük mint szegény kiszolgáltatott nemzeti kisebbség ellen. A HunHír.Hu fórumozói egy iráni lapban is tervezik megjelentetni a következőket.

Pedig a magyar nép a legbefogadóbb talán a világon, ez az igazság. Történelmünk során rengeteg népet befogadtunk, elfogadtuk őket a maguk valójában. Igaz, ez azokra a népekre vonatkozik, akik nem hódítani jöttek, hanem védelmet, hazát kerestek. Ezek a népek a történelem során vagy beolvadtak a magyarságba, mint például a testvérnép, a kunok annak idején, vagy pedig megőrizve nemzeti azonosságtudatukat lettek magyarrá, mint a svábok. Nem is volt, nincs is velük a magyar népnek ellentéte – csak a cigány népfaj nem tudott közénk sose beilleszkedni. Erre 700 esztendő nem volt nekik elég. Ezeket a híreket a különböző honi kormánykörök terjesztik rólunk, messze elrugaszkodva a valóságtól, gyalázatos módon elferdítve az igazságot, hogy befeketítsék a magyarokat.

Ezt szeretnénk most megcáfolni. Természetesen tényekkel, méghozzá valós tényekkel, nem csak úgy légből kapva, amint azt a külföldi sajtó teszi ellenünk. Minden hatalmon lévő kormánynak az lenne a feladata, hogy a hazája és nemzete érdekeit védje, ápolja a hagyományokat, megőrizze a nemzeti értékeket, tisztelje a nemzet jelképeit, nem így a miénknek.

A Szovjetunió felbomlásakor örömmel néztünk a változás felé, vártuk a rendszerváltást. Különböző pártok alakultak, közöttük ellenzéki is, mely csak látszatra volt ellenzék, valójában a hatalom feltétlen kiszolgálója volt a háttérben, s így van ez nálunk a mai napig is. Akkor még nem tudtuk, hogy minek néz elébe az ország, bizodalommal vártuk a változásokat, bizalmat szavazva az új kormánynak, melyben súlyosan csalatkoztunk, s csalatkozunk azóta is, mindegy, hogy melyik kormány munkáját nézzük.

Megmutatkozott már ez az Antall-kormánynál, mivel nem állította vissza ősi alkotmányunkat. Nem élt területi követelésekkel a szomszédságunkban megalakuló új államokkal szemben (melyek nagy része egy ezredéven át Magyarországhoz tartozott) mintegy megerősítve a csúfos trianoni egyezményt. Ez azóta is nemcsak Európának, de a világnak is az egyik legnagyobb szégyene, becstelen eljárás egy nemzettel szemben. Főleg egy olyan nemzettel szemben, amelyik évszázadokon át védte Európát, magyarok vére hullt azért, hogy feltartóztassa a tatár és a török hordákat, megakadályozva őket világhódító útjukban.

De Antall József és kormánya nem tett semmit. Sőt, amikor a Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna ismét önálló állam lett, és felajánlotta Magyarországnak Kárpátalját, mely ezredévig magyar föld volt, hozzánk tartozott, Antall és kormánya önként lemondott erről a nagylelkű ajánlatról, még ki is jelentette, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései Ukrajnával szemben, minden jól van úgy, ahogy a trianoni véres feldaraboláskor meghozatott, maradjon csak továbbra is több részre vágva e nemzet, darabjaira hullva a haza.

Egy népet idegeneknek kijátszani is gyalázatos cselekedet, nem még ha a saját kormánya elárulja. Magyarországon pedig ez folyik a rendszerváltás óta. Eladtak mindenünket, kisemmizve a magyar népet, egy olyan hatalom kezébe játszva át az országot, mely nyíltan világuralmi tervekre tör, át meg áthálózva az egész világot, s csak ott boldogul a nép, azoknak virágzik a hazájuk, ahol ez a hatalom nincs jelen. Nem feladatunk más népek sorsát taglalni, ezt tegyék meg ők maguk. Mi csak a mi helyzetünkről beszélünk, amihez megvan minden jogunk.

Nézzük csak sorban, hogy mi is történt Magyarországon a rendszerváltás óta. Hogy a magyar türelmetlen lenne, erre rögtön maga a rendszerváltás (ma már csak gengszterváltásnak hívjuk) az egyik legjobb cáfolat. Körülöttünk szinte minden volt kommunista országban vérrel történt a csere, nálunk enélkül zajlott le. Mi sajnos békeszeretetünkben örültünk annak is, hogy az addigi garnitúra maga jelentette be: mától Magyarország államformája köztársaság. Sajnos a magyar ember 1000 év alatt sem tanult, feltételezi a másik emberről a jóindulatot, józan észt. Természetesen megint csalódnunk kellett, NEM álltak félre önként azok, akik addig nem egyszer sodorták katasztrófaközeli helyzetbe az országot.

Ezzel egyidőben, létrehoztak egy európainak látszó választási rendszert, hatalmas erőkkel sulykolva a népbe, hogy ez milyen demokratikus. Itt meg kell állnunk egy pár szó erejéig, hogy lássuk, mi is az alapja annak a hatalmas mérvű feszültségnek, ami ma országunkban uralkodik.

A kommunista alkotmány egyetlen pozitív pontja a munkához való jog és kötelesség volt. Ezt első dolguk volt eltörölni, ezáltal kiszolgáltatva az embereket a mindenkori hatalomnak. Az új államforma NEM járt új alaptörvény létrehozásával, vagy ami még kívánatosabb lenne, a jogfolytonosság helyreállításával, a soha hatályon kívül nem helyezett Korona-joggal. Hazánk mind a mai napig a Sztálintól kapott, azóta sokat toldozott-foltozott, alkotmánynak nevezett förmedvényre építi „jogrendszerét”. Irán maga is állt szovjet megszállás alatt, jól ismerheti a sztálini jogot első kézből…

Választási rendszerünk nem teszi lehetővé, hogy a hitelét és támogatottságát vesztett képviselőket, akár egész frakciókat (ma ez a helyzet) visszahívják. Így ülhet ma a parlamentben egy nem egészen 1%-os támogatottságú párt, és adhat minisztert. A választási törvényben a köztársasági elnök jog szerint választható közvetlenül népszavazás útján, vagy a parlamenti pártok által. Talán mondanunk sem kell, közvetlen köztársasági elnökválasztásunk még egy sem volt.

Semmi nem változott, ugyanaz a banda, hatalmi maffia maradt meg, ha másképpen nem, rokoni és egyéb kapcsolatok révén. NEM történt meg a népköztársasági éra nemzet- és népellenes politikai bűnözőinek felelősségre vonása! Sőt, ezek az emberek állami megbecsülésben részesülnek (gondoljuk el, egy volt ávós is köztársasági miniszterelnök volt 4 évig), sok esetben magas kormányhivatalokat, bizalmi pozíciókat foglalnak el, kiemelt nyugdíjjuttatásokat kapnak a legnagyobb háborítatlanságban. Az ügynöklisták teljes terjedelmükben mai napig nem nyilvánosak, az ügynökmúltat politikai sakkjátszmákra (zsarolás pl.) nagyon jól fel lehet használni. Hatalmas károkat okozott a „Rózsadombi paktum” néven elhíresült politikai bűnszövetkezeti megegyezés, mely 20 pontban foglalta össze az új magyar állam kötelezettségeit, hatásait tekintve nyugodtan nevezhetjük egy új Trianonnak… Ezt pár mondat erejéig szükséges megemlítenünk, hogy érthetővé váljon, mi is az a kisebbségi história, amivel rólunk telehazudják a világsajtót. Gyakorlatilag ugyanis főként ebből fakad a kisebbségeknek (igazából csak kettőnek) velünk szemben mutatott pimaszsága, felháborító, és minden valóságalapot nélkülöző támadásai. A teljesebb megértés kedvéért idemásolom a paktum egészét, mind a húsz pontot:

1./ A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
2./ A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért.
3./ Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között
4./ Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása.
5./ A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
6./ A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
7./ A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség, és rendőrség megvédése az esetleges megtorlásoktól
8./ A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
9./Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
10./ Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
11./ Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
12./ A jobboldali, vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
13./ Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek, és azokon nem lehet változtatni.
14./ Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal.
15./ A románok, jugoszlávok és szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot
16./ Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
17./ A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
18./ A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.
19./ Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
20./ Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.

Jelen témánk szempontjából ami most figyelmet kell kapjon, az 5-13-ig terjedő rész, valamint a 15., 17., 18., 19., 20. pont. Külön nem ejtünk róluk szót, aki elolvassa, maga is láthatja, hogy ezek így együtt mit eredményeznek. Figyeljük meg, hogy a zsidók és kommunisták milyen kitüntetett figyelmet kapnak a megszövegezésben! Ellenben szó nem esik arról, hogy a magyarság, a magyar nép mint nemzet, melyet mind a szovjet, mind a trianoni csinált államok részéről a mai napig életveszélyes, nyíltan magyarellenes rasszista támadások érnek, bárminemű kárpótlásra számítson.

Magyarországon, ha valakiknek van okuk a félelemre, azok a zsidók. Ők pontosan tudják, hogy amilyen népirtást és nemzetgyalázást köztünk kommunizmus címszó alatt több ízben is elkövettek, azért más államokban már réges-rég kivétel nélkül meglakoltak volna. Ugyanis (legalábbis nálunk) a kommunizmus és zsidóság szorosan összefonódik, csak pl. a tanácsköztársaság ideje alatt a 21 vezetőből 20 zsidó volt. Ennek köszönhető az, hogy olyan előjogokat követelnek maguknak, amellyel a fegyveres hatalmat a magyar nép felett a mai napig gyakorolni tudják, elképesztő agresszióval ma már ismét szó szerint vérbe fojtva a nemzeti megmozdulásokat. Mivel mind a gazdasági, mind a politikai hatalom a kezükbe lett adva, így sajnos a rólunk a médiában ország-világ előtt megjelenő információk, hírek szükségképpen torzak, gyakran a valósággal köszönő viszonyban sincsenek. Csak az utolsó pontra egy példa: Magyarország eddig legalább 14-szer végkielégítette a zsidóságot az állítólagos holokausztjukért (megjegyzem, ha olyan nagy volt a katasztrófa, a kivándorlókról nem is szólva, akkor feltűnően sok a túlélő), sőt azóta már a sokadik generáció tartja a markát. Mind a mai napig folyik a magyarság erőszakos üldözése határokon innen és túl, nem egy esetben fizikai bántalmazásokig, sőt az elmúlt idők délszláv háborúiban falvakat telepítettek ki, egész települések férfilakosságát kiirtva!!! A cél mindenütt a tömbmagyarság megszüntetése. Erre mindössze azért van szükség, hogy igazolni tudják Trianon rendelkezéseinek jogosságát.

Mindehhez az eddigi magyar kormányok a 15. ponthoz igazodva készséggel segítséget nyújtanak!!! Sajnos nem csak szavakban, de külügyi szolgálatunkat látva tettekben is. Sorolhatnánk, de célunk most egy cáfolat, nem a nemzetünk ellen elkövetett irtózatos bűnök felsorolása.

Ma a magyarság egyre jobban kezd ráébredni arra, mi folyik körülötte, mibe akarják belerángatni globalista tőkés rendszerek, hathatós EU-nyomással megtámogatva. Többek közt ennek is köszönhető pl. a Magyar Gárda létrejötte, melyet a személyi átfedések miatt szívesen emlegetnek párthadseregként, ám amely ennek ellenére mégsem tekinthető annak, és amely a hazai, idegen érdekű média sulykolására emiatt már túl van az első szakadásán. Az eddigiekből jól látható, hogy a rendszerváltás csak annyi változást hozott, hogy a mai kormányok már nem Moszkva előtt verik a vigyázzt, hanem Brüsszel, Washington és Tel-Aviv előtt. A nemzeti öntudatra ébredés az elmúlt évtizedek törekvései ellenére egyre nagyobb méreteket ölt, ami már veszélyezteti az idegen tőke egyeduralmát, gazdasági és politikai mindenhatóságát, valamint az eddig betonbiztosnak hitt kormányzati pozíciókat.

A fertőnek ez a politikai alapja a kezdetekben, ám ezzel korántsem értünk a végére. Azonban, hogy ne kelljen túl nagy időbeli ugrásokat végrehajtani, lássuk a gazdasági oldalt is a váltás idejéből.

Körülbelül ekkor jelent meg a politikai kommunikációban a „gazdaságszerkezeti átalakítás szükségessége” szlogen. Ez, ma már tudjuk, a termelő kapacitás felszámolását, a gazdasági önállóságra való képesség megszüntetését jelentette. Együttjárva a privatizáció megkezdésével, olyan jóvátehetetlen károkat okozott ez a gazdaságnak, amit a mai napig nem tudunk kiheverni, sőt, mára az eddigi kormányok már ennek következtében generációkra adósították el a magyar népet. Mint azt saját bőrünkön tapasztalhattuk, ez az „átalakítás” hatalmas szakképzett tömegeket juttatott a munkanélküliség jármába, a privatizáció pedig azt a célt szolgálta, hogy a hazánkat felvásárolni szándékozó érdekcsoportok konkurencia nélkül maradjanak, valamint a kilátástalan helyzetben lévő tömegek olcsó munkaerőt biztosítottak számukra.

Megjegyzem, nem is olcsó munkaerő, hanem nagyon olcsó rabszolgamunka az, amit kaptak. Ha nekik kellene a rabszolgákról gondoskodni, akkor lényegesen többe kerülne, mint az a pénz, amit munkabér gyanánt adnak a nem ritkán napi 12 óra munkáért, gyakran a pihenőnapokat ki nem fizetve, stb. stb.

Magyarország egy cionista rendőrállam.

A hazai cionista államvezetők közösen dolgoznak a magyargyűlölet jegyében a magyarok kipusztítására. Független magyar bíróságról 1945. óta nem beszélhetünk. 1990. óta pedig nyílt politikai utasításra működnek a bíróságok. Az állítólagos független, pártatlan hatóságok /rendőrség, ügyészség, bíróság/, törvény alapján működnek, részletesen szabályozva van hatáskörük, működési jogosultságuk. Igen ám, de nálunk vannak TITKOS SZERVEZETEK is, amelyek ugyanúgy szabadon, törvényesen működhetnek.

Ezek zsidó vezetésűek, tele vannak politikusokkal, állami hivatalnokokkal, befolyásos emberekkel. Mind a három szervezetnél /rendőrség, ügyészség, bíróság/, a zsidók töltik be a kulcshelyeket. Itt 100 százalékosan működik a faji kiválasztódás, akárcsak a tévéknél és a rádióknál. Minden a politika által irányított bíróságokon múlik. Komolyabb ügyeknél rendszerint zsidó bírót tesznek meg ítélkezni.

A legnagyobb aljasságokat és törvénysértéseket a rendőrség követi el.

A magyar emberek túlnyomó többsége nem a bűnözőktől, hanem a rendőröktől fél. A bűnözőkkel szemben még van némi esélyük védekezni, és a rabló csak annyit vehet el, amennyi van. A rendőr büntethet szemrebbenés nélkül, olyan összegre, amit az átlagember verejtékes munkával, talán egy év alatt tud előteremteni. Persze ezt az állam szemrebbenés nélkül behajtja.

A mai hatalmat bitorlók, állami szinten és állami erőszakkal üldözik nemzeti jelképeinket, a Turul-madarat és az Árpád-sávos zászlót. A magyarországi politikai „elit” maradéktalanul végrehajtotta a szabadkőműves páholy, a globalizált világ karmestereinek elképzeléseit. Hazánkban az igazi nemzeti értékek a süllyesztőbe kerültek, a nép agymosása a befejezéséhez közeledik.

Nálunk semmi sem történt véletlenül, a sok-sok százezer munkahely megszűnése is a szabadkőműves páholytagok aljas árulásának a következménye. Előbb csak a gyárat adták el, aztán bezárták a gyárkaput, ezzel együtt utcára téve százezreket. Az utcára kerültek egy ideig még tartották magukat, aztán egyszer csak ott álltak pőrén, csupaszon, erkölcseiktől, akaratuktól megszabadítva. Kezdetben még jártak alkalmi munka után, aztán belenyugodtak.

És ez a balga népség még ezt is eltűri, még most sem észleli a veszélyt, józan ítélőképessége teljesen cserbenhagyja. Már nem érdekli se a haza, se a család, semmi. A napi betevőért még küszködik, a hatalom gondoskodik róla hogy a morzsa meglegyen, csak nehogy éhséglázadás törjön ki. És még mindig nem vesszük észre hogy itt már a nemzet sorsa a tét. Nevet rajtunk a Sátán, a hazaáruló politikai elit, hiszen elérték céljaikat.

Idézhetem Izrael első miniszterelnökét, Ben Guriont, 1948-ból, aki a palesztinokról azt mondta amikor a hazájukat elrabolták tőlük, hogy ” Mindent meg kell tennünk, hogy a palesztinok soha ne térjenek vissza. Az öregek kihalnak, a fiatalok pedig felejtenek.”

A politikusok egyelőre nyerésre állnak. A Haza veszni látszik, pedig évszázadok óta tudjuk: “A haza minden előtt.” Tudunk e ismét népségből nemzetté válni? Vajon eljön-e egyszer ez az idő, vagy elsüllyedünk egy idegen, megszálló hatalom karmai között?

A politikai elit minden tekintélyét (ha volt is egyáltalán valaha is) eljátszotta 2006-ban. Tegyük fel, hogy egy erkölcsi értékrenddel bíró országban hangzana el a miniszterelnök szájáról a kurvaország kifejezés. Abban a napban lemondott volna, vagy az ellenzék lemondásra kényszerítette volna. Nálunk a nép pofájába röhögve megmagyarázták, hogy az nem is úgy volt, ezek nagyszerű és őszinte szavak, stb.

Vajon eljön-e egyszer az az idő, tesszük fel a kérdést, mely inkább fohász, mint kérdés.
A világ olyan átalakuláson megy át, melyre még nem volt példa, a magyarság viszont olyan népekkel kényszerült hadiállapotba, melyek nem hogy sosem bántottak bennünket, hanem őstörténeti kutatások szerint még közös ősök is elképzelhetőek ezen népekkel és velünk kapcsolatban. Megemlíthető Irak és Afganisztán, melyek megtámadásához és kirablásához a magyar nemzetnek semmi köze.

A magyar nemzetnél nem sok nép tapasztalta meg jobban, milyen a megszállás, milyen természeti kincseinek elrablása, milyen kultúrájának pusztítása, és milyen az, ha mindez bekövetkezik. A fentebb említett ok és okozati összefüggés az, amely csatlósi sorba lökte nemzetünket, a mi akaratunk és szándékunk ellenére. Mi mindezek ellenére tovább folytatjuk harcunkat, a hazánkat megszálló cionista érdekek ellen, és a nevünkben békés népeket megszálló, kiraboló külpolitika ellen.
Szolidaritást vállalunk az élet-halál harcát vívó palesztin néppel is. A magyar nemzet még gondolkodni és együtt érezni képes része, több ízben demonstrált a Palesztin nagykövetség előtt, egyben a zsidó területrablás, világuralmi törekvés és a folyamatban lévő, magyarországi főhadiszállás kiépítése ellen.

Ma az Európai Unió az, mely ismételten egy ránk erőltetett átnevelő és egybeolvasztó tábor. Ez a Varsói Szerződést váltotta fel, és Irán belügyeibe avatkozik, mikor az Európa Parlament az iráni emberjogi helyzettel foglalkozik első ülésén. Minden kompetencia és alap nélkül. Ma Európa szívében, Magyarországon, mely gyakorlatilag ma már egy gyarmat, lábbal tipornak olyan alapvető emberi jogokat, melyeket például Iránnal kapcsolatban vet föl Izrael európai trójai falova, az Európai Unió.

Mi mindezek ellenére tovább folytatjuk harcunkat. Tovább folytatjuk, még akkor is, ha már szóba került az egyetlen nemzeti párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt betiltása is, akkor is, mikor minden, még a cionista hatalom által hozott törvényt is megszegi az, aki a törvényeket alkotta.
Ismételten megjelent Magyarországon a „politikai fogoly” mint kategória. Terrorizmus vádjával, gyakorlatilag bárki letartóztatható. A Büntető Törvénykönyv kitétele szerint, 15 évtől életfogytiglani börtönnel sújtható az, aki bármilyen formában küzd a tőlünk idegen hatalom és érdekek ellen.
Ennek főpróbáján is túl vagyunk már, mert terrorizmus vádjával letartóztatták Budaházy György hazafit, és több társát. Folyamatos a hazafias szervezetek elleni megtorló intézkedések folyama, és az ezen szervezetekben tevékenykedők ellehetetlenítése.

A magyarországi jogrendszer képtelen ellátni valódi feladatát, a bűn és a bűnismétlés megakadályozását a hatalom részéről is. Ez egy olyan felsőszintű, tudatos és szándékos törvényhozás okozata, mely többek közt a Magyar Nemzet önvédelmi mechanizmusát hivatott kiiktatni.

Többfrontos harcban állunk tehát. Idegen kézben lévő, és mindent uraló médiaguruk felelősek azért, hogy kevesen vagyunk, és nem hallatszik a szavunk. Ezek média szegmensei olyan hatékonyak és ártalmasak, hogy ennek veszélyeire még eme kevés hazafi is mindenáron fel kívánja hívni azon népek figyelmét, melyek még képesek ellenállni ezen globalista agymosásoknak.

A magyarországi rendvédelmi erők sem képesek ellátni valódi feladatukat. Köztörvényes bűnözők, libatolvajok és volt kommunista funkcionáriusok vezérlik a rendőrséget és a titkosszolgálatokat, politikai megbízásból és azok érdekei mentén. Mindeközben Magyarország közbiztonsága sosem látott mélységekbe zuhant, hasonlatosan az Amerikai Egyesült Államok városaihoz. A korábban világhírű oktatásunk is haldoklik. Nemzetünk pusztításának ez talán a legaljasabb módszere, fiatal nemzedékünk legelemibb, nemzeti érzelmének elfojtása már akkor, mielőtt az még igazából ki sem fejlődött.

Az Amerikai Egyesült Államokban már csődöt mondó oktatási rendszer erőltetése folyik hazánkban, minden lehetséges hatalmi eszközzel. Lényegében meghalt az oktatás. Valamikor a tanárok, tanítók hivatástudatból végezték munkájukat. A mai tanárokat a hatalom egyszerű bérrabszolgává süllyeszti, nem is koncentrálhatnak tiszta szívből a munkájukra, őket is érinti a napról-napra élés gondja. Nem mellékes, hogy a tekintélyüket tudatosan porba döntötte a hatalom.

Az egészségügyi rendszer most van összeomlóban, pedig ebben is világelsők voltunk. Magyarországon hozták létre másodikként, a társadalombiztosítást. Ma a magyarság egészségügyi helyzete, a megszállt és tönkretett Irakkal van egy szinten, az Egyesült Nemzetek Szervezetének felmérése szerint. Annak ellenére, hogy az egészségügyi elvonások, Magyarországon róják a legnagyobb terhet a lakosságra Európában.

Az orvosok, szakképzett ápolók menekülnek itthonról. Annyit keresnek olykor, mint egy segédmunkás, pedig van felelősségük bőven. Tanulás, továbbképzés? Arra már nem is jut. Magyarországon még a testi épségüket is kockáztatják, nálunk bizonyos kisebbségi csoportok – a cigányok – gyakorlatilag büntetlenül akár agyon is verhetik őket. A felelősség persze teljes súllyal nehezedik rájuk. Az egész társadalombiztosítás tolvajok kezébe került, semmi nem maradt az elvett milliárdokból.

Magyarország gazdasága gyakorlatilag megszűnt létezni, miután multinacionális cégek jelentik az ország gazdaságát. Most a mezőgazdaság megszállása folyik, a gazdálkodók akadályozásával, piacra jutásukat illetően. Ezzel egy időben, az ivóvízkészleteink fölötti uralom megszerzése, a megszállók szinte legfontosabb célja. A mezőgazdaságra jellemző, hogy ha a termelő betenné bankba a pénzét, több hasznot hozna neki kockázat nélkül. Ennek ellenére él a föld szeretete – dolgozik látástól-vakulásig, kockáztat kis jövedelemért, minőséget termel. És ez a minőségi termék jut ebek harmincadjára, illetve a kereskedő maffia veszi meg, rosszabb esetben önköltségi ár alatt. Védelmet, segítséget a gazda senkitől nem kap. Csak támadást. Köjál maffia, felvásárló maffia, állammaffia. Stb. Ez az egész ország a pénzlenyúlásról szól, miért lenne a gazdák esetében másképpen.

A helyzetünk tehát nagyon nehéz. Igen…

Vajon eljön-e az az idő?

Azt mondják, hogy akinek magyarázkodni kell, annak nem jó a lelkiismerete. Nekünk az a véleményünk, hogy a mi nemzetünknek/népünknek nem is kell semmit megmagyaráznia, mivel lelkiismeretünk tiszta. Nem tettünk sem a környezetünk, sem a világ ellen, akarattal semmi olyat, amit meg kellene bánnunk, vagy helyre kellene hoznunk, mivel mindazt amit ránk kényszerített a sors, felvállaltuk, és a lehető legjobb tudásunk szerint kezeltük, és éltük meg.

Ha valaki közölünk vétkezett, azt mások ugyanezen nemzetből, azonnal és szinkronban a tettel, ki is váltotta a jóval, amit tehetett. Amit e hazában idegen nemzet rosszat tett, azt is rendre megváltotta, jóságával, mások helyetti kárpótlással javította. Többet is fizetett már, mint amit neki, magának kellett volna. Ki meri az ellenkezőjét állítani ennek? Szabad akaratunkból vállaltuk fel e helyet, melyben élünk.

Isten adta jogunk és feladatunk őrizni a világ számára a szeretet lángját, melyet ránk bízott. Isten általi jogunk a dolgaink és társadalmunk fölötti szabad döntés joga, azzal a feltétellel, hogy ezzel másnak kárára soha nem teszünk, sem gondolatban, sem szóban, sem tettben. Mi ezt képviseljük, és magunkkal szemben is megköveteljük. Voltak, lesznek, új országhatárok, változások, „új Földek”, mint ahogyan az előre elrendeltetett. Ezen a Földön mindennek mozgásban, megújulásban kell lennie, de ez a nemzet kitart az eredet, és az isteni feladat alatt, örökre.

Minden mi régi, vagy elavult, és visszafogja az isteni rendet, annak a törvény szerint vesznie és múlnia kell. A dualizmus összeomlik és szertefoszlik. Az ez ellen ágáló erők gondolják csak, hogy ezt megállítani földi törvényekkel és kitalált „izmusokkal” lehet. Ezt mutatja be a fent vázolt történelmünk is, mely csak azt támasztja alá, hogy a „félelem” azt hiszi, ha szétszór, vagy megköt, vagy beszivárog, vagy birtokol, akkor fölötte van a hitnek, és az isteni törvényeknek.

A földi globalizáció nem isteni törvény. Az isteni globalizáció azonban csak minden egyes nép, minden egyes tagjának közös és szabadon választott igenlése által jöhet létre. Ehhez azonban biztosítani kell a Földnek, mint élő bolygónak a létét. Ezért mind földi, mind szellemi, mind lelki harcainkat megvívjuk.

Ezzel a hittel nem vetekszik semmi. Ezért bár testünket megbánthatják, rabszolgaként tarthatnak, vagy talán közülünk sokat el is pusztíthatnak, – elménket megzavarva ugyan egy darabig becsaphatnak, – de a lelkünket megvásárolni, soha nem engedjük. S mivel lelkünk testünkkel kötve van, s fájdalmai és nélkülözései miatt a lélek felemelkedni képtelen, ezért a testet, s annak isteni jogait is védeni kell.

Külső erők és népek, százezer béklyót és előírást dobnak e nemzetre, de mind felett elfeledkeznek a legnagyobb tisztségéről, hogy emberségében az Istent és a Földnek a szívét kell képviselnie. Akkor is, ha e nemzetről, a világon talán nem is tudnak sohasem. S míg ezt teszi, védett, s fölötte nem alkothat földi törvényt a Gonosz sem.

Ez hát a mi kálváriánk, a magyar népé. Vajon hány nemzet tűrt volna ilyen békésen mint mi, csak az elmúlt húsz évben is, a rendszerváltás óta? Rendszerváltás… Hisz mi változott? Egyedül a magyar nép elnyomása, mely a világ szégyene!

Igen, ki merjük jelenteni, hogy Trianon az egész világ bűne, mellyel a magyar nép oda lett lökve egy olyan hatalom kezébe, ami ennek az egész világnak az ártalmára tör! Mi már kezdünk ébredezni, ha lassan is. És a világ többi nemzetei? Bár ezt nem feladatunk elbírálni, elbírálja majd Isten! Amint Trianont is. Igazságot fog szolgáltatni a sokat szenvedett magyar népnek! MERT ISTEN VELÜNK VAN!

a HunHír.Hu fórumozói: lucim.fere, miranda, saman, gyöngy, Névtelen Senki, Szívében MAGYAR

HunHír.Hu