A Kanadai Magyar Hírlap nevű szélsőséges hírportál néhány nappal ezelőtt cikket közölt ezzel a címmel: „A téglagyári gettó parancsnoka – Kassa, 1944”. Az írás szerzője Szemenyei-Kiss Tamás, a közismert politikai kalandor, aki újabban a cionista elkötelezettségű Hit Gyülekezete hetilapjában, a Hetekben is publikál. Szemenyei most Csatáry László „ügye” kapcsán osztotta az igét.
Már az írás első bekezdése bevilágít a szerző lelkivilágába (betűhíven idézem):
„Dr. Csizsik-Csatáry László, csendőrszázados – hasonlóan a korábban felmentett dr. Képíró Sándor cs. századoshoz, Kecskési Tollas Tibor cs. főhadnagyhoz vagy a jelenleg még Ausztráliában élő Steiner-Zentai Károly zászlóshoz – szintén ’csak’ adminisztratív gyilkos volt, vagyis áldozatait nem sajátkezűleg ölte meg, de tevékenységével hozzájárult 15 700 ártatlan ember erőszakos halálához. Amint az ismert: a demokratkusnak mondott Magyar Köztársaság vezetői Kecskési Tollas Tibort (11 000 beregszászi zsidó deportálásában részes ’hazafit’) magas állami kitüntetésben részesítette, dr. Képíró Sándort felmentette a vádak alól Steiner Károly sváb származású volsbundista, a Magyar Királyi Honvédség tagja ügyében (aki most Csarles Zentai néven Ausztráliában él) pedig amolyan tessék-lássék módon tett lépéseket a kiadatása ügyében.”
Azon nem lepődöm meg, hogy Szemenyei-Kiss Tamás nem tud magyarul (legszebb példa erre az alany és állítmány egyeztetésének a hiánya: a „Magyar Köztársaság vezetői /…/ kitüntetésben részesítette”; de a „Csarles” sem piskóta, ezzel az írásmóddal még sohasem találkoztam). Azon viszont igencsak elcsodálkoztam, hogy nemes egyszerűséggel „adminisztratív gyilkos”-nak nevezi például néhai dr. Képíró Sándort, akit egy évvel ezelőtt a bíróság felmentett a háborús bűntett vádja alól.
Ez a történeti „megközelítés” nagyon jellemző a (szélső)baloldali körökre, beleértve a hazai zsidóság legnagyobb szervezetét is. Ezek az emberek sajátos lelkületük okán nem ismerik az ártatlanság vélelmét, már előre ítélkeznek, aminek egyetlen célja van: nyomást gyakorolni a hazai „igazságszolgáltatásra”.
Szemenyei – mint láttuk – „csendőrszázados”-ként említi Csatáryt. Hogy miért, nem tudom. Az előző héten őrizetbe vett Csatáry László ugyanis nem csendőr, hanem rendőr volt. Csupán a szó eleji betű más: apró, de lényeges különbség. Hogy világos legyen, mire gondolok: nem mindegy például, hogy gázkamrában, vagy gőzkamrában végzek „aktív pihenést”.
Szemenyei hosszasan taglalja Csatáry állítólagos bűneit: szerinte a „csendőrszázados” terhére rótt kegyetlenkedések „mind 1944 májusában, júniusában, illetve azután történtek, mikor Horthy Miklós kormányzó állítólag már leállítatta a deportálásokat és a zsidó honfitársaink Németországba, a Harmadik Birodalom megsemmisítő táboraiba történő szállításait”. Magyarán: Csatáry akkor is kegyetlenkedett a kassai gettóban, amikor Horthy már leállíttatta a deportálásokat. Igen ám, de ekkor már minden zsidót deportáltak Kassáról, nem volt tehát kikkel kegyetlenkedni.
Szemenyei-Kiss Tamás cikkének Csatáryra vonatkozó kitételeiből ennyi is elég, nem traktálom az olvasót az amatőr szerző blődségeivel.
Sokkal fontosabb az, amit cikke végén ír az ex-hungarista szerző. Mivel július 19-én a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) állásfoglalást tett közzé Csatáry László ügyében, Szemenyei-Kiss nagyon fölháborodott. Ő persze nem utal az NJA nyilatkozatára – amelyet egyébként a hazai média nem nagyon ismertetett -, csupán az alapítvány vezetőit gyalázza. Íme:
„Miközben Magyarországon a cinkos kormányzati szervek mindent elkövetnek, hogy a tömeggyilkosságban részes Csizsik-Csatáry László háborítatlanul élje végig azt az időt, ami életéből még hátra van – az Európai Unió szégyenére akadálytalanul működő magyarországi Nemzeti Jogvédő Iroda munkatársai (dr. Zétényi Zsolt, dr. Gaudi-Nagy Tamás és a többiek) azt tervezik, hogy ’Csizsik-Csatáry László jó hírnévhez való jogának megsértése miatt’ büntető- illetve polgári peres eljárásokat indítványoznak azon liberális, demokratikus szellemiségű orgánumok ellen, melyek a háborús bűnös megbüntetését követelik.”
Szemenyei-Kiss szerint tehát az Európai Unió szégyene, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és az általa működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat akadálytalanul fejtheti ki tevékenységét (Szemenyei még az általa támadott intézmény rendes nevét sem ismeri, „irodá”-t említ). Szomorú, hogy féktelen gyűlöletében a zűrös múltú, hungarista balkanyarral is büszkélkedő szerző ilyen otrombaságra ragadtatta magát. Ha Csatáry László „ügyében” volt tiszta hang, akkor az éppen az NJA közleménye volt. A jogvédő szervezet ugyanis fölhívta a figyelmet többek között arra: mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, s tűrhetetlen, hogy Csatáry László személyiségi jogait súlyosan megsértik. Mivel úgy vélem, kevesen ismerik az NJA közleményét, ezért az alábbiakban csonkítatlanul közlöm a szöveget:
„A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége képviseletében a háborús bűntettel meggyanúsított és házi őrizetbe vett Csatáry László volt rendőrtiszt ügyével kapcsolatban a következő állásfoglalást tesszük közzé:
1.Figyelemmel kísérjük – tekintettel bizonyos méltatlan hírverésre és tisztességtelen nyomásgyakorlási kísérletekre –, hogy érvényesüljenek különösen azon, Magyarország alaptörvényében és a nemzetközi alapokmányokban rögzített elvek, melyek szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, továbbá, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg, s hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz.
2.Az alkotmányos jogállam jogrendjét súlyosan sérti az ártatlanság vélelmének semmibevétele, s az így jogsértett személy jogsérelmének hatósági eltűrése. Az adott ügyben illetéktelen magánszemélyek súlyosan megsértették egy ember emberi méltósághoz való jogát, vele szemben, ill. vele kapcsolatban alaposan feltehetően elkövették a hamis vád, zaklatás, garázdaság, magánlaksértés, jogosulatlan adatkezelés bűncselekményét, a polgári jog által védett személyhez fűződő jogait.
3.Aggasztónak tartjuk, hogy országon kívüli, a Wiesenthal központtal nem azonosítható, a zsidóság körében is körülhatárolt ú.n. ’jogvédő’, számos vélemény szerint haszonelvű érdekcsoportok gyűlöletkampánnyal és féktelen hangulatkeltéssel kívánják betölteni a bűnüldöző szerepét, s ehhez magyarországi partnereket találnak. Olyan személy képviseli ezeket, aki szemben Simon Wiesenthallal kétségbe vonja a kommunista bűnök üldözésének jelentőségét, s az ebből adódó törvény előtti egyenlőtlenségre tudatosan törekszik, feszültséget keltve a magyarországi zsidó és nem zsidó csoportok között. Alapos okunk van annak megállapítására, hogy ezen hiteltelen ’jogvédő’ tevékenység célja a kiválasztott személyek erkölcsi-anyagi-biológiai tönkretétele, büntető eljárással való megölése annak kockázata nélkül, hogy a hamis vád következményeivel az elkövetőknek szembe kellene nézniük, mert áldozataik magas életkora miatt az eljárások jogerős befejezése alig lehetséges.
4.A magyarországi bűnüldözés és igazságszolgáltatás nagy zsákutcája lesz, ha ezen törekvéseknek teret enged tévesen értelmezett humanista megfontolások alapján, miközben a népirtó kommunista bűnök és bűnösök üldözése ténylegesen nem tapasztalható a legmagasabb pártállami tisztséget betöltök esetében sem, s olyan beosztású kommunista személyek felelősségre vonása szóba sem kerül, mint amilyen beosztást maga idejében Csatáry László viselt.
A korábbi évtizedben veszélybe jutott társadalmi egyensúlyt, a törvény előtti egyenlőséget, az igazságosság eszméjébe vetett bizalmat haladéktalanul helyre kell állítani megfelelő értékelvű s nem érdek és nyomáskövető jogalkalmazással, a vallások és népcsoportok közötti megfelelő jó viszony jegyében, amelynek nem a büntetőjog az elsődleges eszköze.”
Igen, ez tiszta hang. Az NJA közleménye azért is figyelemre méltó, mert miközben ma arról számolt be a média, hogy a Csatáry László lakása előtti tüntetésen részt vevő személyek „levadászásáról” szóló ilyen-olyan felhívások kapcsán „közösség elleni izgatás” miatt a rendőrség megindította a nyomozást, addig a törvénytelen tüntetés résztvevői elleni fellépésről semmit sem hallunk. Pedig jelen sorok írója már július 18-án bejelentéssel élt a rendőrségen az előző hétfőn lezajlott törvénytelen demonstráció miatt, amelyet zsidó fiatalok egy csoportja szervezett Csatáry László lakása előtt. Kérdezem: bejelentésem nyomán mikor indítanak eljárást? Az általam nevesített zsidó szervezőket talán védi a törvény? Milyen törvény? Avagy az is lehetséges, hogy ellenem is eljárást indítanak „közösség elleni izgatás” miatt, mert ezen a portálon nyilvánosságra hoztam a – történetesen zsidó – szervezők névsorát?
A mai hangzavarban az NJA közleménye üdítő kivétel. Tudjuk, miért gyűlöli ennyire ezt az intézményt Szemenyei-Kiss Tamás. Az NJA kuratóriumi elnöke az a dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, aki néhai dr. Képíró Sándor védőjeként tavaly történelmet írt. Ő volt az, aki megrendítő csapást mért a megélhetési nácivadászra és csapatára. Akik ezért persze „joggal” gyűlölik az ügyvéd urat, hiszen nem szoktak hozzá a vereséghez. S akik nemcsak őt gyalázzák a tavalyi kudarcért, hanem mindazokat, akik hozzájárultak dr. Képíró Sándor felmentéséhez. Szemenyei-Kiss Tamás a saját cikkéhez írt egyik hozzászólásából idézek:
„Szakály Sándor történész a radikális jobboldal egyik legbiztosabb pontja… A nyugati emigrációból visszatért íróember – elsősorban a Képíró-perben tanúsított szereplése okán – kiírta nevét a pártatlan történészek sorából.”
Nem tudok róla, hogy Szakály Sándor valaha is emigrált volna. Azt viszont tudom, hogy már régen beírta magát a pártatlan történészek sorába. Ennek az a legfőbb bizonyítéka, hogy Szemenyei-Kiss Tamás éppúgy gyűlöli őt, mint a kiváló jogászt, dr. Zétényi Zsoltot.
Zárásul: jó lenne, ha a magyar hatóságok alaposan elolvasnák az NJA idézett közleményét. Ez a szöveg ugyanis nekik is iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy nemcsak egy kisebbségnek vannak jogai.
Szalay László – Hunhír.info