Április 24. – az örmény népirtás emléknapja. 1915-ben ezen a napon tartóztatták le az örmény kisebbség mintegy harmadfélszáz vezetőjét (majd ki is végeztek őket). Ez volt a kezdete annak a folyamatnak, amely a XX. század egyik legnagyobb népirtását eredményezte: a török hatóságok örmények százezreit deportálták, ölték meg. Az áldozatok pontos száma ma sem ismert, az eltérő becslések felső határa másfél millió.
Nézegetem a parlamenti pártok honlapjait, hol találok a népirtásra emlékező cikket. Lehet, hogy felületesen keresgéltem, de az eredmény lehangoló: egyedül a KDNP honlapján lelhető egy rövid iromány, de ez a szöveg is különösre sikeredett.
Érdekességként jegyzem meg, hogy tapasztalataim szerint ma már a Jobbikot is hidegen hagyja ez az emléknap, pedig 2008-ban a barikad.hu honlapon még olvashattunk egy rövid írást az örmény népirtás emléknapján.
Külön tanulmányt érdemelne, hogy az „emlékezetiparban” miért bír kevesebb érdekérvényesítő képességgel ez vagy az a sokat szenvedett nép, nemzet. De most nem erről írok, hanem arról, miként emlékezett meg mai írásában a KDNP az örmény genocídiumról. Ímhol az írás számomra különösen érdekes első fele:
„IKSZ: szót kell emelni az örmény népirtást kiváltó eszme és annak mai elkövetői ellen
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség szerint szót kell emelni az örmény népirtást kiváltó történelmi eszme és annak mai követői ellen. Ezt Stágel Bence az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Azbej Tristan alelnök közölte az MTI-vel, április 24-e, az örmény genocídium emléknapja alkalmából. A török kormány 1915 és 1918 között szisztematikus irtóhadjáratot szervezett az örmény kisebbség ellen, 1915-ben 1,5 millió ember esett a mészárlás áldozatául.
A kereszténydemokrata politikusok szerint a másfélmillió ártatlan áldozatot követelő örmény népirtás mögött a pán-turanizmus eszméje állt, mely egy kizárólag türk népességből álló, új török birodalom megteremtését kívánta elérni. Közleményükben azt írták: a török kormány 1915 és 1918 között szisztematikus irtóhadjáratot szervezett az örmény kisebbség ellen, melynek tagjait deportálás, vagyonelkobzás, kínzás, tömegmészárlás és éhínség sújtotta.
’Bár a genocídium felelősei már elhunytak, az eszme a mai napig tovább él nagyhatalmi törekvésekben, Magyarországon pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik deklarált ideológiai alapvetését képezi.’ – fejtették ki.”
Először is a cikk címe: a népirtást kiváltó eszme mai elkövetői (?!) ellen emeli fel szavát az IKSZ nevű, bizonyára izmos szerveződés. Hogy eszmét miként lehet elkövetni, nem tudom, nem vagyok tagja ugyanis se a KDNP-nek, se az IKSZ-nek.
A közlemény röviden ismerteti az 1915-ös szörnyűségeket, majd arról értesülünk, hogy a két jeles IKSZ-vezető szerint az örmény népirtást kiváltó eszme ma is tovább él „nagyhatalmi törekvésekben”. Mely nagyhatalmak törekvéseiben? Kikre gondoltak az IKSZ-es urak? Nem ártana ugyanis pontosítani, mely nagyhatalom törekszik újabb genocídiumra.
Ennél is érdekesebb megállapítás, hogy nemcsak a meg nem nevezett nagyhatalmaknak, hanem a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak is „egyik deklarált ideológiai alapvetését képezi” a genocídium iránti vágy. Számomra ez az igazán érdekes megállapítás az IKSZ-es szövegben, hisz Magyarországon élek, a hazai genocídium-hívők jobban érdekelnek, mint a ködös nagyhatalmak.
Nem vagyok Jobbik-tag, KDNP-tag, Jobbik-rajongó vagy KDNP-rajongó – a pártokért való lelkesedés, a „bolsevik” fegyelemhez való igazodás olyan távol van tőlem, mint Makó Jeruzsálemtől. Ezért nem voltam soha, semmilyen pártnak a tagja. De. És még egyszer de: mit keres egy emlékező szövegben az egyik hazai, parlamenti képviselettel is bíró párt neve? Mi köze van a Jobbiknak az örmények kiirtásához, s az azt megalapozó „pán-turanizmus” eszméjéhez?
Emlékezésbe keverni aktuálpolitikai célokat és érdekeket – tisztességtelen, alpári eljárás. Keresztény ember ilyesmit nem követ el. Ha az IKSZ-es vezérek szerint a Jobbik egyik deklarált ideológiai alapvetése a genocídiumra törekvés, akkor lépjenek fel ellene jogi úton, hiszen a népirtásra buzdítás bűncselekmény, tehát büntetendő. Kérdés persze, hogy ezt az ideológiai alapvetést hol és mikor deklarálta az említett mozgalom. Én ugyanis ilyen deklarációra nem emlékszem.
A KDNP honlapjának a „homlokán” ez a felirat virít: „TÖBB fényt!” Természetesen idézőjel nélkül, ami ugye plágium, hisz „több fényt” Goethe óhajtott a halálos ágyán, a KDNP pedig mégsem Goethe, ahogy a weimari mester sem KDNP.
De fény ide, plágium oda: tényleg jogos a fény iránti fohász. Mert tényleg üdvös lenne, ha némi fény gyúlna az IKSZ-vezérek politikától kissé elszikesedett agyában. Imádkozzunk értük, honfitársaim.
Szalay László – Hunhír.info