Pesty László Cigány út című filmje nagy felháborodást keltett néhány honfitársunkban. A háborgók aláírásgyűjtésbe kezdtek, így akarták elérni, hogy a közszolgálati tévé ne tűzze ismét műsorára a dokumentumfilmet. S lőn. Az ismétlés elmaradt. A tiltakozó akció egyik vezéralakja Setét Jenő „roma polgárjogi aktivista” volt, akinek a nevét korábban soha nem hallottam. S mivel a mondás azt tartja, jó pap holtig tanul, nekiveselkedtem a tanulásnak. Setét Jenőből képeztem magam. Ímhol egy kurta fejezet a Setét-tananyagból.
Elöljáróban hadd idézzem föl, mit mondott három évvel ezelőtt Fodor Gábor, az egykori SZDSZ egykori elnöke.
2009. március 16-án, napirend előtti felszólalásában, az alábbi fejtegetés hangzott el a politika akkori „szőke hercegének” a szájából:
„Érdemes visszaemlékeznünk elődeinkre. Elődeink annak idején, ’48-ban együtt, vállvetve harcoltak a magyar szabadságért. Együtt harcoltak lengyelekkel, szerbekkel, románokkal, zsidókkal, horvátokkal. A szabadságharc ezért tudott nagyszerű példa lenni a magyar történelemben. Emlékezzünk csak Bem Józsefre, Dembinszky Henrikre, a lengyel származású szabadságharcos hősökre, vagy Damjanich Jánosra, Vukovics Sebőre, akik szerb származásúak voltak. Vagy elég említenünk Petőfi Sándort, aki szlovák és részben szerb származású is volt. Vagy Gábor Áront érdemes például citálnunk, aki pedig cigány származású volt.”
Gábor Áron cigány származású volt – hangzott el tehát az országnak házában. A romaügyi fajkutatásnak ez a semmivel alá nem támasztott eredménye korábban is felbukkant a honi sajtóban (ami nem azt jelenti, ne értsen félre senki, hogy Fodor plagizált), egyes önjelölt romavezetők ugyanis már Fodor előtt is besorozták Gábor Áront a jeles cigány elődök népes csapatába. A gond csak az, hogy Gábor Áronnak nem voltak cigány felmenői, ebből következően nem volt cigány. Fodor szavai nyomán volt is fölháborodás a székelyek háza táján. Mi ebből a tanulság? Fodor Gábornak doktorátusa van, de Gábor-ügyben mégis cigányútra tévedt.
Setét Jenőnek tudtommal nincs doktorátusa (fészbukos adatlapján legalábbis nem találtam erre utaló adatot), mégis ugyanazt a hibát követte el, mint az egykori liberális vezér.
Setétünk 2012. március 15-én, délután 4 órakor, fészbukos oldalára feltett egy rövid filmecskét, amely a jeles – 1848-49-es – cigány elődöket mutatja be. A filmhez öt megjegyzés érkezett. Elsőként Setét Jenő kommentálta a filmet:
„ami kimarad a magyar történelem oktatásból.”
Ezt követően Zsolt Adu nevű Setét-barát sajnálkozott pallérozott magyar nyelven:
„sajnos erről mindenki meg feledkezett vagy nem is tudnak róla ahogy mi romák sem”
Ismét Setét Jenő kért szót, s kiadta a parancsot:
„használd, és oszd meg!:-))”
Ekkor megszólalt egy kritikus hang, melynek tulajdonosa Mezei Ádám:
„Szívesen venném és örömmel töltene el, ha Gábor Áron roma lett volna, de sajnos vagy nem sajnos – nem tehetett róla-, nem az volt. A többi stimmel.”
S most jön a lényeg, Setét Jenő válasza a kritikus megjegyzésre:
„ez hitbéli kérdés ez idő szerint:-)”
Tehát Gábor Áron származása – csúnyán fogalmazva – nem a tények függvénye, hanem „hitbéli kérdés”. Legalábbis „ez idő szerint” (hogy a jövő mit hoz, azt Setétünk még nem tudja, hiszen a cigányút vége is ködbe vész). Ha tehát az én hitem azt diktálja, hogy Széchenyi István kirgiz volt, akkor a legnagyobb magyar kirgiz – legalábbis „ez idő szerint”. Érdekes megközelítés, ebből is lehetne írni egy fergeteges disszertációt (Setét Jenő lenne az egyik kötelező forrásanyag).
Miután szegény Gábor Áron „hitbéli” cigányútjáról megtudtam a megtudhatókat, kicsit körbeszagoltam Setét Jenő honlapján. Teljes neve: Setét Jenő Brada. Egyik kedvence a Himnuszt új feldolgozásban népszerűsítő DopeMan. A „Tevékenységek és érdeklődési körök” rovat szerint többek között ilyen fészbukoldalakat kedvel Setétünk: „Roma Polgári Tömörülés”, „A(z) cigányok jobb, mint a(z) nácik”, „Jobbikbűnözés”, „Árpád Göncz”, „A munka becsülete”.
Apropó, munka becsülete: Setétünk adatlapjáról nem tudjuk meg, mi a foglalkozása, hol dolgozik. Bemutatkozásként csak ennyit közöl: „Teszek-veszek-szervezkedek:-)”. Legalábbis „ez idő szerint”.
Hát ennyit röviden arról, mi mindent tanultam a „teszek-veszek-szervezkedek” Setétről. Illetve Setétből. A bevezetőben idéztem a mondást: jó pap holtig tanul. Setét-tanulmányaim végeztével egy másik mondás is eszembe jutott: nomen est omen.(1)
(1) „nomen est omen (e.: nómen eszt ómen) lat a név intő jel (figyelmeztet arra a rosszra, ami vkivel történt, amire a neve utal)”. /Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Bp., Akadémiai Kiadó, 1999, 538. o./
Szalay László – Hunhír.info