Bronislaw Komorowski lengyel államfő ismét bocsánatot kért a zsidók elleni tömegmészárlásért vasárnap – adta hírül az MTI tudósítására támaszkodva a Síp utcai különítmény honlapja. A mazsihisz nevű szélsőséges csoportozat arról viszont nem számolt be, hogy a Palesztinát megszálló cionisták ún. „külügyminisztere” visszautasította a török kormányfő bocsánatkérésre való fölszólítását.
Lengyelországban a hetven évvel ezelőtti tömeggyilkosságról a helyszínen, Jedwabnéban emlékeztek meg. 1941. július 10-én ebben a községben 340 zsidót öltek meg: közel háromszázan egy felgyújtott csűrben lelték halálukat, a többieket pedig agyonverték. A vallomások, bizonyítékok szerint a tettesek helybéli lengyelek voltak.
A mostani megemlékezésen a lengyel elnök ismét bocsánatot kért a gyilkosságokért. A hangsúly az „ismét” szón van. Ez az állandó bocsánatkérés természetesen az Európát rohasztó cionista métely következménye, amely túl azon, hogy undorító, érthetetlen is. A bűn személyhez kötött, nincs kollektív bűn. Ebből következően nincs kollektív bűnbánat, bűnhődés sem. Ráadásul a Jedwabnéban történt gyilkosságokról még az sem mondható el, hogy az akkori lengyel kormány tehetett róla (hiszen lengyel kormány lengyel földön akkor nem is létezett, német és orosz megszállás alatt volt Lengyelország) – épen ezért érthetetlen, miért kért (ráadásul ISMÉT) bocsánatot a lengyel elnök. Talán ő is a hetven évvel ezelőtti gyilkosok közé tartozik? Vagy úgy gondolja, hogy egy lengyelországi zsidó megöléséért minden egykor és ma élő lengyel felelős?
Miközben lengyel szájból a mai napra rendelt rituális bocsánatkérés a zsidók felé megtörtént, a Palesztinát megszállva tartó cionista söpredék nem hajlandó elismerni egy évvel ezelőtti bűnét. A HunHír szombaton beszámolt arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a cionista-török kapcsolatok normalizálását bizonyos feltételekhez kötötte. Erdogan azt mondta: a cionista kormánynak bocsánatot kell kérnie azért, mert a tavalyi Szabadság Flottilla elleni terrortámadás során kilenc török állampolgárt lemészárolt. Erdogan hozzátette, hogy az áldozatoknak kárpótlást kell fizetni, s meg kell szüntetni a Gázai övezet cionista blokádját is.
Nem sokkal később, vasárnap megérkezett a cionista söpredék válasza. A judeorasszista Avigdor Lieberman ún. „külügyminiszter” közölte: a bocsánatkérésre vonatkozó török követelés „elfogadhatatlan”, majd így folytatta:
„Világos, hogy ez az ember (értsd: Erdogan) nem az ügy elsimításában, a békében, a normalizálásban érdekelt, hanem meg akarja alázni Izraelt, alá akarja ásni Izrael nemzetközi tekintélyét, s ártani akar a térségben betöltött státuszának.”
Aztán a fölháborodott Lieberman még azt is megjegyezte, hogy Erdogan ezzel a követeléssel „becsapta az ajtót”.
Lengyelországban olyan tettért kért bocsánatot (ismét) az elnök, amely néhány, Jedwabnéban élt lengyel ember – és nem a hivatalos lengyel politika – műve volt. A cionista terroristák több mint hatvan éve alázzák, gyilkolják a palesztinokat, s olykor a palesztinbarát külföldieket is – ez a hivatalos cionista politika veleje. A Mavi Marmara elleni tavalyi támadás, a kilenc török halott bizony a cionista vezetés lelkén szárad, s ezért (is) egyszer bocsánatot kell kérni.
A bűnt be kell vallani – akkor is, ha a tettesek zsidók. A bűn és a bűntelenség ugyanis nem fajspecifikus. Még akkor sem, ha az örök áldozat pózában tetszelgő, az önimádatba belehülyült cionista söpredék nap mint nap a maga felsőbbrendűségét, bűntelenségét hirdeti. Tanulniuk kellene a múltból: egyszer majd nekik is bealkonyul.
Falusy Márton – Hunhír.info