Mint korábban beszámoltunk róla, Barack Obama hosszú beszédben vázolta az USA észak-afrikai és közel-keleti politikáját. Az amerikai elnök a leendő palesztin állammal kapcsolatban azt mondta, hogy a cionistákkal kötendő békének az 1967-es háború előtti – az esetlegesen kölcsönösen elfogadott területcserékkel módosított – határokon kell alapulnia. Ez ellen nemcsak az ún. „Izrael” führere tiltakozott, hanem befolyásos cionista szervezetek is.
A Simon Wiesenthal Központ nevében a szervezet két führere, Marvin Hier rabbi és Abraham Cooper adott ki rövid közleményt, melynek első mondata így hangzik:
„’Auschwitzi’ határok: ez a meghatározás az egykori izraeli külügyminisztertől, Abba Ebantól származik, aki arra figyelmeztetett, hogy az 1967-es háború előtti határokhoz való visszatérés ’auschwitzi’ határokat eredményezne Izrael számára.”
A 2002-ben elhunyt Abba Eban az 1967-es háború idején volt külügyminiszter. Ebben a háborúban az ún. „Izrael” nemcsak Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet szállta meg, hanem a Szíriához tartozó Golán-fennsíkot és az Egyiptom részét képező Sínai-félszigetet is (ez utóbbit az egyiptomi-izraeli békeszerződés értelmében a ’70-es évek végén a cionisták visszaadták Egyiptomnak). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1967. november 22-én elfogadott 242. számú határozat 1. (i) pontja kimondja, hogy ki kell vonni „az izraeli fegyveres erőket a legutóbbi konfliktus során megszállt területekről”. A palesztinok erre a határozatra alapozzák területi követeléseiket, hiszen a Biztonsági Tanács határozatai kötelező érvényűek az ENSZ minden tagállama számára. Mint köztudott, az ún. „Izrael” az ENSZ tagja, ennek ellenére konzekvensen semmibe veszi a cionista államot „kedvezőtlenül” érintő határozatokat.
A Simon Wiesenthal Központ közleménye rámutat: a szervezet „mélységes csalódását” fejezi ki azért, mert az amerikai elnök arra hívta fel a cionista államot, hogy vonuljon vissza az 1967-es háború előtti határok mögé. A zsidó szervezet üdvözli, hogy Obama elismerte a cionista állam „biztonsági szükségleteit”, s azt is, hogy a „Hamasz nem lehet partner a békefolyamatban”, de a felhívás a ’67-es határok mögé való visszavonulásra még területcserével sem kivitelezhető olyan helyzetben, amikor „a palesztin vezetőknek legalább a fele elkötelezett Izrael elpusztításában”.
„Hogy milyen út vezet a békéhez, hosszú ideje világos – közvetlen tárgyalások a felek között, akik kölcsönösen elismerik egymás legitimitását” – olvasható a közlemény végén. De miről lehet „közvetlen” tárgyalásokat folytatni, ha a tolvaj nem óhajtja visszaadni a rablott holmit az áldozatnak?
Wiesenthalék tehát azt mondják: ha a cionista megszállók visszavonulnának a megszállt területekről – s nemcsak palesztin földről, hanem a Szíriától elrabolt Golán-fennsíkról is – akkor az ún. „Izrael” nem tudná megvédeni magát, mert „auschwitzi” határok közé szorulna. Magyarán: elkezdődne az ún. „holocaust” második felvonása. Mi mindenre lehet fölhasználni a német koncentrációs tábort! A másoktól elrabolt területeken az ún. „holocaustra” hivatkozva lehet fönntartani a megszállást!
Korábban már többször írtuk: a cionista megszállás alatt végrehajtott cselekmények (pl. zsidó telepek létesítése, az őshonos lakosság életfeltételeinek lerombolása) a nemzetközi jog értelmében soha el nem évülő háborús bűntett. A híres izraeli tudós, Yeshayahu Leibowitz az elsők között ítélte el a cionista hódítást, tőle származik a mára már nagy karriert befutott „judeonáci” kifejezés. Leibowitz volt az, aki azt is kijelentette: a zsidó vallás ma már halott, a zsidókat csak az ún. „holocaust” emléke tartja össze. Az ún. „holocaustra” hivatkozó politika pedig csak erkölcstelen lehet, amint ezt a cionista állam véres 63 éve is bizonyítja. Az ún. „holocaustra” hivatkozva – a világ „vezető” politikusainak szégyenteljes hallgatása mellett – legyinteni lehet a kötelező érvényű ENSZ-határozatokra, a nemzetközi jog előírásaira.
Nemcsak a Simon Wiesenthal Központ háborgott: a Zsidó Világkongresszus (WJC) führere ugyancsak közleményben tiltakozott Obama szavai ellen. A Sukoró-ügyben is érintett Ronald S. Lauder szerint Obama beszéde „éles fordulatot” jelent az USA eddigi politikájában, mert negyven év óta Obama az első elnök, aki a végleges békeszerződést „a törékeny 1967-es határokra alapozza”, holott a háború előtti határok a „minimális védelmet” sem biztosítják egy esetleges „palesztin terrorakció” ellen. Ezért az ingatlanspekulációiról híres világzsidó arra szólítja fel Obamát, hogy újfent erősítse meg az USA által korábban adott garanciákat. A 2004-ben született Bush-levél ugyanis – amelyet akkor a kongresszus mindkét háza támogatott – arról biztosította a cionista vezetést, hogy nem kell visszatérniük a ’67-es határok mögé, s megtarthatják azokat a nagyobb zsidó telepeket, amelyeket megszállt területeken illegálisan hoztak létre.
Az éjjel-nappal az ún. „holocaust”-ra hivatkozó cionista állam tehát nem akar önként az „auschwitzi” határok mögé visszavonulni, s ebben az obskurus világzsidó szervezetek is támogatják. Pedig nincs más választás: csak akkor hajlandók tárgyalni a palesztinok, ha cionék visszavonulnak „Auschwitz”-ba, (s persze az elűzött palesztinok visszatérését is biztosítják az ENSZ 194. számú határozata alapján). Addig marad a háború.
Falusy Márton – Hunhír.info
