A Zalai Hírlap tegnapi száma interjút közölt Zoltai-Zucker Gusztáv-Gerzsonnal abból az alkalomból, hogy a törpe zsidóführer részt vett a szlovén határ közelében fekvő Dobri község felújított zsidó temetőjének az avatásán. Az interjút átvette a Síp utcai különítmény honlapja is – némi cenzúrával.
Vajon miért cenzúrázták a zsidóführer szavait? Azért, mert – mint általában – a törpe ex-munkásőr most is hülyeséget beszélt. Hazánkban a többségi nemzet mellett a nemzeti és etnikai kisebbségek minősülnek államalkotó tényezőnek. A hivatalos álláspont szerint a zsidóság nem etnikai kisebbség, hanem felekezet. Egy felekezet pedig nem lehet államalkotó tényező.
A Zalai Hírlap írása a következő szavakkal indul:
„A társadalom nagy többsége tisztességes, nem fajgyűlölő és nem rasszista – mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a felerősödő antiszemita hangok kapcsán. A hazai izraelita közösség vezetőjével a felújított zsidó temető avatása után beszélgettünk Dobriban.”
Ez a mondat a mazsihisz honlapján már gellert kapott:
„A társadalom nagy többsége tisztességes, nem fajgyűlölő és nem rasszista – mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója, a hazai zsidó közösség vezetőjével a felújított zsidó temető avatása után beszélgettünk Dobriban.”
Hogy a Zalai Hírlap újságírója nem tudja Zoltai-Zucker titulusát – tehát összekeveri a másik törpe zsidajjal, Feldmájer Péterrel -, abban nincs semmi meglepő. Zala megyében bizonyára nagyítóval kell keresni élő zsidajokat, az őshonos lakosok pedig azt sem tudják, mi az a mazsihisz. Jó nekik.
Az azonban meglepő, hogy a Síp utcai különítmény honlapjának a szerkesztője cenzúrázta a cikket: kihúzta belőle az antiszemitizmus erősödésére utaló részt. Pedig ez nem az újságíró – Gyuricza Ferenc – véleménye. Zoltai-Zucker az interjúban azt mondta: „Növekedett az antiszemitizmus, pedig a zsidóság államalkotó tényező.” A mazsihisz honlapjának szerkesztője Zoltai-Zucker idézett mondatát is törölte, így az csak a Zalai Hírlap tagnapi számában olvasható.
Vajon miért cenzúrázták a zsidóführer szavait? Azért, mert – mint általában – a törpe ex-munkásőr most is hülyeséget beszélt. Hazánkban a többségi nemzet mellett a nemzeti és etnikai kisebbségek minősülnek államalkotó tényezőnek. A hivatalos álláspont szerint a zsidóság nem etnikai kisebbség, hanem felekezet. Egy felekezet pedig nem lehet államalkotó tényező.
A zsidóság az ún. „Izraelben” államalkotó tényező, s persze máshol is erre törekszik. Zoltai-Zucker elszólta magát, az interjút ezért írta át a mazsihisz honlapja: a törpe führer ugyanis véletlenül elkottyintotta Magyarország megszállásának tervét…
No de az interjúnak a vége az igazán érdekes. Sokszor beszélnek a „zsidó kárpótlásról”, s tapasztalatból tudjuk, ez a fajta jóvátétel soha nem ér véget. Zoltai-Zucker erről a pénzszerző akcióról is elmondja a véleményét:
„Az egyéni kárpótlást illetően Magyarország példaértékűen járt el Európában, hiszen az elsők között hajtotta végre a zsidók kártalanítását. Más a helyzet az úgynevezett uratlan vagyont illetően, ami alatt azt értjük, ha valaki örökös nélkül hal el, akkor mindene az adott államra száll. Ez így van a világ minden országában. A párizsi békeszerződés – amelyet 1947-ben az első demokratikusan választott magyar parlament ratifikált is – azonban kimondta, hogy miután a zsidótörvények megalkotása által a legitim magyar parlamentet és kormányt felelősség terheli a holokausztért, ezért erre a vagyonra Magyarország méltatlanná vált. Ez a vagyon a zsidó közösség tulajdona. A fentiek miatt létre is hoztak egy országos zsidó helyreállítási alapot, amit a Rákosi-rezsim egy mondattal megszüntetett. Most folyik a kutatás ezen ingatlanok és értéktárgyak után, de miután tudjuk, hogy az ország milyen gazdasági helyzetben van, nem akarunk olyan követelésekkel előállni, amiket az állam bármilyen módon megsínylene. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a zsidó élet további fenntartását csak akkor tudjuk biztosítani, ha megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezünk.”
Köztudott, hogy hazánkban az 1997-ben létrehozott Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) kezeli az ún. „uratlan vagyont”, vagyis az állam által eleddig átadott ingatlan és ingó vagyont. De nézzük meg, mit is tartalmaz a párizsi békeszerződés, amelynek VI. részéből idézem a vonatkozó passzust:
„27. cikk
1. Magyarország kötelezettséget vállal arra nézve, hogy minden olyan esetben, amidőn magyar fennhatóság alá tartozó személyeknek Magyarországon levő javaira, törvényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji származása vagy vallása miatt 1939. évi szeptember hó 1. napja óta zár alá vételt, elkobzást vagy kényszerkezelést rendeltek el, az említett javakat, törvényes jogokat és érdekeket tartozékaikkal együtt visszaállítja, vagy, ha a visszaállítás lehetetlen, e tekintetben megfelelő kártalanítást ad.
2. A magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon levő összes javait, jogait és érdekeit, akik, illetőleg amelyek egyénenkint vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónap alatt örökös nem jelentkezett vagy igénybejelentés nem érkezett, át fogja ruházni az ilyen személyeket, szervezeteket vagy közösségeket Magyarországon képviselő szervezetekre. Az átruházott javakat ezek a szervezetek az említett magyarországi összességek, szervezetek és közösségek életben maradt tagjainak támogatására és helyreállítására fogják fordítani. Ezeket az átruházásokat a jelen Szerződés életbelépése után 12 hónapon belül kell foganatosítani, s azok magukban fogják foglalni a jelen Cikk 1. bekezdése értelmében visszaállítandó javakat, jogokat és érdekeket is.”
A békeszerződés szövegében nem szerepel az ún. „holocaust” szó (akkor még nem volt annyira hülye a világ), meg az sem, hogy Magyarország mire vált vagy nem vált méltatlanná. Zoltai-Zucker tehát szokásához híven megint szamárságokat beszélt, de ennek ellenére szorgosan kutat – kutattat – zsidó „uratlan vagyon” után. Hisz tudjuk, nemcsak a fővárosi zsidók és mazsihisz führere ő, hanem a fentebb említett MAZSÖK-öt is ő felügyeli. Még.
Az „1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában” címet viselő jogszabályt 1947. július 25-én hirdették ki. A békeszerződés szerint az „átruházásokat” 12 hónapon belül „foganatosítani” kellett. Ez bizonyára meg is történt (Zoltai-Zucker is utal rá), majd a bolsevik diktatúrát bevezető Rákosi-féle zsidó élcsapat mindent államosított (így többek között az „átruházott” zsidó ”uratlan vagyont” is).
Az ún. „rendszerváltozás” után megindult kárpótlás során az eredeti tulajdonviszonyok nem álltak helyre: a kárt szenvedett polgárok többsége elrabolt ingó és ingatlan vagyona után csupán képletes kárpótlást kapott. Ez a kárpótlás a zsidókat is megillette. Most viszont azt nyilatkozza Zoltai-Zucker zsidóführer, hogy „folyik a kutatás ezen ingatlanok és értéktárgyak után”, bár csak szerény követelésekkel kívánnak előállni.
Eleddig mindig azt hallottuk, hogy a kárpótlási folyamat befejeződött. Ma pedig az a helyzet, hogy az óceánon túl egyes világzsidók a magyar államot perlik (MÁV, bankok), a világzsidóság hazai lerakata pedig még mindig „uratlan vagyon” után kutat. Tudjuk, a zsidó istene a pénz. De nem kellene visszafogni ezt a mohóságot? Mert ha így folytatja Zoltai-Zucker és bandája, akkor biztosak lehetnek abban, hogy az antiszemitizmus csak izmosodni fog. Pedig a zsidóság nem is államalkotó tényező….
Falusy Márton – Hunhír.info