Ma reggeli hír, hogy a Moody’s hitelminősítő kilátásba helyezte a magyar államadósság leminősítését. A bejelentés nyomán gyengült a forint. A Moody’s bejelentésének időzítése nem véletlen: a tegnapi Orbán-beszédre, s a bankadó megszavazására gyorsan megérkezett a pénzügyi világhatalom válasza.
Péntek reggeli közleménye szerint „leminősítési felülvizsgálat” alá helyezte Magyarországot az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Moody’s Investors Service. Indoklásuk szerint erősödtek az államháztartás és a gazdaság kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságok. Ennek oka természetesen az, hogy a hétvégén megszakadtak a kormány és az IMF, valamint az Európai Bizottság közötti tárgyalások.
Egyes elemzők szerint Magyarország előbb-utóbb az IMF segítségére szorul, ráadásul a kormány „makacssága” miatt a győztes pártszövetség támogatottsága csökkenni fog, mivel a tartós forintgyengülés minden magyar állampolgárt érint. A tegnapi nap fejleményei azonban azt jelezték a pénzügyi világhatalomnak, hogy a magyar kormány és a magyar Országgyűlés nem enged a külső nyomásnak.
Orbán Viktor tegnapi parlamenti beszédében nemcsak a gazdasági önrendelkezés visszaszerzéséről beszélt, hanem azt is közölte: Magyarországnak nincs szüksége új IMF-megállapodásra. Más szavakkal: Magyarország elbúcsúzott a Nemzetközi Valutaalaptól. Ezt pedig a pénzügyi világhatalom nem tűri. A portfolio.hu gazdasági hírportál idézi a pénzpiac egyik szereplőjének (Sociéte Generale FX Strategy, London) a véleményét:
„Alapvető hibának tartjuk azt, hogy a magyar kormány csak az Európai Unióval akar tárgyalni, az IMF-fel nem, ezt ugyanis nem lehet megtenni, figyelembe kell venni a két szervezet közötti dinamikát. Az IMF-delegációval is megfelelően kell tárgyalni, hiszen az ő iránymutatásuk a lényeges az államháztartási konszolidáció módjában, ők nem feltétlenül a 3 % alatti hiánycélt tartják fontosnak. Az adócsomag, benne a bankadó tegnapi parlamenti törvénybe iktatása feltehetően tovább rontotta a viszonyt a kormány és a nemzetközi szervezetek között, illetve a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos hitelességet.”
A fenti idézet legfontosabb állításai a következők:
1./ „Nem lehet megtenni”, hogy a kormány nem tárgyal az IMF-fel.
2./ Azért „nem lehet megtenni”, mert az IMF gazdaságpolitikai iránymutatása a lényeges (s nem a magyar kormányé – teszem hozzá).
3./ Az Országgyűlés a kormány előterjesztése – s nem az IMF „iránymutatása” – szerint járt el, megszavazta például a bankadót, ez a fejlemény pedig „tovább rontotta a viszonyt” az IMF és Magyarország között.
Az előbbi pontok számbavétele után csupán egy kérdés maradt megválaszolatlanul: a pénzpiac szereplői szerint Magyarországon kié a törvényhozó hatalom? A magyar Országgyűlésé (amelynek tagjait a magyar nép választja), vagy a Nemzetközi Valutaalapé?
A Moody’s vélhetően arra a szintre fogja besorolni hazánkat, ahol eddig a másik két hitelminősítő (a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings) tartotta. Nagy kérdés, hogy az elkövetkező hónapokban milyen lépéseket tesz a pénzügyi világhatalom Magyarország ellen. A kormányfő tegnapi beszédében egyértelműen üzent: a jövőben nem kérünk az IMF „segítségéből”. Ezt a békát Rosenbergék nem fogják lenyelni. A Moody’s mostani bejelentése a nyomásgyakorlás – mondhatnám úgy is: a hadüzenet – jele. Az Országgyűlésnek és a kormánynak pedig az a dolga, hogy ne engedjen a nyomásnak. Az a dolga, hogy minden külső támadásra világos választ adjon. A válasz egyszerű: Magyarország nem a Nemzetközi Valutaalapé (és nem is az Európai Bizottságé), hanem a magyaroké. Ez az önrendelkezés tömör megfogalmazása.
Falusy Márton – Hunhír.info
