Miközben magyar földön törvény tiltja az ún. „holocaust” tagadását, kétségbe vonását és jelentéktelen színben való feltüntetését, zsidó szervezetek minden következmény nélkül meghamisíthatják a magyar történelmet. Ezt teszi például az ún. Európai Zsidó Kongresszus (EJC), amelynek oszlopos tagja a Síp utcai különítmény, az ún. Mazsihisz. Az ún. EJC honlapján a „közösségeink” címszó alatt Magyarországról, illetve a magyarországi zsidó közösség múltjáról és jelenéről is olvashatunk egy részletes összefoglalót. Ennek a szövegnek csak egyetlen mondatát idézem az alábbiakban – elrettentő példaként.
Az ún. EJC honlapján a magyarországi zsidó „közösségről” szóló szövegben a következő „történelmi ténnyel” szembesülünk:
„1919-ben, amikor a Magyar Tanácsköztársaság megbukott, beköszöntött a „fehérterror” időszaka, amelynek során mintegy 3000 zsidót öltek meg.”
Az obskurus zsidó szervezet honlapján egyetlen szó sem olvasható arról, hogy a kommün vezetői szinte kivétel nélkül zsidók voltak, s a „dicsőséges” 133 nap alatt rengeteg embert kínoztak és gyilkoltak meg. De nem is ez az „elhallgatás” a probléma. Megszoktuk már, hogy a zsidók mindig az áldozati oldalon tűnnek fel. Az ún. „holocaust” elmebeteg „kultúrájának” ugyanis ez az egyik alaptétele.
Az idézett mondattal az a gond, hogy a megadott szám – 3000 megölt zsidó – nem stimmel. Magyarán fogalmazva: az ún. „fehérterror” idején nem gyilkoltak meg 3000 zsidót. Ezt a hülyeséget csak egy agyament zsidó találhatta ki. Hogy miért? Létezik egy különös meghatározás: „kiirtási büszkeség”. Ez a zsidó csapat arra büszke, hogy őket mindig csak irtani akarták. Ehhez a büszkeséghez pedig nagy számok szükségeltetnek. Kőbe vésték – és törvényekkel védik – a bűvös hatmilliós számot, de visszafelé araszolva az időben újabb és újabb ezrekre van szükség az egyre dagadó büszkeség táplálásához.
Tehát 3000 zsidó esett áldozatul a kommün bukása után – a magyarok bosszújának. Nézzük, mit ír erről a témáról a „zsidókérdés” legismertebb honi szakértője, Karsai László. Holokauszt című, 2001-ben megjelent könyvének 215. oldalán ezt olvassuk:
„1919-1920-ban Horthy Miklós különítményesei nem elsősorban a zsidókat öldökölték, hanem a kommunistákat. Az ellenforradalmi fehérterror áldozatainak számát csak becsülni tudjuk, valószínűleg nem haladja meg az 1000 főt. Közöttük jelentős számban voltak zsidók, mint ahogy a Tanácsköztársaság vörösterrorjának polgári áldozatai között is. Horthynak voltak zsidó tőkés támogatói is, és a második világháború idején több száz zsidó kapott mentesítést a zsidótörvények hatálya alól, mert bizonyítani tudta, hogy az elcsatolt területeken magyar irredentaként viselkedett.”
Karsai László idézett szavaiból emeljük ki a lényeges elemeket.
1./ Horthy „különítményesei” elsősorban a kommunistákat öldökölték.
2./ A „fehérterror” áldozatainak száma vélhetően nem haladja meg az 1000 főt.
3./ Az áldozatok között nagy számban voltak zsidók, ahogy a zsidók vezérek által irányított bolsevik terrornak is sok zsidó esett áldozatul.
4./ A fentiekből következően a fehérterror zsidó áldozatainak száma jóval az ezer fő alatt marad (bár nem tudjuk, mi a zsidó és nem zsidó áldozatok aránya).
Zárásul jegyezzük meg: mivel a kommunista banditák között – finoman fogalmazva – jelentős számban voltak zsidók, s mivel Horthy „különítményesei” elsősorban a kommunistákra vadásztak, ebből következően a megölt zsidó kommunisták nem zsidóságuk miatt ítéltettek halálra, hanem vérvörös gaztetteik miatt. Például Korvin (Klein) Ottót sem azért végezték ki, mert zsidó – és ráadásul púpos – volt. Halálra ítélésének egyetlen oka volt: a politikai rendőrség vezetőjeként sok-sok ártatlan ember vére tapadt a kezéhez. Korvin (Klein) Ottó miért áldozat? Csak azért, mert púpos zsidónak szülte a zsidó anya?
Kérdés: honnan vették a közel 3000 zsidó áldozatra vonatkozó adatot az ún. EJC nevű képződmény főnökei? Avagy csak ráütöttek zsírpárnás zsidó böndőjükre, s kiöklendeztek magukból egy szép, kerek számot? Van egy erős gyanúm: az ún. EJC illetékesei a Magyarországról szóló szöveget az ún. Mazsihisz vezéreitől kapták. A tetteseket tehát a Síp utcában kell keresni.
Jó lenne, ha egyszer az életben végre az ún. EJC és az ún. Mazsihisz is szembesülne a múlttal, no meg a saját bűneikkel. Tisztelettel kérem tehát az illetékeseket: hassanak oda, hogy ez a hamis szám töröltessék az ún. EJC honlapjáról. Nem árt óvni hírünket a világban – a zsidó hazugsággal szemben is.
Falusy Márton – HunHír.Hu
