Amint arról a HunHir is beszámolt, április 29-én a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa első fokon bűnösnek mondta ki Szima Juditot, a Tettrekész rendőr-szakszervezet főtitkárát, és 160 ezer forint pénzbüntetésre, valamint lefokozásra ítélte. A katonai ügyész súlyosbításért (felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásáért), a védelem pedig Szima Judit felmentésért fellebbezett. Elöljáróban azonban néhány szót kell ejtenem a Szima Judit vezette szakszervezetről. Mégpedig azért, mert egyes hozzászólók – különböző hírportálokon – a Tettrekész szakszervezetet ugyanúgy szidalmazzák, mint a politikai elvárásokat gusztustalan módon kiszolgáló rendőri vezetőket. Ez pedig méltánytalan. Méltánytalan azért, mert rendőrségi berkekben egyedül a Tettrekész lépett fel a törvénytelenségekkel szemben, egyedül ez a szervezet ítélte el az elmúlt évek brutális rendőri akcióit. Éppen ezért támadták és támadják folyamatosan Szima Juditot, ezért próbálták és próbálják őt – most már jogi eszközökkel is visszaélve – ellehetetleníteni.
A fenti ügy több mint két éve kezdődött. A vádhatóság szerint a Tettrekész szakszervezet honlapján olyan írások láttak napvilágot, amelyek alkalmasak szolgálati rend vagy fegyelem elleni elégedetlenség szítására. A vádiratban két olyan internetes közlemény szerepelt, amely 2007 tavaszán került fel a szakszervezet honlapjára. Az inkriminált írásokban szó esik a rendőri vezetők alkalmatlanságáról, a politikai elvárásoknak való szolgai megfelelésről és egyebekről. Később a vádirat kiegészült egy tavaly júliusi Tettrekész-közleménnyel, amely az ügyészség szerint már nem is bujtogatásnak, hanem a szolgálati tekintély megsértésének minősült. Ez utóbbival foglalkozom az alábbiakban (az elképesztő bírói elfogultság elemzése külön dolgozatot igényelne).
Elöljáróban azonban néhány szót kell ejtenem a Szima Judit vezette szakszervezetről. Mégpedig azért, mert egyes hozzászólók – különböző hírportálokon – a Tettrekész szakszervezetet ugyanúgy szidalmazzák, mint a politikai elvárásokat gusztustalan módon kiszolgáló rendőri vezetőket. Ez pedig méltánytalan. Méltánytalan azért, mert rendőrségi berkekben egyedül a Tettrekész lépett fel a törvénytelenségekkel szemben, egyedül ez a szervezet ítélte el az elmúlt évek brutális rendőri akcióit. Éppen ezért támadták és támadják folyamatosan Szima Juditot, ezért próbálták és próbálják őt – most már jogi eszközökkel is visszaélve – ellehetetleníteni. A cél világos: Szima Judit „kilövése” egyben a szakszervezet bedarálását is jelentené. Ezért is illő, hogy egyre többször és egyre hangosabban fejezzük ki szolidaritásunkat a meghurcolt főtitkárral és a szakszervezettel.
Csak az elmúlt évből hadd említsek két példát. A tavaly március 15-én lezajlott „rendőri intézkedés” ellen késedelem nélkül felemelte szavát a Tettrekész. Megjegyzem, az ombudsman és a Független Rendészeti Panasztestület is alapjogot sértőnek minősítette a rendőrség fellépését. Néhány hónappal később, július 4-én a rendőrség brutálisan oszlatta fel az Erzsébet téren üldögélésre összesereglett gárdistákat. Sőt: nemcsak a gárdistákat, hanem az ott összegyűlt „érdeklődőket” is. Ott voltam, szemtanú vagyok. Másnap a Tettrekész ismét kemény hangú közleményt adott ki. Ebből idézek: „A végrehajtó állomány részére kiadott parancs, miszerint csupán azért, mert a Gárda egyenruháját viselték egyes személyek, önmagában ez okot adhat egy békésnek indult (a fotók tanúsága szerint a résztvevők a földön ültek és véleményt nyilvánítottak) rendezvény feloszlatására, a sztálinista diktatúrák államvédelmi hatóságainak Péter Gábor nevével fémjelzett jogértelmezési színvonalára emlékeztet.” A közlemény „jogi nonszensz”-nek minősítette Bencze József országos főrendőrnek a „Gárda egyenruha viselésének jogsértő jellegéről” kiadott állásfoglalását, hiszen a Magyar Gárda Egyesületet feloszlató bírósági ítélet ruházkodási ügyekre nem tért ki. A fentiek miatt a Tettrekész ismét megfogalmazta azt az álláspontját, hogy a felelős rendőri vezetők „a végrehajtó állománnyal nyilvánvalóan jogsértő cselekményeket hajtatnak végre”. Márpedig – ezt már én jegyzem meg – senkit sem lehet kényszeríteni törvénysértő parancs végrehajtására. Legalábbis a jogérzék és a józan ész ezt diktálja. Ez itt a bibi. Mellesleg az ombudsman az Erzsébet téren történtek miatt ugyancsak elmarasztalta a rendőrséget, tehát megerősítette a Tettrekész álláspontját.
Ez utóbbi szakszervezeti közlemény kiadása után két nappal a Tettrekész amiatt tiltakozott, hogy az országos főrendőr a honlapjuk elérhetőségét „töröltette a Rendőrség közpénzből fenntartott intranetes oldaláról”. Ez a tiltakozó közlemény július 7-én jelent meg a Tettrekész honlapján, s a szöveg később a Szima Judit elleni vádirat részét képezte. Az utolsó tárgyalási napon az ügyész is idézett belőle – alátámasztandó a szolgálati tekintély megsértésének bűntettét. Nézzük hát, mi volt ez a nagy-nagy bűntett, amelynek egyébként három évig terjedő szabadságvesztés lenne a jutalma.
„Természetesen a TMRSZ-nek eddig sem voltak illúziói, hogy az ORFK vezetője a pártállami tanácselnöksége idején megszokott módszereket 2009-ben is ugyanazzal a természetességgel kívánja alkalmazni, mint amelyben egykor szocializálódott. Az ORFK vezetője napról-napra tanúbizonyságát adja annak, hogy a Rendőrség vezetésénél sokkal jobban ért pajzán versek irogatásához, a TMRSZ munkájának akadályozásához, vagy akár egy rendőrségi popzenekar menedzseléséhez, mintsem hogy együttműködjön a rendőrség azon reprezentatív szakszervezetével, amelynek soraiban legnagyobb arányban találhatók meg az utcai szolgálatot ellátó közrendőrök. Az ORFK vezetője a nyilvánvaló jogsértését szóvá tevő rendőrségi szakszervezet elleni büntetőfeljelentések sorát most azzal gazdagítja, hogy az adófizetők pénzéből létrehozott rendőrségi informatikai hálózatból ’töröltette’ a TMRSZ elérhetőségét, büntetve ezzel sok ezer rendőrségi munkavállalót, akiknek jövedelme nem teszi lehetővé az otthoni internet előfizetés létrehozását.
Az ORFK vezetője ezzel a tettével nem elsősorban a TMRSZ honlapja látogatottságát csökkenti, hanem az általa irányított rendőrség állománya jelentős részét fosztja meg attól, hogy az egyes rendőri intézkedések jogi minősítésének és szakmai elemzésének teret adó TMRSZ honlapon közzétett írásokat a munkavállalók megismerhessék. /…/
A jelenlegi országos rendőrfőkapitány a miskolci Pásztor-ügy óta sorozatosan hoz olyan döntéseket, amelyekkel szakmai alkalmatlanságáról állít ki önmagáról bizonyítványt. A TMRSZ Futárszolgálatról lekapcsolása, a szolgálati gépkocsik rendelkezésre bocsátásának megtagadása, a TMRSZ főtitkárával szemben tett büntetőfeljelentések sora, békésen ülődemonstráló magyar adófizetők megalázása, vagy éppen a TMRSZ intranetről való eltüntetése mind olyan cselekménye a jelenlegi országos rendőrfőkapitánynak, amely bizonyítja azt, hogy elhibázott lépés volt azt gondolni, hogy személyében szakmailag és emberileg alkalmas személy került az ORFK vezetői székébe. Dr. Bencze József bizonyára nagyon szép verseket tud írni, bizonyára nagyon jól tudja támogatni a zenészként szárnyait bontogató őrnagy rendfokozatú gyermekét, de szemmel láthatóan képtelen megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyek a beosztásához kapcsolódnak.”
Azért idéztem a fenti hosszú szövegrészletet, mert az elsőfokú ítélet szerint ez is bujtogatásnak minősül. Tehát bünti jár érte. Na de a törvény szerint mi tekintendő bujtogatásnak?
A Btk. 357. § (1) bekezdése szerint „aki katonák között az elöljáró, a parancs vagy általában a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget szít, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” (mivel a törvény a rendvédelmi szervekre is vonatkozik, ezért a „katona” helyett jelen esetben értelemszerűen „rendőr” olvasandó). Az idézett törvényi hely kommentárja szerint a bujtogatás „a szolgálati viszonyra vonatkozó előírások, vagy az azt érvényesíteni kívánó elöljáró és annak parancsa ellen irányul”, az elégedetlenség szításán pedig olyan cselekményt kell érteni, amely „az elöljáró, a parancs vagy általában a szolgálati rend vagy fegyelem iránti elégedetlenség felkeltésére, előidézésére, fokozására vagy táplálására alkalmas”. A kommentár szerint a bűncselekmény többnyire szóban valósul meg, de lehetséges írásos elkövetés is (például karikatúra). A bujtogatás alapvető feltétele más katonák/rendőrök jelenléte, a bűncselekmény befejezettségéhez az szükségeltetik, hogy legalább két katona/rendőr szerezzen tudomást a cselekményről.
A katonai bíróság úgy ítélte meg, hogy többek között a fentebb idézett szöveg is bujtogatásnak minősül, tehát alkalmas elégedetlenség szítására. Ez a megállapítás azonban agyaglábakon áll.
Szima Judit szakszervezeti vezető, tehát érdekvédelmi feladatot lát el. Ráadásul rendelkezési állományban van, tehát nincs tényleges szolgálati beosztásban, amiből következően szolgálati rend és fegyelem elleni elégedetlenséget sem szíthat. Erre egyébként Szima Judit védője fel is hívta a bíróság figyelmét. Továbbá: az idézett, tavaly júliusi közlemény – erős, de igaz szavakkal – az országos főrendőr alkalmatlanságát hangsúlyozza, ami viszont egy szakszervezeti vezetőtől nem vehető zokon. Ugyanis ez is része az érdek- és jogérvényesítésnek, pláne akkor, ha az országos főrendőr folyamatosan jogot sért. Az pedig tény, hogy a rendőrség lezüllesztésében, alantas célokat szolgáló politikai eszközzé silányításában Bencze József elévülhetetlen „érdemeket” szerzett. A
Szima Judit vezette Tettrekész pedig nem tett mást, mint erre a közismert tényre újból és újból felhívta a figyelmet. Ezért elismerés illeti – nem pedig a kommunista időket idéző, jogi köntösbe bújtatott meghurcoltatás.
Egy ponton azonban vitába kell szállnom az idézett Tettrekész-közleménnyel. Bencze József ugyanis nem tud szép verseket írni. Ez tévedés. Annak idején az Index hírportál bőséggel idézett a főrendőr magánkiadásban megjelent Teljesség című kötetéből. Például ezt a strófát:
Nem szívhatsz levegőt,
ha azt ki nem fújod.
Csak addig szerethetsz,
amíg meg nem unod.
Szó sincs itt költészetről – Bencze József primitív klapanciákat körmölget. Hogy az idézett strófa mondandójához hű legyek: bolond lyukból bolond szél fúj, korlátolt benczei teljességgel. Ami viszont elgondolkodtató: ez a röhejesen dilettáns „versfaragó”, egykori tanácselnök, az utóbbi évek brutális, törvénytelen rendőri intézkedéseinek első számú felelőse a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Deák Ferenc Továbbképző Intézetének az oktatója. Ma is.
Vajon ott is a rímbe szedett sületlenségeit szavalja?
Azzal kezdtem mondókámat: Szima Judit és a Tettrekész szakszervezet megbecsülést érdemel. Szolidaritást. Tőlünk, magyar állampolgároktól. Hiszen újra és újra felemelték a szavukat a megtiportak, a megalázottak érdekében – s ezért évek óta vegzálják őket. Aki nem hiszi, járjon utána. Honlapjukon (www.tmrsz.hu) megannyi bizonyíték található. A tisztességre, a meg nem alkuvásra. Ezért ítélték el Szima Juditot. Ezért rágalmazzák a Tettrekészt. Más választásunk nem lehet: ki kell állnunk a szakszervezet és annak vezetője mellett. Bármekkora is az ellenszél.
U.i.: A sors iróniája, hogy a Szima Juditot elmarasztaló elsőfokú ítélet előtt néhány nappal a leendő miniszterelnök arról beszélt: véget ért hazánkban az oligarchák uralma. Bárcsak igaza lenne! Az mindenesetre biztató jel, hogy a Bencze József nevezetű rendőrségi oligarcha ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult. Egyelőre persze csak „ismeretlen tettes” ellen. Hogyan is fogalmazott egyik klapanciájában a „szellemdús” főrendőr?
Ne mutogass soha másra,
ha gyümölcsöd rossz, vagy férges.
Mert a magot te vetetted.
Csak magadra lehetsz mérges.
Költeménynek ez is primitív, de önjellemzésnek találó. Már csak a méltó ítéletre várunk, hogy végre megszülethessenek Bencze úr régóta várt börtönversei.
Falusy Márton – HunHír.Hu