Kampánycsend idején az ember a múlton mereng. Keresgéltem, milyen jeles esemény történt valamelyik régmúlt április 25-én, s pár perc után megleltem az igazi csemegét. Húsz évvel ezelőtt ezen a napon indult el egy szédítő karrier. Dr. Torgyán Józsefé. Akit mára szinte az egész ország elfelejtett. Róla nyugodtan írhatok. Vele ugyanis nem lehet kampánycsendet sérteni.
Torgyán doktor idén ősszel tölti be a 78. életévét. Húsz évvel ezelőtt az FKgP képviselőjeként – a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei listáról – került a parlamentbe. Napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 1990. április 25-én két nagy szerencse is érte a jeles férfiút: hivatalos életrajza szerint ugyanis ekkor választották meg a párt főügyészének, s a kisgazda frakció vezetőjének. Hogy a két választás közül melyik történt előbb, azt nem tudom. Az viszont tény: ezen a napon indult el Torgyán doktor szédítő karrierje. Hogy aztán 12 év múlva, ugyancsak áprilisban – pártjával együtt – eltűnjön a történelem süllyesztőjében.
Április tehát fontos hónap Torgyán doktor életében. Az 1990. évi áprilisi debütálás után egy évvel, 1991. április 27-én zajlott le a kisgazdák nagyválasztmányának az a botrányos ülése, ahol Nagy Ferenc József regnáló pártelnök társelnökévé választották őt. Torgyán tehát pártjában rövid idő alatt a csúcsra ért. Az igazi beteljesedés 1991. június 29-én következett el: ezen a napon választották a kisgazdák elnökévé – társelnök nélkül. Torgyán meg is maradt az elnöki székben mindaddig, amíg a párt szét nem porladt alatta.
Ez a nagy svádájú, bohókás ember tömegeket tudott megmozgatni egykoron, de pártjával igazi, átütő sikert soha nem sikerült elérnie a választásokon. Pedig nagyon szerette volna a hatalmat, de csak a másodhegedűs szerepe jutott neki. 1998 után, amikor a Fidesz koalíciós partnereként agrárminiszter lett. Ez a narancsos társbérlet lett a veszte. A 2002-es választáson a kisgazdák összesen 42.338 darab voksot kaptak (1998-ban még 597.820 szavazatra futotta), vagyis az összes listára leadott szavazat 0,75 százalékát. Ekkor a mátészalkai egyéni választókerületben maga Torgyán is nagyot bukott. Még 8 százalékot sem kapott, holott négy évvel korábban – igaz, a Fidesz-jelölt második fordulós visszalépésével – 53 százalékos eredményt ért el. Így múlik el a világ dicsősége.
A kisgazdák tehát elpárologtak, de Torgyán doktor nem adta fel. Egy időre „alámerült”, majd új pártot gründolt. A Torgyán-Kisgazda-Koalíció az idei választáson elindult ugyan, de igencsak szerény poggyásszal. Összesen hét egyéni jelöltet tudtak kiállítani, területi listára már nem futotta. Torgyán doktor nem a régi választókerületében, hanem Csongrád megyében, a 4. számú választókerületben indult. S ismét bukott egy nagyot, sőt még nagyobbat: a szavazatok 2,71 %-át sikerült csak megszereznie. Igaz, a hét kisgazda jelölt „versenyében” ő szerepelt a legjobban, hisz volt köztük olyan is, aki még az egy százalékot sem hozta.
A mostani választás bizonyára az utolsó volt Torgyán doktor életében. Húsz évvel ezelőtt kezdett felívelni a karrierje, mostani próbálkozása pedig már csak kesernyés hattyúdalként marad meg emlékezetünkben. Lehetett szeretni, vagy nem kedvelni, csak egy dolgot nem lehetett: komolyan venni őt. Pályája csúcsán is megmaradt annak, aminek indult. Mindvégig a politikai porond felülmúlhatatlan bohóca maradt. Ma már tudjuk: pótolhatatlanul.
Mert ez volt az ő nagy titka: egy egész országot meg tudott nevettetni. Nyomorúságunkat mindennapi derűvel ízesítette. Ez pedig – ne tagadjuk – nagy teljesítmény egy felettébb savanyú korban. Aztán a bohóc lelépett a színről. Azóta már csak sírni, vagy üvölteni van kedvünk.
Falusy Márton – HunHír.Hu