Igen, erős a gyanú, hogy a kampánycsönd beállta előtt néhány órával az igazságügyi és rendészeti miniszter elméje elborult. Vélhetően a várható katasztrofális választási vereség miatt. Ez az ember – akinek még a nevét sem tudtam megjegyezni, valahogy megragadtam a kapafogú Draskovicsnál -, szóval ez az ember azért tett feljelentést Vona Gábor ellen a Legfőbb Ügyésznél, mert álláspontja szerint a Jobbik elnöke „törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás” bűntettét követte el tegnap, a Petőfi-szobor előtt. Hogy miben merült ki ez az izgatás? Abban, hogy Vona közölte a kampányzáró rendezvény résztvevőivel: ígéretéhez híven az új Országgyűlés első ülésnapján gárdista mellényben fogja elfoglalni a helyét a parlamenti patkóban.

A nevesincs miniszter szerint a Jobbik elnöke ezzel a – nagy nyilvánosság előtt elhangzott – kijelentésével a köznyugalom megzavarására alkalmas, általános engedetlenségre uszítás bűntettét valósította meg.

Először is szögezzük le: az ideiglenes miniszter helyesen járna el, ha sürgősen felkeresné háziorvosát, mert idegei valószínűleg felmondták a szolgálatot. Másodszor: a bársonyszékből való távozás és a szükséges gyógykezelés után helyesen járna el, ha tanulmányozná a vonatkozó jogszabályokat. Feljelentése után ugyanis megérkezett a hír: Vona Gábor feljelentette a még regnáló minisztert hamis vád és hivatali visszaélés miatt. Ez utóbbi nem lesz egyszerű meccs, ismervén a magyar – bocsánat: magyarországi – ügyészség „elfogultságát”. Adalékként csak annyit: a jelenlegi legfőbb ügyész karrierje 1965-ben indult a kádárista katonai ügyészségen. No comment.

Hogy megértsük a nevesincs miniszter ámokfutását, nézzük először a vonatkozó jogszabályokat. Tudjuk, a tavalyi gárda-per után a regnáló hatalom rendeleti úton próbálta kezelni a kialakult helyzetet. Tavaly év végén született meg a kapafogú miniszter-előd fejében az ötlet, hogy az öltözéket is be kellene tiltani – erről ugyanis a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását kimondó jogerős bírósági ítélet nem rendelkezett. Meg is született a 253/2009. (XI. 18.) számú kormányrendelet, amely – az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 29.) számú kormányrendeletet módosítva – rögzítette, hogy aki nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről – annak jellegzetes tulajdonságai miatt – bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A hivatkozott rendelet miatt az öltözködés szabadságának hazai hívei az Alkotmánybírósághoz fordultak, a Fidesz jogi ügyekben sűrűn megszólaló képviselője, Répássy Róbert pedig imígyen kommentálta az újabb kormányzati őrületet:

„Kultúrállamokban nem szoktak valakit a ruhája alapján elítélni”. Kultúrállamokban ez tényleg nem szokás… A nevesincs miniszter feljelentésében említett „törvény vagy hatósági rendelkezés” a fentiek alapján ez a „ruha-tiltó” kormányrendelet. Eme rendelet ellen uszított volna általános engedetlenségre Vona Gábor, s ez akkora súlyú ügy, hogy azonnal a Legfőbb Ügyészhez kellett fordulni.

A nevesincs miniszter azonban téved. Vona Gábor csupán azt mondta a Petőfi-szobornál, hogy az Országgyűlés első ülésszakán az említett mellényben fog megjelenni. Az előbb hivatkozott „ruha-tiltó” divattörvény viszont nyilvános rendezvényekre vonatkozik. A honatyák sereglése a gótikus házban nem nyilvános rendezvény. Én például oda nem tehetem be a lábam. Meg a kedves Olvasó sem. A T. Házban mindig zártkörű rendezvényeket tartanak, s ott fogja felvenni magánmellényét Vona Gábor.

Ennél azonban lényegesebb szempont, hogy az említett rendelet alkotmányellenes. Ugyanis korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Ép eszű ember tehát egy ilyen rendelet előírásainak nem tesz eleget. Ruhaviseletet ugyanis tényleg nem lehet rendelettel szabályozni, erre még népünk egykori bölcs vezére, Rákosi Mátyás sem vetemedett.

De nézzük a feljelentés lényegét: mi minősül „törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás”-nak?
A Btk. 268. §-a szerint „aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon törvény vagy más jogszabály, avagy hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A törvény kommentárja szerint az elkövetési magatartás lényege: az általános engedetlenségre való uszítás. Ez nem valósult meg, hiszen Vona Gábor csupán a saját mellényéről beszélt – általános mellényi engedetlenségre nem uszított. Apropó uszítás. A kommentár szerint az valósítja meg az uszítást, aki törvény, vagy hatósági rendelkezés ellen ellenséges magatartásra, ellenséges, kárt okozó tevékenységre bíztat, ingerel, lázít. Ilyesmi sem hangzott el Vona Gábor szájából. A törvény kommentárja szerint az uszító megnyilatkozásnak nagy nyilvánosság előtt kell megtörténnie oly módon, hogy az elkövetési mód a köznyugalom megzavarására alkalmas legyen.

Foglaljuk össze a fentieket. Vona Gábor kampányzáró beszédében megemlítette, hogy nem lesz hűtlen a gárdához és korábbi ígéretéhez, tehát az Országgyűlés első ülésnapján viselni fogja a gárdista-mellényt. Ennyit mondott, se többet, se kevesebbet. A nevesincs miniszter feljelentése tárgyát képező kijelentés – egy magánszemély mellényének jövőbeli viseléséről szóló történet. Hol itt az uszítás? Vona Gábor mellénye hogyan függ össze bármiféle általános engedetlenséggel? Annak közlése nagy nyilvánosság előtt, hogy – kinek-kinek az ízlése szerint – holnap mellényt, vagy kipát vagy verescsillagos Lenin-sapkát fogunk viselni zárt körben, miként tekinthető izgatásnak, uszításnak? Miniszterünkkel valami nagy baj van. Tényleg meghibbant?

Hogy mi lesz a miniszteri feljelentés sorsa, nem tudható. Az viszont már most borítékolható, hogy Vona feljelentésével az ügyészség nem fog érdemben foglalkozni. Pedig a Jobbik elnökének igaza van: amit a nevesincs miniszter tett, az mind a hamis vád, mind a hivatali visszaélés bűntettét kimeríti. Sok-sok év börtön járna érte. Ha nem lenne abnormális, züllött ez az állam. Márpedig sajnos az (nem az országról, a népről – az államról beszélek). S ha egy állam abnormális, akkor az intézményei is azok. Amint ezt legutóbb – sok-sok ügyészi, bírósági határozat után – a nevesincs miniszter feljelentése újfent fényesen bizonyította.

Falusy Márton – HunHír.Hu