Minap a köztévében megkezdődött az országos listát állító pártok bemutatkozása. S sorsolás szeszélyének köszönhetően elsőként a Jobbik mutatkozott be: Süveges Gergő huszonöt percig faggatta – s nem túl kíméletesen – Vona Gábort. Mind a riporter, mind a Jobbik elnöke hivatkozott a „Mit ígérnek?” civil kezdeményezés elemzésére – más-más előjellel.

Elöljáróban néhány szót az említett civil kezdeményezésről. 2009. októberében néhány fiatal közgazdász elhatározta, hogy a pártok választási programjait – külső szakértők bevonásával – három alapvető szempontból fogják elemezni: mennyire szólnak fontos témákról; az ígéretek mennyire magalapozottak; milyen a konkrét ígéretek költségvetési hatása.

Az említett televíziós beszélgetésben Süveges Gergő azt vetette a Jobbik-elnök szemére, hogy a párt választási programjában ugyan nagyon sok szép gondolat van, de „dátum, határidő, számonkérhetőség egy se”. Majd azt is megkérdezte: megtennék-e a választások előtt a polgárok tájékoztatása érdekében, hogy kiszámolják, az ígéretek és kiadások hány milliárdot emésztenének fel? A kérdés jogos, remélni lehet csak, hogy Süveges Gergő hasonló kérdést szegez majd Orbán Viktornak is. Ugyanis költségvetési számítás egyetlen választási programban sem szerepel.

Vona Gábor többek között arról beszélt, hogy az említett civil kezdeményezés honlapján (www.mitigernek.hu) a Jobbik programját minősítették a legjobbnak, méghozzá közepesre. Vona tévedett: a négy párt – Fidesz, Jobbik, MDF és MSZP – versenyében a tulipánosok kapták a legjobb osztályzatot az ötfokú skálán, méghozzá közepest (3,0). Második helyre került a Jobbik gyenge közepessel (2,5), a harmadik a Fidesz (2,2), a sereghajtó pedig az MSZP (2,0) lett – mindkettő gyenge eredménnyel.

Nézzük először az említett honlap értékelését a Fidesz-programról.

„A program értékelési szempontjaink (célzottság, megalapozottság, számonkérhetőség) alapján a legrosszabbul teljesített a megalapozottság tekintetében az általunk vizsgált négy választási dokumentum (Jobbik, MDF, MSZP, Fidesz) közül. A program – hasonlatosan például az MSZP-éhez – az általánosságok szintjén mozog, amiben jobban teljesít, az a jövőkép felmutatása, és ilyen értelemben az általános célzottság.”

Az értékelés szerint a Fidesz „konkrétabb elképzeléseiről nagyon keveset tudhatunk meg, sőt „a célok többsége elnagyolt”. Az értékelők szerint a Fidesz programja nem tesz kísérletet arra, hogy „terveinek költségvetési hatásait feltárja, ennek megítélése a vállalások homályossága miatt a választó számára is lehetetlen”. Az elemzők azt is kifogásolják, hogy „miközben a program visszafogott az ígérgetésekben, többféle kiadást ígér sok területen, míg bevételnövelésről, más kiadások lefaragásáról nem esik szó”. Mindezek ellenére az értékelők nem látnak jelentős költségvetési kockázatot a programban.

S most nézzük a Jobbik programjának a megítélését. Az értékelők szerint „a program egy szókimondó, célokban és intézkedésekben részletes program”, de éppen ezért több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol. „A program egyértelműen a hazai politikában, a gazdaság működésében és a magyar társadalom működésében szükséges változásokra koncentrál”, és „világosan megfogalmazza, milyennek szeretné látni Magyarországot a jövőben”. A kritikusok szerint azonban nincsenek kitűzve konkrét dátumok a tervezett intézkedésekre.

A kritikusok szerint a program például a roma kérdésben „határozott koncepcióval rendelkezik”, ugyanakkor sok ponton elnagyolt, például „a vállalkozásbarát adórendszer és a kiszámítható, stabil költségvetési politika tárgyalása elnagyolt, illetve szlogenek szintjén jelenik csak meg”.
Legnagyobb hibának azt tartják az értékelők, hogy bár „a Jobbik programja nagyon sok konkrét intézkedést tartalmaz, ezek költségeit azonban nem tárgyalja”, holott a program végrehajtása „rendkívüli (elsősorban emberi) erőforrást igényel”.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy mind a Fidesz, mind a Jobbik programját elsősorban azért kritizálják a „Mit ígérnek?” civil kezdeményezés közgazdászai, mert egyik párt sem jelöli meg a tervezett intézkedések költségvetési hatásait. S mégis, a Jobbik jobb pontozást kapott, mint a Fidesz. Elsősorban a célok és a jövőkép megfogalmazása tekintetében, de a megalapozottság és a számonkérhetőség szempontjából is verte a narancsosokat. Meg kell jegyezni, hogy a civil kezdeményezés külső „ítészeket” is felkért, s sokan – köztük Bod Péter Ákos, Ferge Zsuzsa, Hamecz István, László Csaba, Ludassy Mária – meg is fogalmazták véleményüket. Az idézett nevek többsége egyáltalán nem köthető az un. „jobboldalhoz”, egyértelműen a balliberális oldal értékrendjét képviselik. Ezért is elgondolkodtató, hogy a célok és a jövőkép tekintetében a Jobbik messze lekörözte a Fideszt. Lássuk a kérdéseket, s a pontozást.

„Van-e jövőképe arról, hova kívánja eljuttatni a párt az országot?”
Jobbik (4,0), MDF (3,5), Fidesz (2,9), MSZP (1,8)

„Mennyire világosak, jól definiáltak a pártprogram céljai?”
Jobbik (4,0), MDF (4,0), Fidesz (2,7), MSZP (2,4)

A fenti osztályzatok is jól mutatják, hogy markáns jövőkép és világos célok tekintetében – a Jobbikkal szemben – a Fidesz nagyon rosszul teljesített. Persze ez is csak egy vélemény, a „Mit ígérnek?” civil kezdeményezés álláspontja. Az ő értékelésük sincs kőbe vésve. Mindenesetre érdemes elolvasni és mérlegelni az értékelésüket (ahogy látom, a Fidesz-közeli média ezt nem tette meg), különösen annak fényében, hogy a legfrissebb Gallup-felmérés szerint a Fideszre elsöprő győzelem vár, a voksok 60 százalékára esélyes a párt. Ennyi szavazat talán meghozza majd a várva várt jövőképet és célokat is…

Falusy Márton – HunHír.Hu