A mai napon elkészült az az irat (száma: T/11705/5), amely tartalmazza a tegnap elfogadott „holocaust”-törvényt, s amelyet már alá is írt Katona Béla, az Országgyűlés elnöke. Aláírásától balra egyelőre hiányzik egy másik aláírás: Sólyom Lászlóé.
Kíváncsian várom, vajon az elnök ellátja-e kézjegyével a Mesterházy Attila által kiagyalt ostoba törvényszöveget. Az a tippem, hogy ezen az iraton nem lesz még egy aláírás. Tehát a törvény ki sem lesz hirdetve. Amit a tegnap elfogadott gyalázatról gondolok, azt már megírtam korábban. Nem óhajtom tehát ismételni magam. Az alábbiakban csupán néhány adalékkal kívánom fűszerezni ennek a szégyenteljes napnak a krónikáját.
Elöljáróban egy evangéliumi idézettel hozakodom elő. Máté evangéliumában olvassuk Jézus intelmét: „Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.” Szeretem ezt a mondatot. Voltaképp azt mondja Jézus, hogy a maszatolás, óvatoskodás, a világos állásfoglalástól való gyáva, sunyi tartózkodás Istennek nem tetsző magatartás, hiszen – egy újabb bibliai idézettel élve – „a langyosakat kiköpi az Úr”. Közéletünkben azonban egyre jobban terjed a „langyosak” száma. Akik se hidegek, se melegek. Csupán gyanús, gusztustalan katyvaszok.
A „langyosságnak” manapság felettébb nagy divatja van a parlamenti ellenzék soraiban. Példa rá mindaz, ami a „holocaust”-törvény kapcsán történt. Köztudott, hogy a Mesterházy Attila által előterjesztett törvényjavaslathoz februárban módosító indítványt nyújtott be Répássy Róbert fideszes képviselő. Néhány nap múltán összeült az Országgyűlés két illetékes bizottsága (az alkotmányügyi, valamint az emberi jogi), s megtárgyalta Mesterházy törvényjavaslatát. Mindkét parlamenti bizottság támogatta a javaslatot – a bizottsági szavazásokon a Fidesz-KDNP képviselői tartózkodtak. Vagyis: „langyosak” voltak. Aztán a két bizottság tárgyalta Répássy módosító javaslatát is, de azt a bizottság többségi döntéssel nem támogatta. A két bizottság közös dokumentuma szerint a Répássy-féle módosító javaslat bizottsági vitáin „az Előterjesztő képviselője nem volt jelen”. Ez is érdekes apróság.
Aztán következett az Országgyűlés plenáris ülése február 15-én. Mielőtt vitázni kezdtek volna a honatyák az ún. „holocaust”-javaslatról, az elnök szavazásra bocsátotta a kérdést: alkalmas-e az előterjesztés általános vitára.
Az eredmény:
185 igen
0 nem
148 tartózkodás
Bizony, a Fidesz-KDNP képviselői – akik természetesen a keresztény értékek letéteményesei a magyar közéletben, legalábbis azt állítják magukról – megint „langyosak” voltak. Tartózkodtak. Egyetlen kivétellel. Egy narancsos ember igen gombot nyomott, s beállt a sorba a szegfűsök, szabadmadarak mögé. Rogán Antal volt az, aki megfogadta a jézusi intelmet (az már más kérdés, hogy rosszul értelmezte). Ő legalább nem „langyoskodott”, színt vallott. Legalább nyíltan vállalta amúgy is közismert kötődését egy bizonyos lobbihoz….
Tegnap megtörtént a Mesterházy-féle „holocaust”-törvény végszavazása. Ma már olvasni lehetett az Országgyűlés honlapján, ki hogyan voksolt. Az előbb említett Rogán Antal például sehogy, már hiányzott a plenáris ülésről. Ha ott lett volna, gondolom, az igen gombot nyomta volna meg. Na de nézzük, kik is szavazták meg a „hóhértörvény”.
A szegfűs képviselők közül a jelenlévő 178 sejthalmaz mind igennel szavazott. Tíz szoci képviselő hiányzott (Hagyó Miklós, Horn Gyula, Juhász Gábor, Kapolyi László, Karsai József, Lamperth Mónika, Lukács Zoltán, Mandur László, Rónavölgyi Endréné, Varga László).
Az szdsz soraiból igennel voksolt: Böhm András, Eörsi Mátyás, Geberle Erzsébet, Horn Gábor, Kovács Kálmán, Kuncze Gábor, Lakos Imre, Magyar Bálint, Molnár Lajos, Sándor Klára, Velkey Gábor, Világosi Gábor. Ha jól számolom, ez egy komplett izraelita börtönválogatott (néhány díszgójjal ékesítve), sőt még egy cserejátékosra is futja….
A függetlenek padsoraiban ülők közül igennel szavaztak a következők: Csapody Miklós, Dávid Ibolya, Herényi Károly, Karsai Péter (ők mind az mdf-nek nevezett maffia tagjai-vezetői), Pettkó András (őt már kidobták az mdf-ből, pedig elég súlyos jelenség), Tóth András (2007. őszén kilépett a Fidesz-frakcióból), valamint Gyenesei István, aki valaha valamilyen miniszter is volt Gyurcsány alatt, s mindig a szocik táján sündörgött.
A fenti garnitúra – Magyarország szégyene. Jegyezzük meg jól a nevüket. Igaz, az ő szavuk „igen, igen” volt, de a rosszra mondtak igent. Bűnt követtek el. De nemcsak ők ülnek a szégyenpadon. Azok is, akik nem mertek – vagy nem akartak – dönteni. Akik tartózkodtak, tehát a döntést nem vállalták. Ők a „langyosak”. Az ő magatartásuk – ismételjük meg a jézusi szavakat – „a gonosztól van”. Szánalmas emberek. Gyávák, avagy sunyi helyezkedők. De ne feledjük: „a langyosakat kiköpi az Úr”. Úgy legyen.
Falusy Márton – HunHír.Hu
