Lemondott. Vagy kirúgták. Egyelőre nem lehet tudni, mi történt a színfalak mögött. A 2002 óta tartó vészkorszak egyik legundorítóbb alakja, a már hosszú ideje politikai hullaként nyilvántartott kapafogú kápó végre lelépett a színpadról. Illő hát, hogy elbúcsúzzunk tőle egy rövid nekrológgal.
A régóta körünkben büdösödő politikai hulla 1955-ben született Budapesten. Az ELTE Jogtudományi Karán végzett 1979-ben, s a diploma megszerzése után a pénzügyminisztériumba került: 1988-ig jogi főosztályvezetőként, majd az Antall-korszak kezdetén helyettes államtitkárként dolgozott. 1991-től az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég adó-tanácsadási igazgatója, majd a Concordia Biztosítási Bróker Kft. vezérigazgatója volt.
A Horn-kormány idején ismét a pénzügyminisztériumban büdösítette a levegőt – közigazgatási államtitkárként. Az 1998-as választás elbukása után aztán visszaszállt az üzleti életbe: 1999-től az ABN-AMRO Bank Rt. vezérigazgató-helyettese, később vezérigazgatója lett, majd a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. igazgatóságának a tagja, vezérigazgató-helyettese volt 2001-ig. 1995-től 1998-ig az MNB jegybanktanácsának is tagja volt..
Amikor 2002-ben az elvtársak visszatértek a hatalomba, tibor draskovics előbb a D-209 leltári számon nyilvántartott miniszterelnök kabinetfőnöke lett, majd pénzügyminiszterként serénykedett 2004-2005-ben. Miniszteri székéből ferenc gyurcsány rúgta ki 2005 tavaszán. Debreczeni József gyurcsány-könyvében az öszödi böszme így nyilatkozott draskovics farbarúgásáról: „A legnagyobb gondot ebben az időszakban a következő dolog jelenti. Draskovics Tiborról van szó. A pénzügyminisztériumi apparátusból közvetlenül is szerzek információkat, és azok sem nyugtatnak meg.” Miért aggódott gyurcsány? Mert rájött, hogy a darskovics által jelzett államháztartási hiánnyal baj van: „Egyre világosabb számomra, hogy ez a 4,6 %-os hiány, ez nem tartható. Nekem itt nem mondanak igazat.” Tehát gyurcsány hazugságon kapta a kis draskovicsot. Egyelőre azonban a kapafogú törpe diadalmaskodik, gyurcsány nem váltja le őt. Az év végi áfatörténet azonban – az áfa-visszatérítések szándékos késleltetése a hiány kozmetikázása érdekében – meghozza draskovics bukását. Az öszödi böszme végleg megvonja a bizalmát a kapafogútól, akit csak „ez a fiú”-ként emleget. Ismét gyurcsány szavait idézem: „Draskovics iránt tavaszra végképp megrendül a bizalmam. Az ő esetében ekkor már csak azt a pillanatot keresem, amikor kis veszteséggel el tudom engedni. Olyan ember kell, akiben teljesen megbízik a frakció. Tibor nem ilyen, nincs mese, váltanom kell.”
A kapafogú törpe tehát megbukott, de nem végleg. Továbbra is a kondér mellett maradt, s büdösítette tovább szegény hazánkat. 2007-ig a Magyar Villamos Művek Zrt. Igazgatóságának elnöke, de már 2006 júniusától kormánybiztosként is ténykedik, ő az un. Államreform Bizottság alelnöke. Egy évvel később újabb posztot kap, szó szerint idézem beosztását, mert oly szép: „a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter”.
2008 februárjában aztán eljött a nagy nap: az addig tárca nélkül miniszterkedő törpe valódi bárcát – akarom mondani: tárcát – kapott: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium élére került. Az őszödi böszme jóvoltából. S mikor gyurcsány távozik, az őt követő gordon bajnai sem veszi el a kapafogú törpétől a bárcáját. Pedig akkor már draskovics régen politikai hulla. Csak még nem tudja.
A mai napon, 2009. december 2-án végre lemondott a kapafogú törpe. Lemondása indokaként azt közölte népével a bárcás ember, hogy az általa vállalt jogalkotási és más feladatok túlnyomó részét munkatársaival együtt sikeresen elvégezték, a következő időszak pedig inkább a pártpolitikáról, mint a szakmai munkáról szól majd. A hírek szerint gordon bajnai nem marasztalta a kapafogú bárcást, aki még ebben az évben eltakarodik – végleg – a politikai életből.
Amikor a draskovics nevű szörnyűség bárcás lett, a tárca honlapján olvasható miniszteri köszöntőjében ezt írta: „Igazságügyi és rendészeti miniszterként a demokratikus jogállam védelme, erősítése, modernizálása és hatékonyabbá tétele a célom.” Ennek az elvnek a jegyében sokat tett azért, hogy az állam bűnöző jellege még jobban erősödjék. Ő volt az, aki a Rákosi-korszak „szellemét” idézve a Gárda-per ügyében sürgette a bíróságot, hogy minél hamarabb tűzzék ki a tárgyalást. Ő volt az, aki az állítólagos „Magyarok Nyilai” nevű szervezettel kapcsolatban hamis videofelvételt mutatott be, s terroristaként bélyegzett meg – vagyis rágalmazott meg – néhány olyan fiatalt, akik kémiai tudásukat ártalmatlan robbantással óhajtották gyarapítani.
Ennek a bárcás embernek a minisztersége idején tartóztatták le a terroristaként megbélyegzett Budaházy Györgyöt, bár a Budaházy elleni koncepciós vádakról és állítólagos bizonyítékokról máig nem tudunk semmit. Ő volt az, akinek a nevéhez fűződik a lex Gárda: ez a kommunista ihletésű rendelet – köztudott – már a fekete ruha viselését is tiltani rendeli. Ez a bárcás ember volt az, aki a rendőrséget párthadsereggé, az ÁVH igazi örökösévé fejlesztette. Most, hogy búcsúzunk draskovicstól, miniszteri köszöntőjének idézett szavait ismét érdemes elolvasnunk. A kapafogú törpe tényleg teljesítette célját: „modernizálta” a bűnöző államot, s ezen belül „hatékonyabbá” tette a bűnszervezetként működő, tévesen rendőrségnek nevezett ávót.
Elment hát körünkből tibor draskovics. Büdös párája még belengi e hont, de az ország kiszellőztetése már elkezdődött. Könnyet ne ejtsünk a bárcásért. Emlékét se őrizzük meg.
Falusy Márton – HunHír.Hu
