Május 1-jével teljessé válik a magyar állampolgárok számára a munkavállalás szabadsága az Európai Unióban. Ekkor szűnnek meg ugyanis a 2004-ben csatlakozó kelet-közép-európai országok munkavállalóira vonatkozó korlátozások az azokat legtovább fenntartó két országban, Ausztriában és Németországban.

A munkaerő¬piaci szakértők szerint nem várható komoly roham, hiszen a valóban mobilis munka¬vállalók az adminisztratív akadályok ellenére nyugati szomszédunknál például eddig is elhelyezkedhettek. Az osztrák törvényhozók azonban láthatólag biztosra akarnak menni, így a fenyegető „bér- és szociális dömping” elleni küzdelem jegyében szigorúan ellenőriznék, hogy a kelet-közép-európai munka¬vállalókat ne alkalmaz¬hassák az osztrák előírásoknál alacsonyabb bérért.

Kikerülünk a törvény hatálya alól

A munkaerőpiac megnyitása az osztrák jog szempontjából abban áll majd, hogy a 2004-ben csatlakozott 8 kelet-közép-európai ország állampolgárai kikerülnek „A külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény” hatálya alól. A törvény a külföldiek ausztriai munkavállalását az osztrák Munkaerő¬piaci Szolgálat (AMS) engedélyéhez köti, amit a szolgálat az adott ágazat munkaerőpiaci helyzetére és az összes külföldi munkavállaló – a munkaképes lakosság 8 százalékában maximált – keretszámára való tekintettel ad meg vagy utasít el.

Jelenleg az engedély két fő fajtája a „foglalkoztatási engedély”, mely a kérelmező munkáltatót jogosítja fel az adott munkavállaló alkalmazására, illetve a „munkavállalási engedély”, mely a munkavállalót jogosítja fel arra, hogy Ausztria területének egy részén alkalmazásba álljon. Az utóbbit azok kérelmezhetik, akik legalább egy éve legálisan Ausztriában dolgoznak. 2008 óta speciális szabályok vonatkoznak a meghatározott szakképzettséggel rendelkező kelet-közép-európai munkavállalókra (első¬sorban szakmunkásokra), akiktől a foglalkoztatási engedély csak akkor tagadható meg, ha a Munkaerőpiaci Szolgálat a munkáltató számára megfelelő ausztriai munkaerőt tud felajánlani.

Május elsejétől ezek az előírások a magyar munkavállalókra már nem lesznek alkalmazhatók, ők tehát az Európai Unióban érvényes szabályok szerint szabadon, az osztrák állampolgárokkal azonos feltételek mellett vállalhatnak majd munkát Ausztriában. Tartózkodási engedélyre pedig már 2004 óta nincs szükségük: az EU-hoz újonnan csatlakozott országok munkavállalói számára elég, ha három hónapot meghaladó ausztriai tartózkodásukat az illetékes hatóságnak bejelentik.

Magyar munka, osztrák bér

Az osztrák jogszabályok – az EU irányelveivel összhangban – eddig is biztosították, hogy külföldiek csak a törvényben vagy ágazati kollektív szerződésben az adott munkakörre előírt legkisebb munkabér fejében legyenek alkalmazhatók Ausztriában. „A munkaszerződések jogának közelítéséről szóló törvény” pedig úgy rendelkezik, hogy – a kiküldetés idejére – ugyanilyen színvonalú bér illeti meg annak az Ausztrián kívüli EU-tagállamban székhellyel rendelkező munkáltatónak a munkavállalóját is, aki kiküldetés vagy határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében ideiglenesen Ausztria területén végez munkát. Ez tehát érinti az Ausztriában tevékenykedő magyar cégek alkalmazottait is.

A 2011. május elsejétől hatályba lépő „Bér és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény” ezeken a rendelkezéseken nem változtat, de lényegesen szigorítja azok ellenőrzését. Előírja például, hogy az Ausztriában foglalkoztatott vagy akár kiküldetés keretében Ausztriában dolgozó munka¬vállaló foglalkoztatójának a munkavállaló díjazását igazoló német nyelvű dokumentumokat a munkavállaló tényleges munkavégzési helyén kell tárolnia és a hatóság kérésére bemutatnia. Ha ezt elmulasztja, vagy ha a munkavállalónak az osztrák előírásoknál alacsonyabb bért fizet, nagy összegű bírságra számíthat.

Nyilvánvaló, hogy ez a szabály súlyos adminisztrációs terhet ró az Ausztriában szolgáltatást nyújtó vagy osztrák partnercégekkel együttműködő magyar vállalkozásokra, nem is szólva arról az anyagi teherről, amit kiküldetésen lévő munkavállalóik „osztrák színvonalú” bérezése jelent – fogalmaz Torsten Braner, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda jogásza. A szakértő szerint ennek megfelelően előfordulhat tehát, hogy az osztrák munkaerőpiac megnyitása az osztrák bérek lenyomása helyett váratlan következményre: az érintett cégeknél a magyar bérszínvonal felhajtásához vezet.

ecoline.hu

Hunhír.info