Jótékonysági céllal tartottak közös osztrák-magyar vadászatot Zsirán és Locsmándon. Az ez alkalomból rendezett gyűjtés bevételét, és az adományokat a zsirai szociális otthon kapja.

Zsira Trianon óta határmenti település, a határ túloldalán a fülesi (Nikits) és malomházi (Kroatisch Minihof) erdő, nyugaton Locsmánd község (Lutzmannsburg) határolja. Belterülete százhat hektár, melyet gabonaföldek és háromszázötven hektáron erdő vesz körül. A mai Zsira 1931-ben három kis község, a névadó falu, az ettől délre fekvő Gyülevíz és a szomszédos Salamonfa egyesítéséből jött létre.

Zsira a magyarság legrégebbi települései közé tartozik. 1225-ben “Syra”-ként említik, házait locsmándi várjobbágyok lakták. Salamonfa neve először 1412-ben német nyelvű oklevélben fordul elő, Gyülevíz létéről pedig 1466 óta tudunk.

Ebben a térségben tartottak jótékonysági vadászatot osztrákok és magyarok. Először a megyehatárig, majd a Répce folyóig, és onnan vissza a zsirai határátkelőig, a gúnyhatár mindkét oldalán folyt a vadászat. Mindkét társaság vadászmestere felhívta a figyelmet a balesetek megelőzésére.

Bár a délelőtt nem indult túl jól, a Répce folyó partján alig néhány apróvadat ejtettek el, a nap végére szép lett a teríték: összesen 87 nyúl, 26 fácán és egy szajkó került puskavégre, tudtuk meg Parragh Istvántól, a sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság vadászmesterétől.

A vadászatok nem a felelőtlen öldöklésről szólnak, szigorú szabályok vannak, mondta a vadászmester. A vadkárokat előzhetjük meg, ha kilőjük az elszaporodott állomány egy részét. Azokra a helyekre, ahol kevesebb a vad, telepítünk.

Erich Artner, osztrák körzeti vadászfelügyelő a vadászat után megjegyezte, nagy előrelépés, hogy ismét közösen vadászhatnak a határ két oldalán. A Schengeni Egyezmény életbelépése után pedig még nagyobb lesz a mozgástér.

Ez egy szép hagyomány kezdete. Új barátságok, ismeretségek kötődnek a határ mindkét oldalán.

(orf.at nyomán)

HunHír.Hu