Az adventi időszak utolsó napja. A téli napfordulóhoz kapcsolódó évkezdő ünnepkör jelentős naptári ünnepe, Luca után a legjelentősebb, legnagyobb ünnep a karácsony. A népi ünneplésben pogány, egyházi, népi, félnépi, más népektől átvett vagy kalendáriumi szokások, dramatikus játékok ötvöződtek. Sok hiedelem kapcsolódik a naphoz: tilos volt: fonni, mosni, foltozni, mosogatni, kölcsönadni, mert ez bajt hozhatott a családra.

E napon állítunk karácsonyfát.

A karácsonyfa-állítást először Elzászban jegyezték fel a XVII. században. A XVIII. századtól már mint protestáns családi szokás terjedt el a német területen. A XIX. századtól a világ számos országában meghonosodott a karácsonyfa-állítás. Hazánkban a XIX. század első felében jelent meg, elsősorban nemesi, majd polgári körökben. Először Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. A század második felében a társadalom többi rétegénél is elterjedt. Magyarországon a karácsonyfa elterjedése előtt termőágakat állítottak, ezeket rozmaring-, nyárfa-, bürök-, kökényágakból készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba függesztették, olykor a koronájával lefelé. A karácsonyi ajándékozás szokásának ókori előzménye a római újévi ajándék a strena, amelyet Kalendae Januriae (január 1.) alkalmával küldözgettek egymásnak. A német protestantizmus a XVII. századtól családi ünneppé tette a karácsonyt, s ettől kezdve az ajándékozás főleg családi körben jutott jelentőséghez: elsősorban a szülők ajándékozták meg gyermekeiket.

Régen a legények egy-egy csoportja járta végig a falut, hogy énekszóval adja hírül az Úr Jézus születését és áldott karácsonyt kívánjon. A köszöntés után aki csak teheti elmegy az éjféli misére, esti istentiszteletre. Onnan hazaérve áldott ünnepeket kívánnak egymásnak, jelezve, hogy megkezdődött az ünnep, amely együtt jár a pihenéssel. Ilyenkor nem dolgozik senki, csak a legszükségesebb házi és házkörüli munkákat végzik el. Karácsony mindhárom napján délelőtt templomba mennek, délután pedig a rokonokat, barátokat látogatják meg.

Az éjféli miséről hazafelé tartva – de később is az ünnepek alatt – sokan fürkészik a csillagos égboltot, mert ekkor az időjárásból a jövő évi termésre lehet következtetni. Úgy tartják:

Ha csillagos az ég boltozatja

Tele lesz búzával a kamra.

De ha felhő borítja az eget

Éhezni fogsz eleget.

Karácsonykor az ünnepi ebéd általában töltött káposzta, sült hús és kalács. Babot, lencsét ilyenkor nem szabad főzni, mert

Aki karácsonykor paszult eszik

Ezt az új évben a kelevények eszik.