A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás – és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: “Fecskét látok, szeplőt hányok!”
József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. Az algyői méhtartó gazdák e szavakkal eresztik ki József napon a méheket: “Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe’ induljatok, rakodjatok, mindén mézet behordjatok!” A göcseji gazda ezen a napon otthon marad, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza.
József osztja ki az énekesmadaraknak a sípokat, ez időtől madárdaltól lesz hangos a táj. “József kedvessége, jó év kezessége” a bókaháziak hitében. Akik Szegeden télidőben nem iparkodnak a havat eltakarítani tréfásan eképpen mentegetőznek: “majd mögfogadom Józsefot, majd elhordja ő”. A tanyaiak szerint a cigány is azt mondja: “Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik a földbe a füvet, akkor is előbújik”.
Régi regula szőlőnyitáskor: “Szent Józsefkor nyissad, ha vízben áll is a lábad”. Somlóvidéken “Szent József vesszeje” (Gladiolus communis) néven ismert fű a sárgaliliom levelével összemorzsolva sebet gyógyít.
Fokhagymára, krumplira, kaporra kisebb jelentőségű vetőnap. Negyvenes rámutató nap Péter-Pálra és a Szénahordás idejére. József napján kezdik el a kinti, elsősorban kerti munkát, annak javát.
A kistelkiek szerint, ha neve napján böjtölünk egy elhunyt rokonunk lelki üdvéért, az nyomban megszabadul a tisztítótűztől, és még aznap jelt ad. A gólyákat is ezen a napon várják vissza. A népi időjóslás szerint “Szent József, ha nappal virrad, teljesíti vágyaidat”.