E napon kezdték meg a búza, rozs vetését. A néphit szerint, aki Egyed napján veti el a búzát bő termésre számíthat, ez volt régen a disznók “hízóba fogásának” napja is. Ehhez a naphoz is kapcsolódnak időjárásjósló mondások: például ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz is, gyenge lesz a tél és bő lesz a kukoricatermés. Ha viszont szép az idő, az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes, “itatós” lesz. Ehhez a naphoz kapcsolódó, többfelé ismert tréfás találóskérdés: mikor van a túróscsusza nevenapja? Egyed napján.
Ünnepe naptári helye miatt is többfelé őszkezdő napnak számít. Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ezen a napon, a jószágoltalmazó Egyed ünnepén álltak szolgálatba a fő pásztorok. Ettől kezdve hat hétig “nem vettek tisztát magukra”, és minden pénteket megböjtöltek.
E naptól kezdve nem szabad a szőlőskertben szekérrel járni, sem abroncsos edényt hordani. Virradat előtt a gazda meztelenül körüljárja a szőlőjét, négy sarkán összeköti a gallyakat, hogy ezzel elzárja a gonosz elől.
A Tizennégy Segítőszent egyike. Főleg a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként, szórványosan a jószág patrónusaként tisztelték. A középkori egyházban köménymagot szenteltek az ő nevében a jószág betegsége, megrontása ellen.