A halábüntetés megszüntetését megelőző tíz évben összesen 24 embert végeztek ki és akasztottak fel – mondta Dr. Sárközy Szabolcs bíró, aki a hazánkban 1980 és 1990 között végrehajtott halálos ítéleteket kutatja.
– Vagy golyó, vagy kötél által hajtották végre a halálos ítéletet, de előbbire ebben az időszakban már nem volt példa. A verdiktet minden esetben a Büntetés-végrehajtási intézet udvarán a hajnali órákban, jellemzően 5 és 6 óra tájban hajtották végre. A halálraítéltek között találunk különös kegyetlenséggel gyilkolókat, aljas indokkal, nyereségvágyból ölőket, illetve több emberrel előre kitervelten végzőket – sorolta Dr. Sárközy.
A halálos ítélet kimondása után azok, akiknek az Elnöki Tanács nem adott kegyelmet, pár hónapon belül a hóhér elé kerültek. Ám maga a kivégzés egyátlalán nem úgy zajlott, ahogyan azt az amerikai filmekben láthatjuk.
– Sem a rokonok, sem pedig az áldozatok hozzátartozói nem lehettek jelen. Utolsó kívánságként az elítélt kérhette, hogy elbúcsúzhasson szeretteitől, de a bitófa tövében rajta és az ítéletvégrehajtón kívül csak az első fokon eljáró bíró, az őrség, az ügyész és egy orvos lehetett jelen.
Az utolsó kivégzés
Vadász Ernő 28 éves tiszacsegei cigány volt az, akin utoljára halálos ítéletet hajottak végre Magyarországon 1988. július 14-én, csütörtökön kora reggel. Őt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1988. január 12-én előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal való visszaélés vétsége miatt ítélte halálbüntetésre.
Az utolsó tíz évben kivégzett bűnözők legfiatalabbika 21 (ő három nap alatt kétszer is ölt), a legöregebb pedig 57 éves volt. Halállal egyébként csak 20 év felettieket sújthatott a bíróság.
Blikk
Hunhír.info