Az állatvédők szigorúbb fellépést sürgetnek a veszélyes állatok tartásával kapcsolatban. Szilágyi István a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora szerint több százezren lehetnek azok, akik otthon, titokban veszélyes állatot tartanak, és felbecsülni is nehéz, hányan kereskedhetnek velük.

A vörös fülű ékszerteknős a látszat ellenére az egyik legagresszívabb kisállat. Kereskedelme, árusítása évek óta tilos, az EU-ba elméletileg behozni sem lehet, ám amíg engedélyezett volt, az Egyesült Államokból több százezer példányt hoztak be hazánkba, és a 17 éve állatkereskedéssel foglalkozó szakember azt mondja, még most is több tízezres lehet az állomány. Aki pedig ráunt az invazív, azaz Magyarországon nem őshonos állatra vagy megijedt az akváriumukat kinőtt teknősöktől, segítség nélkül maradt, és miközben a veszélyes állatok illegális kereskedelme nem csökken, a megunt példányok egyre gyakrabban kerülnek a közeli tavakba vagy egyszerűen az utcára, ami még természetkárosítás is.

Az állatvédők szigorúbb fellépést sürgetnek a veszélyes állatok tartásával kapcsolatban. Szilágyi István a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora szerint több százezren lehetnek azok, akik otthon, titokban veszélyes állatot tartanak, és felbecsülni is nehéz, hányan kereskedhetnek velük. Elvileg ezeket az állatokat be kellene jelenteni a hatóságnak, szaporítani sem lenne szabad, és a kereskedelmi forgalmukat is jogszabályok tiltják, ennek ellenére könnyedén, percek alatt találni eladó állatokat.

A veszélyes keselyűteknősből már 60 ezer forintért kapni, de van az interneten aligátorteknős, Bennett-kenguru, mara, szurikáta, vörös pofájú makákó és mosómedve is. Utóbbiból például összesen tízet jelentettek be Budapesten hivatalosan, de Szilágyi szerint a százszorosa is elképzelhető. A vörös fülű ékszerteknőssel egyébként nem is az a legnagyobb gond, magyarázta a szakember, hogy vírusokat hordozhat, és például szalmonellafertőzést okozhat, hanem, hogy teljesen kiszorítja a mocsári teknőst, a Feneketlen-tóban például, ahova előszeretettel eresztették be a veszélyes állatokat, gyakorlatilag már nem is maradt az ártalmatlan rokonból.

Szilágyi szerint az a legnagyobb baj, hogy egyrészt nagyon kevés volt a körülbelül öt hónap az invazív fajok bejelentésére, másrészt a tulajdonosok vagy félnek a hatóságoktól, vagy nem tudnak a jogszabályról, vagy egyszerűen nem érdekli őket. A bejelentésnek egyébként az lenne a célja, hogy tudjuk, hol kell keresni az állatot, ezért érdemes lenne valahogyan ösztönözni a tulajdonosokat, megkönnyíteni a regisztrációt, és egy moratóriumot is érdemes lehet meghirdetni – tette hozzá a szakember.

Az állatvédő a Kossuth Rádió hajnali magazinműsorában beszámolt arról is, valamikor 2008-ban valaki egy visszaöklendezett macskát talált egy szemétledobóban. Az állatvédők egy óriáskígyóra gyanakodtak, ezért felhívták az illetékes önkormányzatot. Ott egyetlenegy hüllőt sem regisztráltak, de az egész fővárosban összesen 19 bejelentési kötelezettséggel rendelkező állatot találtak – miközben a szakember szerint a valódi szám ennek ezerszerese lehet.

MR – Hajnaltáj

Hunhír.info