A Balaton vízszintje a szabályozási tartományon belül van, de a tóban élő úgynevezett invazív, nem őshonos fajokat alaposabb vizsgálat alá kell vetni – ismertették az EuLakes program legfrissebb eredményeit Veszprémben

Az uniós támogatású hároméves programban az olasz Garda-tó, a Balaton, a Fertő-tó és a lengyel Charzykowskie-tó vesz részt.

Az EuLakes projekt célja a közép-európai tavak fenntartható használatának elősegítése olyan integrált szemlélettel, amely erősíti a részvételt a tervezésben, valamint a tó- és vízgyűjtő gazdálkodásban az éghajlatváltozásra és más környezeti terhelésekre adandó válaszlépések kidolgozása során – mondta Molnár Gábor, a program egyik magyar résztvevője, a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A 2010-ben indult, az Európai Unió által 2,9 millió euróval támogatott hároméves programban az olasz Garda-tó, a Balaton, a Fertő-tó és a lengyel Charzykowskie-tó vesz részt. A projektet az olasz Garda-tó Közösség vezeti, a Balatoni Integrációs Kft. mellett a Pannon Egyetem a program másik magyar résztvevője. A projekt a klímaváltozásra koncentrál: azt vizsgálja, milyen változások következhetnek be a globális felmelegedés következtében, s ezekre miként lehet felkészülni.

Molnár Gábor az MTI szerint elmondta: a Balaton szempontjából a víz mennyisége a legfontosabb kérdés, hiszen a vízügyi igazgatóság legutóbbi jelentése szerint a tó vízkészlete negatív, azon a szinten áll, ahol az emlékezetes 2001-2003-as időszakban, amikor rendkívül alacsony volt a vízállás a Balatonon. A szakember megjegyezte: az alacsony vízállás akkor nem okozott vízminőség-romlást. Annak ellenére, hogy a Balaton vízmérlege negatív, a vízszint a szabályozási tartományon belül van.

Kováts Nóra, a Pannon Egyetem docense szerint ma kevés szakember kutatja a hazai ökoszisztémába bekerült, megtelepedett és elszaporodott stresszorokat, vagyis azokat a nem őshonos, idegen fajokat, amelyek meg is változtathatják az ökoszisztémát. Ez természetvédelmi, gazdasági, humán egészségügyi gondokat is okozhat. Ezért tudományos módszerekkel fel kell mérni a jövevény fajokat, megfigyelni tevékenységüket és ha kell, be kell avatkozni – állapította meg.

A szakember szerint az Európai Unióban készül egy szabályozás, amely “a szennyező fizet” elvén visszakövetné és szankcionálná azokat, akik felelősek az invazív fajok terjedéséért, hiszen a nem őshonos fajok megjelenése mindig valamilyen emberi tevékenységnek köszönhető.

agromonitor.hu

Hunhír.info