A széldzsekiben sétálgató vendégek, sapkás, melegen öltöztetett kisgyermekek helyett még az utóbbi napokban is fürdőzők népesítették be a balatoni strandokat. Ahogy az elmúlt hetekben többször, vasárnap újra országos melegrekord dőlt meg.

Miközben viszont örömmel nyugtázzuk a téli tüzelő beszerzésének idején mért hőmérsékleti csúcsokat, s a balatoni turizmus rég látott „utógyújtását”, az éghajlatváltozással foglalkozó kutatók a fejüket csóválják. Ők ugyanis megmondták…

Mindezek ellenére óva int a globális felmelegedéssel való riogatástól Németh Lajos, a közismert meteorológus, de rögtön hozzáfűzi: eddig soha fel nem jegyzett, figyelemreméltó szélsőségek tanúi vagyunk.
– Hogy összefügg-e a szeptemberi strandidő a klímaváltozással? Ha erre egyértelmű igennel felelnék, akkor nem adnék igaz választ, hisz kétséget kizáróan ez nem mondható ki. Azt viszont határozottan állíthatjuk, hogy a mostanihoz hasonló gyakoriságú, szélsőséges időjárási események eddig nem léteztek a magyarországi meteorológiai archívumokban – fogalmazott kellő pontossággal a meteorológus. – A klímakutatóknak igazuk van abban, hogy a globális felmelegedés következtében a Kárpát-medencében is megnőtt a szélsőséges időjárási események száma. Mindenképp rendkívüli a 2011-es nyár, mely hazánk legmelegebbnek tartott hónapjában, júliusban kora őszt produkált, míg a szeptemberben szokásos 20-25 fokos átlaggal ellentétben a hétvégén 35 Celsius fokkal dőlt meg az országos rekord.

Németh Lajos szerint a hőségnapok egyre magasabb száma és a téli csapadék összetételének változása – vegyes, azaz havaseső; illetve folyékony, azaz eső esik immár gyakrabban – egyaránt az éghajlatkutatók elméletét támasztja alá. Ez egyébként esetünkben egyelőre a mediterrán jelleg erősödését jelenti. Az északra tolódást már nem csupán az időjárási adatok, hanem a növény- és állatvilág változása is jelzi: mind a rovarok között, mind pedig a madárvilágban tapasztalható, hogy eddig csak a mediterráneumra jellemző fajok felénk is feltűnnek. Mielőtt azonban repesni kezdenénk a boldogságtól, hogy a szeptemberi balatoni hétvégéhez somogyi datolyánk vagy fügénk is bőségesen lesz, fontos megjegyezni: egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a folyamatnak lesz-e felső határa vagy odáig fajul, hogy az emberi élet számára alkalmatlan körülmények alakulnak ki.

– A dolgok annál jóval bonyolultabbak, mint hogy a hosszúra nyúló strandidőnek vagy az alacsonyabb fűtésszámlának örüljünk – szögezte le Német Lajos meteorológus. – Az ugyanis, hogy kétévszakossá változik éghajlatunk, pusztító következményekkel jár – fejtette ki, majd a szélviharok, jégesők, felhőszakadások hatására mutatott rá. – Ha 2 – 2,5 óra alatt esik másfél havi csapadékmennyiség, akkor az egyáltalán nem hasznosul a növényzet számára – utalt ismét a már megfigyelhető jelenségekre, majd úgy összegzett: a tét komoly. Egyelőre az is elképzelhető, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben felgyorsult felmelegedés a 21. század közepére valóban az eddig csak amerikai filmekben lefestett méreteket ölt.

sonline.hu

Hunhír.info