A könnyebb feltételekkel elérhető állami támogatások mellett a civil szervezeti forrásokra is rátelepednek a pénzt vagy élelmiszert hitelező uzsorás cigány bűncsaládok, klánok, maffiák… Tagjaik között számos esetben cigány kisebbségi önkormányzati vezéreket, képviselőket is találunk szép számban. Az uzsorakölcsönökkel érintett, főként cigányok által lakott településeken a megvádoltak elsöprő többsége cigány származású, tagja a kisebbségi önkormányzatnak, néhányan építési vállalkozók, vagy kocsmát, boltot üzemeltetnek, civil szervezeteket irányítanak.

A kisebbségi érdekképviseletek többnyire családtagokból, közeli rokonokból állnak. Civil szervezeteiket állami és alapítványi pályázati pénzek lehívására használják, de a programot már nem vagy kétes módon folytatják le.

Az építőipari vállalkozóként is tevékenykedő cigány uzsorások, amíg lehetett, a szociálpolitikai támogatásokból gyenge minőségű, olykor lakhatatlan házakat építettek. Néhányat az átadás után lebontottak adósaik tartozása miatt, majd más épületekhez használták fel az anyagot. Előfordult, hogy a több millió forintos állami támogatásból csak papíron vásárolták házat a jogosultak. A borsodi Taktaközben ilyen cselekményekért 202 vádlott – köztük bankosok, önkormányzati dolgozók, ügyvédek – ellen indult eljárás. Hasonló csalás miatt került előzetes letartóztatásba a nyáron a tiszabői cigány polgármester és tucatnyi cigány társa, akik a gyanú szerint félmilliárdos kárt okoztak.

A taktaközi cigány uzsorások banki kapcsolataikat arra is felhasználták, hogy néhányan személyi hiteleket vegyenek fel, vagy autókat lízingeltek, aztán külföldön adták el a gépkocsikat. A cigány uzsorások közül többen is érintettek voltak a roma holokauszt kárpótlási csalási ügyben; hamis dokumentumokkal hétezer eurót igényeltettek túlélőkkel az Osztrák Megbékélési Alaptól, aztán a pénzt kicsalták tőlük.

Mivel az utóbbi években – a visszaélések miatt is – szigorúbbak a pályázati feltételek, utófinanszírozással fizetnek, a cigány uzsorások más forrásokat keresnek. A Borsod megyei Bőcsön például a szegények bankjának kölcsönét hívták le azzal, hogy boltot nyitnak, de a pénzből élelmiszert vásároltak, és uzsorakölcsönre, nagy haszonnal adták tovább. Ezeket a jogi és pénzügyi fedezet nélkül, bizalmi alapon elnyerhető 300 ezer és egymillió forint közötti banki hiteleket eredetileg arra szánták, hogy a mélyszegénységben élők vállalkozások beindításával munkához jussanak. Na, ez is a kormány egyik sikerprogramja. Cigány lopja el a cigánynak szánt közpénzt.

Az uzsorakölcsön bolti formája gyakorivá vált, főként az ország északi részében. A havi, esetenként heti 50-100 százalékos kamatra adott pénz mellett legális és illegális boltokból osztják az élelmiszert hitelre, sokszor 400-500 százalékos haszonnal. Az érintettek azt mondták, egy kiló lisztet 400, egy kiló disznóhúst 2500, egy üveg étolajat 1500 forintért kapnak a következő segélyosztásig.

A Szabolcs megyei Piricséről uzsoratartozás miatt kellett elmenekülnie Nyírbogátra egy nyolcgyermekes családnak, mert 20 ezer forintos kölcsönükre és 40 ezer forintnyi élelmiszerhitelükre két hónapi kamatként csaknem 300 ezret követelt a piricsei cigány önkormányzat volt elnöke és felesége. Mivel nem akartak fizetni, a családfőt megverték, tartozásuk fejében el akarták venni 8,5 millió forintra értékelt lakásukat. A házban megbújó kommandósok fogták el a zsarolókat, amikor be akarták hajtani a tartozást. A családot még Nyírbogáton is zaklatják. Most a köztársasági elnöktől kérnének segítséget, hogy visszakaphassák az azóta részben szétbontott otthonukat.

Mohácson és a környező településeken élő cigányok elmondása szerint többtucatnyi család Kanadába menekült a fajtabéli uzsorásaik elől a már korábban kiköltözött rokonokhoz, hátramaradt értékeiket az uzsorások elhordták. Egy 17 éves cigány lány pedig már két hónapja Svájcban dolgozik egy bordélyházban, hogy törlessze szüleinek ötmilliós uzsoraadósságát.

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az áldozatok közül sokan nem mernek feljelentést tenni, mert félnek az eljárás alá vontak vagy családtagjaik retorziójától, illetve attól, hogy szorult helyzetükben nem lesz kitől kölcsönkérniük. Gyakran előfordul az is, hogy a fenyegetések hatására visszavonják a feljelentést.

Több szabolcsi faluban a cigánysoron élők azt mondták az MTI tudósítójának: inkább vállalják az örökké tartó kamatrabszolgaságot, csak a családjukat ne bántsák. Tisztában vannak azzal is, hogy az adósságuk a halálukkal sem szűnne meg, mert a kamatot a hátramaradottakon is behajtják, ráadásul, mint mondták, a temetési költségre is kölcsön kellene kérniük, mint ahogy erre már számos példa volt. Mert nincs Magyarországon minden szintű cigánybűnözés, a tyúktolvajlástól a maffiáig… Ugye, egy tőről metszett derék jogvédők?

Hunhír.info – index nyomán

Hunhír.info