– Egyre több a nyest a városokban, aminek elsősorban nem az életterük szűkülése az oka, hanem a fogyasztói társadalom, amely számukra is vonzó előnyökkel jár. A hulladékhegyek ínycsiklandó lehetőségeket rejtenek magukban: ide nem csak az ősi városlakó, a patkány jár szívesen lakmározni, de az erdei vadállatok is.

Az elvárosiasodó vadállatok jelensége nem újkeletű, mégis hangsúlyosabb, mint korábban: egyre otthonosabban mozognak az urbánus környezetben az eleddig erdők, mezők mélyén megbúvó állatok, amelyeket az emberlakta környezetben a vadász nem lőhet ki, a gyepmester pedig nem fogja be. A fogyasztói társadalom mellékterméke, a halmozódó szemét pedig isteni lakoma számukra, így hát nem csoda, hogy az éjszakai városlátképek szerves részét képezik ma már például a nyestek.

– E menyétfélék elszaporodása feltűnő, főleg a családiházas övezetekben, ahol a padlástereken, garázsokban okoznak galibát. Viszont számos előnyük is van – mutat rá Fuchs Gábor, aki kisállatbefogással foglalkozik a megyeszékhelyen.

Minden elhagyatott helyet megtisztelnek a házakban: a padlást, pincét, garázst, de még az autók motorterét, a sufnikat, nyári konyhákat is. A nyest most a legújabb vendég, egyre gyakrabban látogatja meg az éjszaka folyamán a városlakókat. Ez az állat a menyétfélék csoportjába tartozik, ahová a nyuszt, a házi és mezei görény, valamint a hermelin és a menyét is – segít az eligazodásban Sándorfalvi László, nyugalmazott fővadász, aki szerint a nyusztot és a menyétet alig lehet megkülönböztetni egymástól, mégis az előbbi az, amelyiket nem lehet kilőni.

A nyest szívesen látogat emberlakta környékekre, ennek azonban elsősorban nem az az oka, hogy szűkül az élettere, hanem a fogyasztói társadalom egyik legfőbb jelensége: az egyre halmozódó hulladék – mutat rá a vadász. A másik nagyon vonzó tényező a nyest számára az, hogy a városban nincs ellensége – kivéve a száguldozó autókat -, így hát ha sikeresen átugrándozik az utakon, viszonylagos nyugalomban töltheti az idejét az urbánus környezetben. S közben túl nagy erőkifejtést sem igényel egy-egy kuka feltúrása, egy-egy (nem ritkán legyengült, beteg) galamb elejtése, tojások felkutatása. Vígan élheti az életét, hiszen a vadász emberlakta területen nem lőheti ki. Nincs rá ugyanis engedélye.

– Viszont a gyepmesternek sem feladata befogni, ugyanis vadállat – tette hozzá Molnár Tamásné, az Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány titkára. De nem is olyan egyszerű feladat ez, hiszen annyira virgonc kis állatok. És a menhelyre sem szoktak hozni nyestet az emberek – mondta a titkár.

– A közterületeken való felbukkanásukról egyébként sem gyakran kapunk jelzéseket, sőt, eddig egyetlen egyszer szóltak csak, hogy nyestet láttak a környéken. Sőt, én úgy vélem, nincsenek is annyival többen, mint azt a hírekben hallani – árulta el Zákányi Tamás, a Városgondnokság üzemeltetési igazgatóhelyettese, aki szerint inkább magánterületeken, magyarán családi házak környékén bukkannak fel ezek az éjszakai állatok. Jelenlétükre ugyanis sokan akkor figyelnek fel, amikor éjszaka serte-pertélnek a tetőtérben, sőt, nem ritkán nagy vircsaftot csapnak, küzdenek a helyekért, az élelemért.

– Onnan lehet biztosan tudni, hogy nyest járt a házban, ha friss ürüléket találunk, mozgolódást hallunk. Nem ritkán félig elrágcsált tojásokat, kisebb állattetem maradványokat is hagynak maguk után. A nyest egyébként nem lakik egy helyen, felváltva használják a padlásokat, kivéve akkor, ha lekölykeznek – mesél tapasztalatairól Fuchs Gábor, aki kollégájával, Mike Bálinttal vállalja az ilyen jellegű kisebb állatok befogását és elszállítását a megyeszékhelyen és környékén. – Úgynevezett befogóládát használunk, amelybe gyümölcsöket, tojást s más vonzó eleséget teszünk, majd elhelyezzük a kritikus helyszínre. Minden nap ellenőrizni kell, vajon sikerült-e fogni valamit, mert túl sok ideig nem maradhat az állat benne, hiszen nem jut vízutánpótláshoz – hangsúlyozta Gábor, aki egyébként a Vértesbe vagy a Velencei-hegységbe szokta kivinni a rabosított nyesteket, s elengedi őket.

A nyesttől egyébként nem kell tartani – teszi hozzá az állatbefogó -, ugyanis nem bánt, teljes nyugalomban rohan el az ember mellett egy késő esti séta alkalmával. Persze nem is barátkozik, és a kár, amit okoz, sem feltétlenül akkora, mint az előny, amellyel jár.

– A nyest ugyanis megeszi a beteg galambokat, elfogja a patkányokat is, amelyek sokkal nagyobb problémát okoznak egy városias környezetben – világít rá a városgondnokság szakembere. Persze ez nem vigasztalja azokat, akiknek az autója vagy éppen a padlástere bánta a hívatlan látogató megjelenését. Létezik ultrahangos riasztó és spray is a távoltartásukra, sőt, az autótér megvédésére különleges nyest-távoltartó koncentrátumot is kitaláltak már. A fizikai kirekesztés azonban a leghatásosabb, vagyis meg kell keresni minden lehetséges lyukat, rést, amelyen beférkőzhet az éjszakai randalírozó.

Fejér megyei Hírlap

Hunhír.info