Kovács Ákos ismét előrukkolt valami újjal. Ezúttal kétfelvonásos akusztikus koncerten láthatják az előadót rajongói. A turné következő állomása a Veszprém Aréna ma este. A Napló interjúja.

– 41 év. Meghatározó mérföldkő volt a kerek jubileum pályafutásában. Milyen a viszonya az idővel? Hogy viseli az öregedést?

– Énekes vagyok, nem manöken, nem foglalkoztat az életkorom, inkább az érdekel, hogy mennyi feladatom van még. Negyven táján az ember középről nézi az életet. Jó körülnézni, összegezni, hogy mi is történt eddig, és még mire számíthatok. Irdatlan gyorsan elrepült az elmúlt húsz év, és ha van még húsz, félő, hogy az is ugyanilyen gyorsan megy majd. Ha van előnye a kornak, akkor az abban fogalmazható meg, hogy az ember kicsit lelassul, nem mindig ad azonnali, meggondolatlan válaszokat az őt érő impulzusokra, nem formál hirtelen ítéletet, és így elnézőbb is a világgal szemben, igyekszik mindenben meglátni a jót. – Ha Veszprém, akkor megkerülhetetlen Eperjes Károly (a Petőfi Színház művészeti vezetője – a szerk.), akivel köztudottan remek barátságot ápol. Milyen barát Kovács Ákos?

– Szaminak nagyon sokat köszönhetek. Egyenlőtlen barátság a miénk, amelyben mindig ő lesz a tapasztaltabb, kezdeményezőbb fél. Világéletemben társasági ember voltam, de igazi, fontos barátság nekem is éppen olyan ritkán adatik, mint mindenki másnak. Az ismertség nem könnyíti meg a helyzetet, az biztos. Nem tudom, milyennek látnak a barátaim, remélem, olyannak, aki képes kimutatni a szeretetét. – Legutóbbi találkozásunkkor még csak terv volt a Borpatika. Azóta már megvalósult.

– Nagyon szép volt az indulás, a Lánchíd budai hídfőjénél sikerült elhelyezni Budapest vendéglátó-ipari térképén a Borpatikát: az elmúlt három és fél év alatt több száz kulturális eseménynek adtunk otthont. Visszajáró fellépőnk Berecz András, Lovász Irén, Eperjes Károly, van jazz-, opera- és népzenei műsorunk, Petőfi-, Márai- és Krúdy-estünk, és még hosszan sorolhatnám. Sokan szeretik a helyet, sok törzsvendégünk van, de a mai válságos időkben mi is küszködünk, mint a legtöbb vendéglátóhely: az egyre szigorodó szabályozás ellenségként tekint a hazai vállalkozásokra, a külföldi multiknak meg minden kedvezményt megad.- A borok mellett ne szaladjunk el: mikor lesz, s lesz-e egyáltalán valaha Kovács Ákos borosgazda, hiszen azt tudjuk, hogy bármelyik szakértővel felvehetné a versenyt.

– Laikusnak tartom magam, aki szereti a bort, a gazdákat, és tiszteli az odaadó munka eredményét. Nem kizárt, hogy a Balaton-felvidéki birtokunkon egyszer szőlőt termelek majd, de ebbe nem lehet hobbiként belefogni, teljes embert kíván, és most más a dolgom.- Jövőbeli tervek?

– A turné közben már keverjük az élő felvételeket a stúdióban, egész nyáron ingázom a koncerttermek, a hangstúdió és a vágószoba között. A jubileumi, akusztikus elő-adások anyagát idén őszre tervezzük megjelentetni dupla CD-n, DVD-n és BluRayen is, mert a tavalyi turnézárónkat, a dupla MüPa-koncertet egyébként HD-ben is rögzítettük. Ez még iszonyú sok munkát jelent. Ha ezzel a három kiadvánnyal megvagyok, az új dalötleteimmel fogok foglalkozni.

– Ne sürgessük az időt, de arra nagyon kíváncsi vagyok, milyennek szeretné látni magát Kovács Ákos a következő jubileumon vagy az azt követő évben? Milyen lesz Ákos 50 évesen?

– Szeretném egészségben megélni az ötvenet, örülnék egy negyedik, esetleg ötödik, hatodik… gyereknek. Jó lenne még sok mindent tanulni, terveket megvalósítani és munkával, örömben ünnepelni, esetleg koncertezéssel, ha még lesz, aki kíváncsi rá. De ha csönd lesz körülöttem, annak is tudok majd örülni. Már eddig is nagyon sokat kaptam az élettől, és hál Istennek, van kinek megköszönnöm.

HunHír.Hu