Mentek a templomba, meghajoltok térdig,
Isten előtt orrotok leér a földig.
Mormoltok imát, keresztet is vettek,
az Úr házából kiérve elfeledtek mindent!

Imakönyv helyett pártkönyvet lapoztok,
dús asztaloknál akár disznó, falatoztok.
Törvényeket hoztok zsebetek hasznára,
rabszolgasorsot szép magyar hazámra.

Nyelvetek bűzétől meghal a magzat,
nincs apátok, anyátok, vagytok fattyú fajzat.
Eladtatok mindent, testvért és barátot,
az orrotokon rothadó vörös borvirágot.

Készül már a vihar, felhők gyülekeznek,
nem kell már imátok az irgalmas istennek.
elunta már az Úr a nép sanyargatását,
öröm óda jelzi majd a férgek pusztulását.