A megbékélt Ady Endrének
Aki messzevágyik,
Csak hazáig ér el,
Ha nem selyemszállal:
Köt a rög kötéllel,
Koporsókötéllel.
Aki pártos szívvel
Önszívére lázad,
Földalatt lel végül
Osi hazát, házat,
Nyugodalmas házat.
Aki tépegeti
Mint egy nyugöt, átkot,
Szívében hordozza
Az a magyarságot,
Igaz magyarságot.
Akinek magyarul
Muzsikál a vére,
E bús szerelemtol
Nincsen menekvése,
Sehol menekvése.
Majd ha a sírodon
Friss tavaszi hajtás
No – Te is belátod:
Így van ez jól, pajtás,
Így van ez jól, pajtás.
1919. február