árnyékát tarajos rohamsisakra
megalomán diadalív veti.
kivel hált, keblére kiket vont,
jó pénzért nem is habozva Aphrodité,
(úton és útfélen, bordéllyá
züllesztett templomok oltárán)
ilyesmiről jólfésült dalnok
lantja se zeng; szférák zenéje
helyett hetérák tánca
kíséri bértollnokok
szavát, s alig hoz lázba
diktátort – túl már az orgiákon –
cirkuszi haláltusák után az álom
küszöbén Cicerót, Ovidiust
lapozva otthon a csend.