- HUNHÍR.info - http://hunhir.info -

Meggyesi József: Nyolcvannyolc év múlva

Tisztelettel Wass Albert emlékére

„A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.”
Érdes mogorván, hallgatag
S megbékélve a fecsegő vízzel
Történelmet őriz,
szilárd keménységgel.

„A víz szalad…”
Ám fogy a kő! Az őserő
Sorvad benne múlt és jövő!
Porlad! S mint kavics kavarog,
képzelt szabadon
Holtáig tartó, tűrt vándorúton.

Mállad a kő!
Ellepi már, tajtéksugár
Nem tiszta víz, de szennyes ár!
Karéján kéjjel körtáncot jár,
a mocsok, a sár
És meghal benne a Napsugár.

Elég volt hát,
a megfagyott tűzzé vált
hajdani fény!
Szétomló sziklákba zárt,
megdermedt erény,
sok hiú remény!
Elég volt már,
a fennkölt vágyakozás,
bús várakozás!
Tétlen magány csapdájában
a lassú fogyás,
a biztos halál!

Útját kell állni
a szennyes árnak!
Építsünk kemény köveinkből gátat!
S vesztünkre gyilkos ár,
ha már nem támad
Adjunk tág teret a megtisztulásnak!

Mert kell a víz!
A lágy folyó. Vagy rohanó!
A tiszta víz. A tiszta szó!
Termékenységet hordozó,
szétáradó
Felhőnek, s kőnek értelmet adó.

Győr, 2009. február 11. Meggyesi József