Volt egy március.
Istenem, micsoda március !
Mikor jegenyékké nőttek az ifjak,
Mikor együtt volt bátorság ,
s szent akarat,
Mikor kiszakadt a szívekből
a hazáért szeretet,
Mikor lángot vetett százezrek
szívében, lelkében.

Volt egy március.
Istenem, micsoda március !
Mikor meghasadt a hajnal,
a sötétség kimúlt,
Mikor néhány ifjú lehozta
a mennyből a csodát,
Mikor érezték a hazát, annak
minden dobbanását,
Mikor nem félték a gonoszt,
megtörték hatalmát,
Mikor recsegett, ropogott a kétfejű sas
zászlós hajója,
Mikor egy nagy nemzeti vihar
cibálta, dobálta.

Volt egy március.
Istenem, micsoda március !
Mikor jön el újra az új magyar
március ?
Mikor akadnak össze újra szíveknek
szent húrjai,
Mikor tör elő a sírból a hősök
himnusza,
Mikor töri át a kordont s tépi szét
jármait,
Mikor jön el újra az új magyar
Petőfi,
Mikor rázza le rozsdás láncaid,
s korlátaid,
Mikor fordítja fény és ég felé
a lehajtott fejedet.

Ifjúság, te drága ifjúság,
Mikor térsz már haza ?
Veszélyben a bölcsőd s majd.
sírod is.
Sír a dajkád ,s csendesen hívogat.
Sír az ősi föld , s az akácok
sírva nyílanak.
Szép fehér virágai mind
a földre hullanak.
Sír az ősi ház, cserepei lassan
bomlanak.
Földet érve darabra hullanak,
meghalnak.
Omlik a vakolat, s enyészet lepi el
lábad volt nyomait.

Ifjúság, Te drága ifjúság !
Mikor térsz már haza ?
Kiskerted kapuja még
sírva nyikorog.
Veszekszik a széllel, a szél
csak vigyorog.
Hová lettetek szép pipacs
virágok,
s ti kék búzavirágok hová
vándoroltatok ?
Ifjúság hol vagy, miért szolgálsz
idegen uraknak ?
Kis hazád szólítgat, csendesen
hívogat,
míg tud, míg tud, míg tud !

2007. március

Ifjúság, Te drága Ifjúság,
hát figyelj fel a hangra a
hívóra !
Hisz jajgat a szél és sírva
hordozza,
a csendes eső is cseppenként
suttogja.
Romokban hevernek már ősi
falvaid.
Hol vannak már szántó-vető
szorgalmas őseid ?
Sivárság, s csend honol, hol egykor
munka folyt.
Most temetnek, csak temetnek.
Telnek, egyre telnek a falusi
temetők.

Ifjúság, Te drága ifjúság !
Hát nézzetek és lássatok is,
mert pusztítják nemzetünk !
Ne higgyetek , senkinek ne
higgyetek !
Csak a hangra, csak a hangra
figyeljetek ,
És térjetek haza, térjetek
haza.,
És siessetek, siessetek,
siessetek !