Perczel Mór honvéd tábornok levele Görgei Artúr tábornoknak. Újvidéket az ellenség körülzárta, Pétervárad a legnagyobb veszélyben van. Ha nem sikerül az ellenséget megvernie, Pétervárad, a Bácska és a Bánát elvész. Elért sikerei és eredményei ellenére a kormány újból áskálódik ellene. A neki szánt erősítést Szegedről nem hozzá, hanem Görgeihez küldik.

***

Perczel Mór hadvezér Görgei Arthúrnak
Verbász alatti főhadiszállás június 12-én 849. Budapesten

Az ármány személyem és kis hadam irányában e nemzet veszélyzésével mind inkább gonoszbul jádtzik. Három század vadász és egy szegedi zászlóalj alakult Szegeden, és ez ahelyett hogy kis hadamhoz csatoltattnék rendeleteim vakmerő kijátszásával Ön parancsára ép a vész perceiben felindítaték.

Ön tudtom nélkül Vétseinek rendeleteket küld Arad iránti parlamentírózásokra*, jóllehet az aradi és a temesvári erő is parancsnokságom alá van adva.

Emissáriusok** jönnek le a felső táborból saját hadamat ellenem lázítani törekvők minden ki ruheránus – szégyen gyalázat – ellenségesen fenekedik ellenem.

Az ellenség roppant erelyével Ujvidéket körül keríté, sőt mint parasztok jelentik a rác lakosság árulása miatt, már el is foglalá, és felégeté.

Pétervárad a legnagyobb veszélyben, a várparancsnoki változás alkalmat ada bizalmatlankodásra, árulásra, s midőn Perczel Miklós lőn általam várparancsnokságra vezérelve, – a kormány őt megsértve négy hét után helyébe mást küldött. Így tekintélyemet, mely itt és e vidéken többet hata, mint a fegyver: – a kormány aláásta.
Ha a napokban nem sikerül egyesített erőmmel az ellenséget megverni: Pétervárad, Bács és Bánát – veszve. Nem elégedek meg aval, mit nyolc héten át csekély erőmmel csudálatosan végbe vittem; nem, hogy 8 nagy csatát nyertem, tizenhárom lobogót, harminckét álgyút, egy gőzhajót elfoglaltam. – másikát megrontám; – nem, hogy vagy tizenkét erőssen elsáncolt helyeket rohammal bevettem; – nem, hogy Bács Bánátot vissza szerzém, a rácokat meg zaboláztam: de még is emberiséget párosittva a szigorral: – hanem bántalmakkal illettnek (ezt mind utolsó 8 hét alatt), szemrehányásokat tesznek, alatomossan a parancsnokságot kiakarván kezeimből csikarni; egész időn át csak egy ujjoncot sem küldtek; de még gyutacsot és lőkupakot sem kaphatok volna, tehát e miatt is rég felhülők, nem elégedtek meg Bem altábornagy elriasztásával, nem aval hogy Jellačić már több négy hétnél lefelé húzódva megsemmisíteni készül, noha én mind kettőjöknek hivatalosan megírám, miként ő okvetlenül a titeli pozicióból fog és foghat felfelé – részint Pétervárad és Újvidék oldaláróli kerítésére – részint Arad és Temesvár felmentésére működni.

S mind ezek ellenére a kormány egy katonát sem küldött; hanem őt Puchnerrel együtt egyesülten nyakamra vonulni engedé: sőt utoljára naponként új meg új – gonoszabbnál gonoszabb – éretlenebbnél éretlenebb egymással ellenkező rendeletekkel; csapataimnak más vezérlett alá, nem nyíltan – de csempészve való adatása kísérletével; tizenkét ezer embernek Bács Bánátból felfele vezettetése elrendelésével zavarák és ronták meg szerencsés hadimunkálkodásaim – holott a Temesvárt, Aradot ezernírozó seregeken kívül Bemnek nagyrészt ujjoncokból álló hadait is ideértve tizenegyezer emberből álló rendes hadat sem tudok öszve állítani; s miután hadam nagy része mozgó és szabad – vagy a kormány által a “Közlönyben” hivatalossan rablásra engedélyezett csapat, midőn rendes haderőm toborozása kezdete olta mai napig soha nem állott öt vagy hat ezerfőnél felyebb.

Nem kívánom hogy ezen már harmadízben ellenem elkövetett Istentelen bánás modért – Isten böntesse meg az illetőket. Muraközi toborozásom alatt és a móri csata körül való gaz bánás módért Önöket Isten gyalázatos futásra s egymás iránti árulásra kárhoztatta.

Isten nekem engedé a dicsőséget hogy Pest és Debrecen közt vert hadammal lassan vonulva tizenhat ezer embernyi hadat gyűjthessek és fegyvereztessek föl. Mire alig öt napi szünet után ismét támadólag áttörök a Tiszán, Szolnoknál Ceglédnél az ellenséget megverve, önöket is és velek a nemzetet is megmentettem.
Önök ekkor a hatalmat féltve és ezt hazánknál jobban szeretve ismét szövetkeztek ellenem. A parancsnokságrólli lemondásra kényszerített a kormány, alattomos rendeletekkel. Isten újra megverte minnyájatokat s a Kápolnai ütközet után, ha Vindisgrétz eszét használja – Oláhországba keresnek menedéket.
Bár Bánáti táborozásom szerentsés kezdete újra üdvöt hozott a hazára; mert diadalmaim mindenütt diadalmakat nemzének. És most harmad ízben áll elő ismét a hálátlanság játéka; Isten ne büntesse meg önöket; mert e büntetéseken a nemzet és haza lakolna. Én az összes nemzet előtt fogom önöket feleletre vonni, először is hogy Pétervár, Bács, Bánát elveszne, Isten és ember előtt óvást tévén okoztatásunk ellen; – mert én, és seregeim e napokban ismét életünk áldozásával kísértendjük meg a felmentést, és már eddig is tevénk annyit kis erőnkhöz és a nagy nehézségekhez képest, mennyit még e földön kevesen és e honban senki nem tett.

Perczel

***
HL 1848/49: 32/384.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW Scha AFA KiU 185. fasc. 1849 – 6 – 110.
* Alkudozás.
** Valamilyen megbízás elvégzésére küldött személy.