Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztos felhívása a lakossághoz egy 4000 fős gerillasereg felállítására.

***

Felhívás
a Felsőmagyarországi Védseregre nézve

Ügyünk igazságának szentsége és hű kitartás elvégre is megszerzik nekünk a fényes diadalt. Eljött a tavasz, a szabadságnak és életnek korszaka, s ellenkezőre változik azoknak sorsa, kik a zsarnokság mellett, és azoknak sorsa, kik a szabadság mellett harcolnak.

A Kápolnai két napi ütközet nagyszerű volt, bár nem nyertük meg, de nem igen nyerte meg az ellen sem. Maga megismeri pesti hirdetményeiben, hogy erősbek valánk. Ha 10,000 emberünk a csatára késő nem érkezik, azóta Pesten volnánk.

Szihalomnál 4 lovag-álgyúját vettük el.

Szolnoknál 11 álgyúit, 17 lőszeres kocsiját 100 lóval, 400 emberét fogtuk el, halottainak száma 600-at halad.
Bács megyében az ellenség 3 nagy álgyút vesztett. Fegyvertárunk e hetekben 1500 puskával szaporodott, s a foglyok száma összesen 2000-et halad.

Erdélyben Bem győzelemről győzelemre megy. A hegyek fái Erdélyben azért zöldellnek majd, hogy neki koszorút teremjenek.

Isten, a mindenható, engedi szenvedni az igazakat, de eltiporni nem engedi soha. Kivezetett minket Ásiából e hazába, – egy ezer éven által itt fentartott, – ugyan ő megengedi, hogy e nemzet e földön a szabadság fényében fel is virágozzék.

De a nép, a nép bús gerjedezéssel keljen fel. Keljen fel, és röviditse meg szenvedéseit. Ne tűrje, hogy házait felgyújtsák, hogy élelemszereit elrabolják, hogy elhatjsák s leöljék barmait, hogy magát rabláncra fűzzék, – mint egy gyötrő álom tűnik el az ellenség, ha a nép tömegestül fölkél.

A népnek hogy fölkeljen némi katonai támaszra van szüksége. A hadsereget azonban eldarabolni nem lehet. Tehát Felsőmagyarország biztosítására egy védsereget (guerilla) kívánok felállítani, mely szám szerint 4000-ig szaporitathatik, a szabolcsi száguldó lovas-csapattal együtt.

Célja: akkor is biztosítani Felsőmagyarországot, különösen Gyöngyöstül kezdve Egeren, Putnokon, Rosnyón keresztül Lőcséig, és innen kezdve Eperjesen Homonnán, Ungváron, Nyíregyházán, a Hegyalján keresztül Miskolcig, midőn hadseregünk jelen nincs. Célja: hogy egypár ezer ellenséges katona, mint eddig történt, ne uralkodjék egész vidékek felett. Célja: hogy a néppel egyesülve apróbb ellenséges táboroknak ellenálhasson, és hogy reá támaszkodva, általa biztosítva, a polgári törvényes hatóság a nép érdekében folyvást tehesse intézkedéseit. Ekképen Felsőmagyarország nekünk bátorságos hely leend, de félelmes az ellenségnek. Egy bátor, ügyes, vállalkozó védsereg, a néppel szövetkezve, képes megvédeni életünket, vagyonunkat, családunkat, egyes apróbb hadsereg ellen.

Ennél fogva ünnepiesen meghívok mindent; hogy e védseregbe soroztassa be magát. Míg egyrészről hadseregünk az ellenséget legyőzi, ez vérte és paizsa lesz Felsőmagyarországnak.

A szabályok főbb pontjai a következők.
1. Minden ötszáz véd egy osztályt képez. Minden osztályban leend 1 vezér kapitány, 1 kapitány, 5 fő, 5 alhadnagy, ezenkivül őrmesterek és tizedesek.
2. Minden főtiszt hadseregbeli fizetést és rangot kap, kineveztetése napjától kezdve, de ált csak akkor tétethetik, ha a védseregnél pályáját bevégezte.
3. Minden érdem és vitéz tett úgy tekintetik s jutalmaztatik, mint hadseregbeli, s a védseregi szolgálat az előléptetésnél ép úgy figyelembe vétetik, mintha a hadseregben szolgált volna.
4. A védseregbeli közvitéz napdija 12 xr. pp. Az ellenségtől elvett martalék a védsereg tulajdona, ha százezrekre megy is.
Kap az álladalomtól szürfélét s csizmát, és fegyvert. Egyenruha itt célszerütlen volna.
Kap minden évre 5 pft. apró szükségletei bevásárlására.
5. Vállalkozási legrövidebb idő 1 év, leghosszabb 4 év. Vadászok s hegyközi lövész emberek mennél nagyobb számmal igen kívánatosak.
6. Katonai fegyelem és törvény alatt állanak.
7. A vezérkapitány a községi elöljárókra nézve különös felhatalmazással láttatik el, mi a védsereg hadjárását biztosítandja.
Midőn nincs harcra alkalom, népgyűléseket tartandanak.
8. A ki elesik, annak családjára, a ki dologtehetetlenné válik, annak személyére nézve biztosításképen kimondatik a kormány nevében,
hogy vagy, rangjához képest holtig becsületesen elláttatik;
vagy 10 hold föld birtokot;
vagy 1,000 pft. kap;
megjegyezvén, hogy rendkívüli szolgálatok s vitézségek rendkívüli jutalmazásokkal viszonoztatnak. Édes hazánk elég gazdag kincsekkel halmozni el azt, a ki megmentése körül sükeresen fáradozik.
Ezek a főbb szabályok.

Részletes utasítással a vezérkapitányok általam fognak elláttatni.

A besorozással és toborzással a megyék szerint (bele értetvén az illető k. városok is) megbízatnak:
Ungban, Horváth G. e. alispán,
Zemplénben, Boronkay A. kormánybiztos,
Abaujban és Sárosban, Komáromy J. e. alispán,
Szepesben és a XVI szepesi városok kerületében, Gr. Csáky László, főispán,
Gömörben, Szentmiklóssy A. e. alispán,
Tornában, Ragályi M. kormánybiztos,
Borsodban, Ragályi K. m. alispán,
Hevesben, Repeczki F. t. h. kormánybiztos,
Szabolcsban, Bónis S. t. h. kor. biztos, kik velem, az alakításra nézve, folytonos összeköttetésben leendenek.

Minden ki honát, nemzetét és a szabadságot szivéből szereti, vessen számot lelkismeretével, és be fogja látni, hogy a magyarra nézve eljött ama vég időpont: most vagy soha.

El akarják darabolni édes hazánkat. Nemzetiségünket ki akarják törölni a föld színéről. A szabadság öröm napjai után szolgaságba akarnak letiporni. Hallatlan árulás követtetett el ellenünk.

De hallatlan erőt fejtsünk ki mi is.
Ha veszni kell, haljuk a hősök dicső és becsületes halálát.
Ha győznünk kell, siessünk vele. Hadseregünk menjen az ellenség ellen, mi pedig itt biztosítsuk Felsőmagyarországot, s meg fogjuk érni, hogy most ugyan vérrel ázott földet szántunk, – de a mit a magyar kikeletkor sírva vetett, örömmel és békével fogja a közelgő nyárban learatni.

Miskolc, Martius 16. (azaz, az új szabadság kivívásának évi napján). 1849.

Szemere Bertalan
felsőmagyarországi teljes hatalmú országos biztos
és az országos honvédelmi bizottmány tagja.

***
HL 1848/49: 52a/111.
Magyar nyelvű nyomtatvány.
KAW SchA AFA KiU 182. fasc. 1849 – 3 – 101.