Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztos jelentése a január 4-i, kedvezőtlen kimenetelű kassai csatáról. Elismerően sorolja fel a csatában helytálló zászlóaljakat és egyéb alakulatokat, majd “eldöntő diadalra” szólít fel.
***
Jelentés
A harc kockajáték, melyben veszteség és diadal egymást váltogatja. A Január 4-diki Kassai csata reánk nézve nem kedvezően ütött ki. Öt perc múlva kezünkbe jut az ellenség álgyútelepe, de ezt szalasztottuk el egy résznek gyávasága miatt.
A fővezér részletesben fogja megnevezni és megdícsérni a bátrakat és jeleseket.
A 26-ik zászlóalj mind végig szerkezett testben maradt, s vitézül fedte a visszavonulást.
A 42-ik zászlóalj az álgyútelep megrohanásánál igazolta azon vitézséget, melyet magának a December 11-diki csatában kivívott.
Az egri vadászcsapat egy része a vitéz lengyelek mellett állhatatosan és szilárdul tartá meg kijelölt helyét.
A borsodi veres szalagosak általában jól viselték magokat, egy osztálya pedig az előcsatázók sorában hősi lélekkel haladt az ellenség sorai felé.
A Koburg-huszárokon kívül, kik az üldöző könnyű lovasokat bátran és szokott vitézséggel visszaverték, s ekképen fedték seregünket, a hevesi lovagok közül a Zsoldos- és Petes-századot annyival örömestebb kitüntetem, mennél sajnosabban esik, hogy mindnyájáról dícsérettel nem szólhatok.
Egy csata elveszett, de nem a diadal. Erő van honvédeinkben, a gyakorlatot a csaták adják meg. Az ellenség maga készíti el seregünket a győzelemre. A veszteség nem sok, – egy eldöntő diadal mindent visszaád, hasznot és dicsőséget.
Miskolc, Január 6. 1849,
Szemere Bertalan, felsőmagyarország telyes hatalmú k.biztosa
***
HL 1848/49: 52a/13.
Magyar nyelvű nyomtatvány.
KAW SchA AGA KiU 182. fasc. 1849 – 1 – 11.